Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-11 / 238. szám

Újabb 140 milliárd forint Brüsszelből a korábbi 350 milliárd forint után megérkezett Brüsszelből az újabb 140 milliárd forint uniós forrás, amelynek felszabadításáról szeptember 9-én egyezett meg Lázár János, a Minisz­terelnökséget vezető állam­titkár Johannes Hahn uniós biztossal - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség csü­törtökön. ■ MTI Közbeszerzés: előny a kkv-k-nak az új magyar közbeszerzési törvény megteremtette an­nak a lehetőségét, hogy az uniós szabályok keretei kö­zött a magyar cégek, elsősor­ban is a kkv-k előnyösebben férjenek hozzá a közpénzek felhasználásához - mondta Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter csütör­tökön Budapesten. ■ MTI Meghalt Wilfried Martens 77 éves korában elhunyt Wilfried Martens volt belga miniszterelnök, az Európai Néppárt elnöke -jelentet­te csütörtökön a Le Soir című belga lap internetes kiadása, az EPP-től szársyg mazó közlésre hivatkozva. Kedden Joseph Daul francia politikusra, az ÉPP európai parlamenti frakcióvezetőjére ruházták át az Európai Nép­párt elnöki teendőinek ellá­tását. ■ MTI Wilfried Martens Alice Munro kapta az irodalmi Nobel-díjat ALICE munro kanadai író­nőnek ítélte oda a 2013. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. Peter Englund, az akadémia titkára a kor­társ novella mestereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj várományo­saként emlegettek. ■ MTI Mától őszi érettségi időszak pénteken A nemzetiségi nyelv és irodalom, vala­mint a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2013/2014-es tanév őszi érettségi időszaka. A jelent­kezők - a megfelelő feltéte­lek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban utoljá­ra élhetnek a hét vizsgafaj­ta mindegyikével. ■ MTI Nehezített betegáramlás egészségügy A korlátok miatt a határok között marad az ellátás Diplomás gyerekeket akarnak a szülők Külföldi gyógykezelések alakulása VG-GRAFIKA FORRÁS: OEP Kezelt betegek száma Költség (milliárd forint) Jóllehet október végén ha­tályba lép az erről szóló irányelv, a szabad beteg­áramlás továbbra is elvi le­hetőség marad. A kormány nem is számol a magyar betegek tömeges külföldre utazásával, ugyanúgy egy- milliárdot szán ennék finan­szírozására, mint évek óta. Haiman Éva Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg az európai be­tegek mindössze egy százalé­ka kezelteti magát külföldön. Ez az arány szakértők szerint várhatón az után sem változik érdemben, hogy október 25-én hatályba lép a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv. E szerint az Európai Unió polgárai az EU-n belül bárhol, az adott tag­ország állampolgáraival azonos feltételek mellett vehetik igény­be az egészségügyi ellátást. A szabad betegáramlás ugyanak­kor bizonyos feltételekkel korlá­tozható, és ez igaz mind a „ki­menő”, mind pedig a „bejövő” betegekre. Az irányelv nyomán szeptem­berben hatályba lépett kormány- rendelet alapján így nyilvánvaló, hogy a betegáramlás nemcsak Magyarország irányából, de Magyarország irányába is csak korlátosán szabad. Külföldi be­teget csak akkor fogadhat egy hazai egészségügyi intézmény, ha emiatt egyetlen magyar beteg sem kerül hátrányba. Az oszt­rák, holland vagy például len­gyel páciensnek is kell beutalót hoznia, csak külön fizetségért jár neki egyágyas szoba, viszont még külön fizetségért sem ke­rülheti meg mondjuk a szürke- hályog-várólistát. A magyar beteg külföldi gyógykezelése még ennél is ne­hézkesebb lesz. Először is, elő­zetesen engedélyeztetni kell azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, amely hatósági el­járás keretében, a független or­vosszakértő 30 napos elbírálási idejével és a minimum 23 napos ügyintézési idővel együtt majd­nem két hónap alatt dönt is arról. Az engedély megtagadható, ha nagyon;fpeciális és költségigé­nyes ellátásról van szó,-jós-akkor is, ha az ellátás Magyarországon is igénybe vehető. Ha tehát vala­ki azért akar külföldi operációt, mert itthon például egy évre ka­pott időpontot gerincstabilizáló műtétre, a biztosító nem fogja azt engedélyezni, annak ellené­re sem, hogy a késlekedés miatt esetleg lebénul. Ehelyett az egészségbiztosító egyfajta bel­Csak méltányosságból engedélyeznek a sürgősségi ellátáson kívül az egészségbiztosító jelenleg csak méltányosságból engedé­lyez külföldi gyógykezelést, ki­zárólag akkor, ha a diagnosz­tikai vagy terápiás eljárás itt­hon nem biztosítható, még kül­földi szakértő meghívásával sem. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár adatai sze­rint 2009-ben még csak 440, 2012-ben már 658 magyar be­teg külföldi gyógykezelését fi­nanszírozták. Az egy páciens­re jutó kiadások ezzel szemben folyamatosan csökkentek: a 2009-es mintegy 2,3 millió fo­rinttal szemben tavaly már két­millió forintnál kevesebb támo­gatás jutott egy betegre. ső ellátásszervezésbe kezd, fel­kutatja a szabad magyarországi kapacitásokat. Úgy tudjuk, az ilyen esetekben akár a volumen- korláton felül is operálhat majd a kórház, csak hogy a határon be­lül lássák el a pácienst. Ha mindez az óvintézkedés kevésnek bizonyulna, akkor is van azért, ami védje a kasszát: a külföldi gyógykezelés, nem lehet drágább, mint a hazai fi- | nanszírozás 130 százaléka. A betegnek ráadásul meg kell elő­legeznie a kiadásokat, mert a biztosító csak utólag, a számlák benyújtása után fizet. A - különösen nyugat-európai - gyógykezelések azonban a sok­szorosába kerülnek annak, amit a magyar biztosító itthon a kór­házaknak kifizet. Egy térd-, illet­ve cement mentes csípő-műtétért például - protézissel együtt - 600 ezer forintot kap egy magyar kór­ház, addig ugyanez a beavatko­zás Nyugat-Európa legtöbb kór­házában több mint hárommillió forintba kerül. Mindezek alapján érthető, | miért szán jövőre is mindössze | ugyanúgy egymilliárd forintot a magyar betegek külföldi gyógy­kezelésére a kormány, mint évek óta mindig. értékek Pesszimistán látják a szülők gyerekeik munkaerő­piaci kilátásait, ennek ellenére továbbra is értéknek tekintik a diplomát, és mindent meg­próbálnak megtenni azért, hogy gyerekeiket támogassák tanulmányaikban - derül ki a most publikált Jobline Pálya- orientáció Kutatásból. Miköz­ben a szülők erejükhöz mérten mindent megtesznek a tovább­tanulás érdekében, kétharma­duk mégis úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd mun­kát. A reprezentatív kutatás kitér arra is, hogy miként készítik fel a magyar szülők gyermekeiket a munkaerőpiac kihívásaira, mennyi terhet vál­lalnak és mekkorára becsülik a továbbtanulás költségeit. „A kutatásban attitűd jel­legű kérdéseket is feltettünk szülőknek, arra voltunk kiván­csiak, hogy mennyire tekintik értéknek a gyerekük felsőfokú tanulmányait” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Toldi Gábor. A Jobline.hu igazgatója lapunk­nak hozzátette: „a magyar szülők fejében az él, hogy dip- lomáyal könnyebb érvényesül­ni a munkaerőpiacon, és ebben alapvetően igazuk is van. A tandíj költségeinek finanszí­rozását nem látják biztosnak, arra csak nagyon kevesek tud­nak előzetesen megtakarítani. A szülők több mint 90 százalé­ka a folyó bevételeiből próbálja fedezni gyermeke tanulmá­nyainak költségeit. Más orszá­gokban ennél jóval kedvezőbb arányokat találunk, és a szü­lők többsége éveken keresztül takarít meg arra, hogy ezeket a kiadásokat fedezze.” Toldi Gábor kifejtette: „a szülők nem látják biztosnak gyermekük elhelyezkedését, a diplomát mégis értéknek tekin­tik, ezért erőn felül áldozatokat vállalnak. Tovább rontja a hely­zetet, hogy a szülők hektikus­nak látják a felsőoktatásban végbemenő változásokat is, amely nehezíti a felkészülést a tanulmányokkal járó kiadá­sokra.” ■ B. L. Októberben kezdődhetnek a jövő évi bértárgyalások Állami fenntartásba vennék a Pető Intézetet várhatóan még októberben el­kezdődnek a hivatalos egyezte­tések a jövő évi bérekről - kö­zölte csütörtökön a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM). A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumá­nak (VKF) ülésén informálisan már volt szó a minimálbérről, és várhatóan még ebben a hó­napban elkezdődnek a hivata­los tárgyalások is. A kormány a 2014-es költségvetésről benyúj­tott törvényjavaslatban jövőre- 2 százalék körüli GDP-növe- kedés, 2,9 százalékos GDP-ará- nyos államháztartási hiány és 2,4 százalékos infláció mellett- a fogyasztás 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset emelkedéssel szá­mol. A munkaadók és a szak- szervezetek tavaly december­ben született megállapodása alapján idén a minimálbér 98 000, a szakmunkás minimál­bér pedig 114 ezer forintra emelkedett. Tavaly év végén bérajánlást nem fogadtak el, az arról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén ír­ták alá. A Liga a minimálbért és a garantált bérminimumot (szak­munkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emelné jövőre. Az MSZOSZ javaslata szerint a minimálbér 104 ezer, a bérminimum 121 ezer forint­ra nőne. ■ VG Jövőre már kamatot emelhet a jegybank? növekedés A magyar gazdaság esetleg „meglepő” ütemű növe­kedése és a lejáró adóssághá­nyad piaci finanszírozásához szükséges pozitív reálkamat fenntartása miatt jövőre indo­kolttá válhat a kamatemelés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről - vélekedtek csütör­tökön londoni pénzügyi elem­zők. A Royal Bank of Scotland londoni befektetési részlegé­nek közgazdászai szerint a legutóbbi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyvének legkri­tikusabb sora az, amelyben az MNB arra utal, a gazdaságban érvényesülő negatív kibocsá­tási rés „az előrejelzési távlat végéig” bezárulhat. ■ MTI működtetés „A Pető Intézet az anyagi segítségnyújtáson túl közvetlen állami fenntartásba kerülne, így működtetését a kormány garantálná” - jelen­tette be a tegnap Münchenben felsőoktatásért és tudomány- politikáért felelős helyettes ál­lamtitkár. Maruzsa Zoltán egy világkongresszuson ismertette a Balog Zoltán tárcavezető által kezdeményezett munkacsoport javaslatát, melyet az intézmény azonnali anyagi megsegítése mellett a fenntartható, stabil működtetése érdekében hoz­tak létre. Maruzsa szerint az intézet köznevelési intézménye gyakorlóiskolaként működ­hetne tovább, ez hosszú távon stabilizálná a működést. A kor­mányzat korábban bejelentette: megújítja a súlyos anyagi hely­zetbe kerülő, mozgássérült gye­rekek speciális oktatását végző intézet lejárt 105 milliós közne­velési szerződését és továbbra is folyósítják a 317 milliós fel­sőoktatási normatívát. Az Index szerint azonban ez a 2013-14-es tanévre szó­ló keretösszegeket jelenti, és nem extra támogatást. Később közölték: további 105 millióval egészítették ki a köznevelési támogatást. A parlamentben a kormányoldal leszavazta azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy 500 millió csoportosítsa­nak át az intézet javára. ■ VG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom