Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-26 / 250. szám
A váci egyházmegye melléklete II. évfolyam 10. szám 2013. október 26. Megjelenik minden hónap utolsó szombatján Szerkeszti: Magyar Bertalan Szent Cecília kétezer pártfogolja katolikus kultúra Dr. Varga László OMCE-igazgató az Országos Katolikus Kórustalálkozóról A boldogság pillanata Bizonyára lepillantott a Szent István- bazilika elé, amikor Egyháza - az örökkévalósághoz képest kevesebb mint egy pillanattal a szabadulást követően - oltárra emelte ÓL Sha már lepillantott, elnézett kicsit oldalra is talán, Újpest felé, ahol a Clarisseum tűvékony tornya remeg finoman a mellette éjjel-nappal robogó tehervonatok dübörgésétől. Elnézte tán a rendház ötökké sárguló falát, s a falakon belül a fiatalokat, akiknek ki tudja, hányadik nemzedéke lakik e falak között, azóta Lakik, nem él, merthogy a Clarisseum szalézi oratóriumából a kommunisták fiatalkorúak börtönét csináltak; freudi, öntudatlan beismeréseként annak, hogy mire képes mindössze az Istent eltaszító ember. Ott, ahol 6 és a társai öntudatos, értelmes, önálló és felelősségteljes fiatalokat neveltek a kültelki proligyerekekből; őutánuk az értelmetlen, céltalan, kilátástalan és szenvedő ideigvalóság börtönét kerítette körül a hatalom; az a hatalom, amely őt, Sándor István nyomdászt, szalézi testvért, ifjúsági vezetőtfólakasztotta. S 'az a börtön ma is ott áll S én úgy gondolom, hogy Sándor István ott a mennyben - boldogan bár a sok jótól, ami az elmúlt egy pillanatban történt - de mégiscsak filgyúri most égi zubbonyának ujját, és - nyomdász létére is mindig tiszta ujjait összekulcsolva - folytatja, amit egy pillanatra, az akasztás pillanatára félbehagyott: a közbenjárást a rá- blzottnkért Van dolga bőven. mb. Az egyházmegye hírei bővebben, képgalériákkal, videókkal a honlapon: www.vacieavhazmeave.hu és az Egyházmegyei Televízióban: ktv.vacem.hu Országos kórustalálkozót rendezett október 19-én, szombaton a katolikus püspöki konferencia. A Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozat központi eseményén tizenöt egyházmegyéből közel kétezer énekes adott bizonyságot arról, hogy aki énekel, kétszeresen imádkozik. A koncert főszervezője Varga László atya, a váci székesegyház karnagya nyilatkozott az esemény előtt a Magyar Nemzetnek; ebből az interjúból idézünk a szerző, Szerdahelyi Csongor engedélyével.- Ön az Országos Magyar Cecilia Egyesület (OMCE) igazgatója, jó rálátása van templomaink zenei életére. Elégedett?- Az egyházzenei képzés az utóbbi években megélénkült Magyarországon, egyre többen énekelnek, kórusaink soraiban fiatalodás tapasztalható, illetve új kórusok alakulnak.- Valamikor a kántortanítók képviselték, adták tovább az egyházzenei kultúrát, akiket tanítóképzőkben készítettek jel A kommunista évtizedekben hogyan oldották meg az utánpótlást?- Az iskolák államosításakor, 1948-ban választás elé állították a kántortanítókat, hogy vagy maradnak a templomban, és az iskolát otthagyják, ekkor éhen hal a családjuk, vagy fordítva, válasszák a pedagógusi pályát, és ott hagyják a templomot, lemondva a vüágnézetük- ről, vallásuk gyakorlásáról. A kommunisták beszüntették a kántorképzést és a felsőfokú egyházzenei képzést. A Zene- akadémiáról ekkor elbocsátották Bárdos Lajost, Harmat Artúrt és Werner Alajost, az egyházzene nagy apostolait. Ők elhatározták, hogy azon szerzetesek részére, akiket a rendek erőszakos feloszlatásával 1950-ben hajléktalanná és munkanélkülivé tettek, megpróbálnak elindítani egy kántorképző tanfolyamot Budapesten - csodával határos módon ez az ötvenes években létrejött; és azóta is működik a budapesti központi kántorképző tanfolyam. Ma már a Zeneakadémián is újra működik az egyház- karnagyi szak, ahol magas színvonalon folyik az egyházzenész képzés. Világi és egyházi főiskolákon, illetve az OMCE által szervezett karnagyképzőn is folyik egyházkarnagy képzés, tehát az utánpótlás csörgedezik.- Hogyan viszonyul ma az egyházzenész elit az úgynevezett könnyűzenei műfajhoz? Vannak, akik nagyon elzárkóznak attól, hogy a gitáros zene a templomban helyet kapjon, és vannak, akik lelkipásztori okokból engedékenyebbek.- Én karnagy is vagyok és pap is. Láncszemnek érzem magam a kántorok, karnagyok, illetve a papság között. A szívem ide is, oda is húz. Nem a gitárral van baj. Az a lényeg, hogy a gitáron is igényes zene szólaljon meg, illetve hogy olyan műveket válogassanak, amelyek szövegüket, zenéjüket tekintve alkalmasak liturgikus használatara. Az úgynevezett egyházi könnyűzenei számoknak a nagy része táborokba, kirándulásokra, hittanos ösz- szejövetelekre való. Nem tartom helyesnek, hogyha szembenállás vagy ellenségeskedés van emiatt. Én is tudok gitározni, tinédzser koromban énekeltem Sillye Jenő számait. A váci székesegyházban, ahol karnagy vagyok, szintén működnek gitárosok, és azt veszem észre, hogy akik elkezdtek zenét tanulni, előszeretettel vesznek részt a klasszikus kórusban is, Palestrinát vagy más igényesebb egyházzenei műveket énekelni. De talán nem az az elsődleges, hogy mit éneklünk, hanem hogy milyen közösséget teremtünk.- Van egy harmadik irányzata is a mai templomi zenekultúrának, a scola mozgalom. Főleg gyermekekből, fiatalokból álló együttesek, az oltár közelében, a gregorián miserészeket éneklik.- Örvendetes, hogy egyre több helyen alakulnak ilyen kisebb létszámú együttesek, akik gregorián énekeket, főleg az olvasmányközi éneket vagy a mise hivatalos kezdő énekét, felajánlási és áldozási énekét éneklik. Ez lelkipásztori szempontból is előrelépés, hiszen aktivizálja a fiatalokat, akik így nem csupán passzív „misehallgatók”, hanem aktívan bekapcsolódnak a liturgiába. os - Hány helyen van katolikus | templomi kórus? Összesen hány s kórustag lehet hazánkban? | - Az OMCE felmérése szerint “ mintegy tizennégyezer énekes S teljesít egyházzenei szolgálatot ~ a különféle kórusokban. A váci püspökség területén 64 kórus van, az esztergomi egyházmegyében is körülbelül ennyi. Minden püspökség területén Van néhány tucat énekkar. Mindenhol vannak egyházmegyei kórustalálkozók. A székesegyházi zeneigazgatók elhivatottak, lelkesen szervezik az egyházmegyéjük zenei életét.- A mostani koncert nagy vállalkozás. Kétezer ember épphogy befért a Kongresszusi Központba. Volt már ilyen nagyszabású egyházzenei seregszemle?- Váci egyházmegyei zeneigazgatóságom alatt eddig 14 alkalommal szerveztem a székesegyházban 1500 fővel hasonló találkozókat. A mostani eseménynek az a jelentősége, hogy a püspöki kar kezdeményezte, és valóban az egész ország képviseltette magát. ■ Göndör lecsó a kórházudvaron Flór Ferenc-emlékünnep Kistarcsán A szentkúti Szűzanya- szobrot a Nemzeti Kegyhely felújítása idejére a budapesti Szent István- bazilikába költöztették. Útközben a Szentkúti Szűzanya „látogatást tett” egyházmegyénk másik híres búcsújáró helyén, Máriabesnyőn. M. B. Október 14-én, hétfőn délután három órakor érkezett meg a kapucinusok által alapított, ma egyházmegyei fenntartású kegyhely Nagyboldogasszony bazilikájába a szentkút! kegyszobor, fr. Kálmán Peregrin házfőnök és ottani ferencesek, valamint Magdika, a szobor „öltöztetője” kíséretében. A kegyszobrot a Besnyőn szolgáló klerikusok, Gulyka József esperes, Kája Sándor, az eseményt megszervező helyi kántor; a kapucinusok képviseletében pedig fr. Sergio Tellan, a rend magyarországi delegáltja és fr. Szpisják Péter-Pál budai gvardián fogadta a zsúfolásig megtelt templomban. A mintegy egyórás áhítat a Túrái János plébános által vezetett Lorettói litániával kezdődött, majd rövid szentségimá- dással folytatódott. Befejezésül a hívek egyenként rótták le tiszteletüket a „vendég” élőt; majd a szobor „tovább indult”. A Szentkúti Szűzanyát a Szent István-bazilika kapujában Erdő Péter bíboros fogadta. A szobrot a szentkúti ferencesek, valamint palóc népviseletbe öltözött lányok, asszonyok kíséretében vitték a szentélybe, ahol a főpásztor szentmisét mutatott be a jelenlétében. ■ KÓRHÁZLELKÉSZET A kórházi lelkigondozóknak különleges körülmények között is helyt kell állniuk. Ilyen volt, hogy a kistarcsai kórházban a névadó, Flór Ferenc 48-as honvéd alezredes születése napján nemcsak koszorúzási ünnepséget tartottak, hanem nagyszámú résztvevővel lecsófőző versenyt is. Csordás Mirjam A vetélkedőt, Dr. Trombitás o Zoltán, a kórház főigazgatója | nyitotta meg. A kórház osztá- < lyai, kiszolgáló egységei képvi- f seletében 23 csapat mérte ~ össze tudását. Köztük indult a lelkigondozói szolgálat csapata is, kiegészülve az egyházmegye területén más kórházakban szolgáló lelkigondozókkal. A mi csapatunk, élén dr. Faragó Artúrral, a kórházlelké- szi szolgálat vezetőjével (képünkön) göndör lecsót készített püspök módra. (A göndör azt jelenti, hogy mangalicazsíron, mangalicaszalonnával kiegészítve készült az étel.) Dobogós helyezést nem, viszont különdíjat kapott a társaság, így is öregbítve a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának hírnevét. ■ A Szentkúti Szűzanya utazása mária-tisztelet Felújítják a nemzeti kegyhelyet
