Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-11 / 262. szám

mssrnm Még nincs döntés kötvénykibocsátásról A kormány még nem döntött arról, hogy az idén végre­hajt-e kötvénykibocsátás - mondta Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter a Hír TV-ben. Varga úgy fogal­mazott: az idei év adósság­finanszírozása rendben van, vagyis ha Magyarország egy fillért nem vesz fel devizá­ban külföldi piacokon, akkor is kényelmesen tudja tör­leszteni lejáró hiteleit. Jövőre ugyanakkor van néhány nagyobb összeg, amelyet tör­leszteni kell, ezért a jelenlegi kedvező piaci hangulatban érdemes azon elgondolkozni, hogy most bespájzoljunk - mondta. ■ MTI Kevesebbe kerülne a nyugdíjas BKK-bérlet A JELENLEGI 3700-ról 3330 forintra csökkenthet jövő­re a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nyugdíjas bérletének ára, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja az erről szóló előterjesztést. Ebben a többi jegy- és bérletfajta árá­nak szinten tartását is java­solják 2014-re. Bevezetnék a közoktatásban tanulóknak a kétheti bérletet, amely 2550 forintba kerülne. ■ MTI Megyei választások: tarolt Fico pártja országos átlagban a Robert Fico vezette kormánypárt az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) tarolt a szomba­ton tartott negyedik szlová­kiai megyei választásokon. A magyar választók vok- saiért folytatott, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt közötti párharcból Be- rényi József pártja, az MKP került ki győztesen. A vá­lasztásokon 8 szlovákiai me­gye 65 megyefőnök jelöltjére és kétezerhatszáz képviselő- jelöltjére voksoltak. ■ MTI Közvita Székelyföld autonómiájáról A romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) december végéig közvitára bocsátja Székelyföld területi autonómiájának a törvény- tervezetét, és arra készül, hogy azt február elején nyújtja be a román parla­mentben - közölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Jelen­leg szakemberekkel dolgoz­nak a tervezeten. ■ MTI Tájfun utáni segítség a Fülöp-szigeteken A tájfun sújtotta Fülöp-szige- tekre utazik a Baptista Sze­retetszolgálat humanitárius csapata. A háromtagú csapat vasárnap indult Manilá­ba. A Magyar Református Szeretetszolgálat nyolctagú orvoscsoportja hétfő reggel utazik. Több mint tízezer ha­lálos áldozata lehet az ország középső részén végigsöpört Haiyan tájfunnak. ■ MTI Várat magára az e-recept oep Egymilliárdba kerül a bevezetése, évi háromszázmilliót költünk vényekre Évek óta ígérik, de még most sem tudni, mikor vezetik be végre Magyarországon az elektronikus receptet. A vénytenderből úgy tűnik: jö­vőre még biztosan nem. Haiman Éva „Az e-recept bevezetésére szol­gáló projektek kidolgozása folyamatban van. Részletes felvilágosítást a bevezetés és működtetés technikai lépései­nek véglegesítése után tudunk adni.” A szaktárca ezzel a két mondattal válaszolt az e-recept bevezetésére vonatkozó kérdé­seinkre, amit azért tettünk fel, hogy megtudjuk: az évek óta hallható ígéretek után 2014- ben felváltja-e, legalább rész­ben a papír alapú vényeket az elektronikus recept. Ha a hivatalos válaszból nem lenne nyilvánvaló, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár októberben kihirdetett vény­tenderéből egyértelmű, hogy az e-recept jövőre is legfeljebb modellkísérletben képzelhe­tő el. Az OEP ugyanis 2014-re szinte pontosan az idei évivel megegyező számú, 258,6 millió papír alapú recept beszerzésé­re írt ki eljárást. A korábbi években havon­ta 20-22 millió, az utóbbi két esztendőben már átlagosan 26 millió vény fogyott havonta (aminek az a legfőbb oka, hogy egy receptre csak egy orvos­ságot lehet felírni, azt is csak egy hónapra). 2009-ben 254,5, 2010-ben 240, 2011-ben 263,3, tavaly már 318 millió forintot költött az OEP vénybeszerzés­re. Idén szintén enyhén nő a költés: októberig már 275,7 millió forintot utalt át az egész­ségbiztosító a recepteket szállí­tó Szenzor Kft.-nek. Rövid távon ennél lényege­sen nagyobb kiadás, körülbelül egymilliárd forint az e-recept bevezetéséhez szükséges in­formatikai háttér kialakítása, jogalkotás Megfontolásra visz- szaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a zsebszerződések elleni ha­tékonyabb fellépés érdekében október 28-án elfogadott tör­vényt. Az államfő indoklásá­ban társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jog­szabályok kijátszásával szüle­tett szerződésekkel szemben határozottan fellépjen. Ugyan­akkor - folytatta - a jogalko­tói szándék megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jo­gi környezetbe illeszkedő, az alkotmányossági követelmé­nyeknek megfelelő normaszö­veget fogadnak el. „A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg” - közölte a köztár­sasági elnök, azt kérve, a Ház észrevételeinek alapos megfon­tolása után fogadja el újra. A törvényt, amelynek célja, hogy könnyebb legyen feltár­ni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerződéseket, október 28-án nagy többséggel fogad­ta el a parlament. A jogszabály rögzíti, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelé­sek bírósági úton nem érvénye­síthetők. Az ügyész bírsággal sújthatja azt, aki kérésre nem, vagy csak késve ad neki infor­mációt, vagy valótlan választ ad. A bírság legkisebb összege ötezer, legmagasabb összege pedig ötszázezer forint, ám jo­gi személynél vagy jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező gaz­dasági társaságnál az ötmillió forintot is elérheti. A bírságki­szabás ellen a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet Gondok a receptekkel az utóbbi egy évben kétszer is úgy írt ki tendert vénybeszerzés­re az OEP, hogy az eljárást ér­vénytelenítette a Közbeszerzési Döntőbizottság, elmarasztalva és meg is bírságolva a pénztárt. először decemberben írtak ki nyílt közbeszerzést az idén felhasználandó receptekre, ösz- szesen 259,2 millió vény előállí­tására, az eljárás egy részét azonban a döntőbizottság tör­vényellenesnek találta, és félmil­lió forintra bírságolta az OEP-et. Legutóbb szeptember végén ta­lálta törvénybe ütközőnek a vénytendert a KD, akkor 3 mil­lióforint bírságot szabtak ki. ÁderJános keresetet benyújtani. A törvény biztosítja az ügyésznek az ál­lami adatbázisokból való adat- igénylés lehetőségét is. A jogszabálytervezet többek közt kimondja azt is, hogy a jövőben minden ügyvéd előtt készült szerződésre egy időbé­lyegzővel ellátott matrica kerül­ne, így a korábban, dátumozás nélkül készített szerződéseket, így a zsebszerződéseket sem lehetne felhasználni. Szintén a spekulációs célú földszerzések, és a zsebszerződések megaka­dályozása érdekében foglalta a jogalkotó a földtörvénybe, hogy a termőföld adásvétele ese­tén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) elsőszámú elővásárlási joga van. A jog­szabályok értelmében a zseb­szerződők a börtönbüntetést is kockáztatják, mivel a július elsejétől élő új büntető törvény- könyv a zsebszerződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabadság- vesztéssel bünteti. ■ VG .... Étet • »■nn—in—wi vr r iwmw———nwOT ~ -» t ■ -tw. Havonta 26 millió vény fogy, mert egy receptre csak egy orvosságot lehet felírni és csak egy hónapra ami már középtávon megtérül. Nem csak azért, mert nem kell papírreceptekre költeni, de úgy is, hogy ezzel elkerülhetők a tévesztések, átláthatóbbá vá­lik, melyik orvos mit rendelt, melyik beteg mit váltott ki. Rá­adásul már hónapokkal ezelőtt bejelentették, hogy uniós for­rásból rendelkezése áll a szük­séges forrás, az egészségbizto­sító informatikai fejlesztésére fordítható 3 milliárd forintos keretben ez bőven benne van. Az e-recept, amit ugyanúgy az orvos „ír fel”, de az bármely patikában lekérdezhető, kevés országban váltotta fel a hagyo­mányos vényeket. Romániában az egészségbiztosító 2012 nya­rán indította útjára az e-recept- felírással kapcsolatos projekt­jét, és már ez év januárjára megtörtént az átállás. PROMÓCIÓ Startra kész az uj keretprogram horizont 2020 Pályázatok Brüsszelből december közepétől Nagyszabású konferenciát tart a Nemzeti Innovációs Hivatal a Horizont 2020 magyarországi elindítására. A november 26-i esemény célja, hogy segítse a hazai kutatási intézmények, egyetemek, vállalkozások fel­készülését az EU kutatás-fej­lesztési és innovációs politiká­ját meghatározó, mintegy 70 milliárd eurós keretprogramra. „Az országos rendezvényre azért is szükség van, mert so­kan még mindig nem ismerik eléggé a keretprogramok pá­lyázatait és hajlamosak azokat összemosni más európai uniós lehetőségekkel” - indokolta a kezdeményezést Korányi Lász­ló, a Nemzeti Innovációs Hiva­tal (NIH) megbízott elnöke. „A NIH kész minden segítséget megadni a magyar pályázók­nak ahhoz, hogy a most záruló 7. keretprogramban elért sike­reket meghaladó mértékben ré­szesüljenek az új program által kínált pályázati lehetőségek­ből” - közölte. Ezt a célt szolgál­ja a program hazai nyitókon­ferenciája is, amelyet számos információs nap, konzultációs lehetőség, gyakorlat-orientált képzés követ majd, mind Bu­dapesten, mind a regionális központokban. A megbízott el­nök emlékeztetett arra, hogy a most záruló 7. keretprogram 51 milliárd eurós kerete után a következő hét évben legalább 30 százalékkal több, összesen mintegy 70 milliárd eurós tá­mogatáshoz juthatnak a majda­ni kedvezményezettek. A kutatás-fejlesztés és in­nováció területén két nagy le­Korányi László: a hivatal megad minden segítséget a pályázóknak hetőség kínálkozik a majdani pályázók számára az EU-for- rások elnyerésére. Az egyik Magyarország tagállami kere­te a strukturális és kohéziós alapokból. A felhasználásáról nemzeti döntés intézkedik. A készülő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Prog­ramban (GINOP) 700 milliárd forintot irányoztak elő kuta­tás-fejlesztésre és innovációra. A másik lehetőség a Horizont 2020. Ez közösségi program és a pályázatokat Brüsszelben ír­ják ki és ott is értékelik. Ennek keretéből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes. „A pályázatok elbírá­lásánál döntő szempont lesz a kiválóság, a jó projekt és a ha­tékony konzorciumi csapat” - szögezte le Korányi László. Szerinte a majdani pályázó­kat segíti, hogy az Európai Bi­zottság az eddigieknél is fonto­sabbnak tartja a pályázati eljá­rások és elszámolások egysze­rűsítését, a 2004-től csatlako­zott tagállamok részvételének növelését. Új lehetőség, hogy a Horizont 2020-ban a kis- és középvállalkozásoknak szó­ló felhívásokra akár egy-egy cég is pályázhat. Az alapos felkészülésre azért is szük­ség van, mert a Horizont 2020 keretprogram új szemléletet, struktúrát és koncepciót jelent, amelyet a sikeres pályázás ér­dekében részleteiben meg kell ismernie minden érintettnek. A NIH vezetője szerint az egyik legfontosabb újdonság az, hogy erősödik a program innováci­ós tartalma. Brüsszel minden eddiginél fontosabbnak tartja a kutatási eredmények üzleti hasznosítását. ■ Kocsi Margit Áder János visszadobta a zsebszerződéstörvényt

Next

/
Oldalképek
Tartalom