Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-25 / 249. szám

2013. OKTÓBER 25., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Barátok kémkednek egymás ellen? botrány Merkel feltételezett lehallgatása veszélybe sodorja a kereskedelmi tárgyalást Angela Merkel egy mobillal. A kancellár korábban igyekezett lehűteni a kedélyeket, most őt is bírálják Óriási botrányt kavart az az értesülés, amely szerint An­gela Merkel német kancellár személyes mobiltelefonját is lehallgathatták az amerikai hatóságok. Washington cáfol, az EU lépéskényszerben van. Újvári Miklós „Barátok nem kémkednek egymás ellen” - közölte teg­nap Brüsszelben Angela Mer­kel azokra a hírekre reagálva, hogy lehallgathatták mobiltele­fonját. Az amerikai lehallgatási botrány eddigi csúcspontját a Der Spiegel robbantotta ki. A hamburgi hírmagazin, amely­ről tudni lehet, hogy megkapta az Edward Snowden által kiszi­várogtatott NSA-dokumentu- mokat, kérdést tett fel a német kancellári hivatalnak arról, lehallgatták-e az amerikaiak Angela Merkel személyes mo­biltelefonját. A válasz nem ki­térő volt, és nem is tagadó. Egy közlemény jelent meg, amely a német diplomáciától szokat­lan hevességgel támadt neki az amerikaiaknak. Értetlensé­gét és felháborodását fejezte ki, amiért a legszorosabb partner- országok között ilyen gyanú egyáltalán felmerülhet. Merkel asszony még szerdán felhívta Barack Obama elnököt és magyarázatot követelt, a né­met külügyminiszter tegnap berendelte a frissen kinevezett berlini amerikai nagyköve­tet. Összehívták a Bundestag nemzetbiztonsági bizottságát, a német sajtó pedig pártállástól függetlenül támadja Obamát, az amerikai Nemzetbiztonsá­gi Ügynökséget és általában az amerikai kormányzatot. Az ügybe bekapcsolódott a Német Szövetségi Államügyészség is, amely az összes érintett né­met szervtől tájékoztatást kért, mert nyomozást fontolgat a le­hallgatási ügyben. Merkel számára különösen azért kellemetlen az ügy (túl azon, hogy mit tudhatnak az amerikaiak politikai, üzleti vagy akár magánéleti ügyei­ről), hogy a nyár folyamán, a A személyes adatok védelmé­hez való jog az Európai Unió minden polgárát azonos mó­don megilleti - reagált az Eu­rópai Bizottság alapjogi ügye­kért felelős szóvivője, Mina Andreeva az Angela Merkel telefonjának lehallgatásával kapcsolatos értesülésekre. Andreeva felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok veze­tői most megmutathatják, hogy a szónoklatok mellett tettekre is készen állnak, és jövő tavaszig sikerül elfogadni az unió új adatvédelmi irány­választási kampány idején ő maga igyekezett hűteni az ak­kor kirobbant lehallgatási bot­rányt. A kiszivárogtatott infor­mációk alapján már akkor sej­teni lehetett, hogy sok németet is lehallgattak vagy e-mailjei- ken keresztül megfigyeltek az elvét. Az adatbányászat a teg­nap kezdődött brüsszeli EU-csúcs fő témája lett, jól­lehet a 28 állam- és kormány­fő októberi találkozóin rend­szerint a gazdasági kérdések­kel foglalkoznak. az első, csütörtök kora esti munkaülést a digitális gazda­ság, az innováció és a szolgál­tatások témakörének szente­lik, emellett szóba kerül az a program is, amellyel a fiata­lok munkanélküliségét igye­keznek visszaszorítani. Ami a gazdasági és pénzügyi uniót amerikaiak. Merkel azonban lekicsinylőén nyilatkozott a témában, majd kabinetfőnöke júliusban egyszerűen lezárt­nak nyilvánította az ügyet. A kommentátorok most azt vetik fel: Merkelt mindaddig nem zavarta a lehallgatás, ameddig illeti, várhatóan a bankunió megteremtésének időszerű kérdéseire helyezik a fő hang­súlyt, miután nemrég az uniós pénzgyüminiszterek is rábó­lintottak az egységes bankfel­ügyelet létrehozására. PÉNTEK DÉLELŐTT az EU-csúcs résztvevői előkészí­tik a november 28-29-i vilniu- si keleti partnerségi csúcsta­lálkozót. Ennek fő kérdése az, hogy a litván fővárosban sike­rül-e aláírni az EU-ukrán tár­sulási és átfogó szabadkeres­kedelmi megállapodást. „csak” németek millió voltak az áldozatok. Most, hogy róla is került, célpont, máris fel van háborodva. Az ellenzéki SPD, amellyel időközben nagykoalíciós tár­gyalásokat folytat a Merkel-féle CDU, most azt is felveti, foly- tathatóak-e ilyen körülmények között az EU és az Egyesült Államok között júliusban kez­dődött szabadkereskedelmi tár­gyalások. A világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jönne létre, de, mint az alkan- cellári poszt várományosa, Sigmar Gabriel SPD-elnök fo­galmazott, aligha elképzelhető tárgyalás egy olyan állammal, amely a polgárok alapvető sza­badságjogait veszi semmibe. A szabadkereskedelem min­den bizonnyal szóba kerül a most zajló brüsszeli EU-csú- cson is, ahová Angela Merkel mellett Francois Hollandé fran­cia államfő is felháborodva ér­kezett meg. Franciaországban ugyanis a Le Monde fedte fel, hogy az NSA egy hónap alatt 70 millió adatot rögzített francia állampolgárokról a francia kor­mány tudta nélkül. Az amerikaiak egyelőre de­fenzívában vannak. Á kormány egyik nemzetbiztonsági szóvi­vője azt mondta: „nem hallgat­juk le Merkel asszonyt és a jö­vőben sem fogjuk.” Árra azon­ban nem felelt, hogy a múltban történt-e ilyen. Obama elnök a francia államfőnek és a német kancellárnak is arra tett ígére­tet, hogy a terrorizmus elleni harban felül fogják vizsgálni az eddigi módszereket. James Clapper amerikai hírszerzési igazgató ugyanakkor cáfol­ta a Le Monde-ban megjelent információkat, hozzátéve: az Egyesült Államok pedig csak olyan hírszerzői tevékenységet folytat, mint bármelyik másik ország. Az EU-csúcsot is uralja a botrány Véget érhet a recesszió Spanyolországban bővülés Véget ért a két éve tar­tó recesszió Spanyolországban - közölte az ország központi bankja a kormány harmadik negyedévi előrejelzésével össz­hangban. A jegybank adatai szerint a GDP 0,1 százalékkal nőtt az előző negyedévvel összevetve, amikor 0,3 száza­lékos zsugorodást mértek. A spanyol központi bank szerint a növekedéshez elsősorban az export bővülése járult hozzá. A jegybank becslése szerint éves szinten a harmadik negyed­évben 1,2 százalékkal zsugoro­dott a GDP a második negyed­évi 1,6 százalékos csökkenést követően. Pozitív fejlemény az is, hogy az országban tovább mérséklő­dött a munkanélküliség. A sta­tisztikai hivatal (INÉ) tegnap közölt adatai szerint az állásta­lanok aránya 26 százalék volt a harmadik negyedévben, míg az előző három hónapos peri­ódusban még 26,3 százalék. A munkanélküliség az év elején még meghaladta a 27 százalé­kot, ez a Franco-rezsim vége, a hetvenes évek közepe óta a legmagasabb. ■ VG A hét képe. Már több mint egy hete tombolnak bozóttüzek Új-Dél-Walesben. Ausztrália legnépesebb államának fővárosát, Sydney-t eddig elke­rülte a tűzvész, ám legalább száz helyen csaptak fel a lángok. Időközben az is kiderült, hogy a katasztrófát egy katonai hadgyakorlat okozta. A tűz­oltóság vizsgálata szerint a Sydneytől nyugatra fekvő Lithgow közelében a védelmi minisztérium egyik gyakorló terepén kezdődött a tűz múlt szer­dán. Mark Binskin, az ausztrál légierő tábornagya tegnap bocsánatot kért a tüzért, de megjegyezte, hogy a hadgyakorlat viszonylag hűvös napon történt, amikor nem volt tűzgyújtási tilalom. Az államban összesen több mint 120 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává. A tűzoltók munkáját a szokatlanul száraz idő, a százkilométeres szél és a 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet is nehezíti. A tűz két halálos áldozatot követelt, az egyik egy mentőhelikopter pilótája, aki oltás közben zuhant le. KéSZÜlt 3Z ElirOpCCSS támogatásával HÍRSÁV Mégsem lesz adóemelés a románoknál nem fogják az egységes, 16 százalékos adókulcsot emelni Romániában, amíg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részt vesz a kor­mányzásban - közölte Crin Antonescu, a PNL elnöke, a kormányon lévő Szociál- liberális Szövetség (USL) társelnöke, reagálva azokra a hírekre, amelyek szerint a bukaresti kormány 22 szá­zalékra emelné az egységes társasági és jövedelemadót, ugyanakkor erre a szintre csökkentenék a most 24 százalékos áfát. A Gandul című lap szerint ezt Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő vetette fel. Anto­nescu egy televíziós műsor vendégeként megerősítette, hogy felmerült ez az elkép­zelés, de nem a kormányfő javaslataként, hanem mint „elméleti lehetőség” a költ­ségvetési bevételek növelé­sére. ■ MTI Nőtt az USA külkereskedelmi deficitje nőtt az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje augusztusban. Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint 38,8 milliárd dollár volt az augusztusi kül­kereskedelmi hiány a júliusi 38,64 milliárdos hiányhoz képest. Piaci elemzők ennél magasabb, 39,5 milliárd dol­láros hiányt prognosztizál­tak. Az exportált termékek közül az élelmiszerek kivite­le csökkent, a gépjárművek kivitele nőtt. ■ MTI Újabb francia katonai akció Maliban „NAGYMÉRETŰ” KATONAI akció zajlik Maliban az ENSZ-erők, valamint mali és francia katonák bevetésével a terrorista tevékenység fel­éledésének megakadályozá­sa érdekében. A francia ve­zérkar azt követően indította el a missziót, hogy iszlamis- ták szerdán megtámadták a csádi hadsereg állásait Tes- salitban, Mali északkeleti részén. A dzsihadistáknak az elmúlt három hétben so­rozatban indítottak támadá­sokat, ez utóbbiban legalább három ember vesztette életét és többen megsérültek. ■ MTI Kutya-macska- konferencia az EU-ban ÁLLATJÓLÉTI, KIFEJEZETTEN a kutyák és macskák jólétére összpontosító konferencia lesz az Európai Unió Taná­csának soros elnökségét ellátó litván elnökség és az Európai Bizottság szer­vezésében a jövő héten Brüsszelben. A bizottság közleményében rámutat, hogy becslések szerint 100 milliónál is több kutya és macska él az Európai Uni­óban, és mivel kereskedel­mük egyre jövedelmezőbb, ez problémákat is felvet a tenyésztés körülményeit il­letően. Az állatok esetleges megcsonkítása vagy ember­telen módon való elpusztí­tása hosszú távú következ­ményekkel járhat - állapítja meg Brüsszel. ■ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom