Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-07 / 209. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu *, EGYHÁZMEGYEI IV. évfolyam, 9. szám 2013. szeptember Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK SZEPTEMBER ÜZENETE: „Aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson” (Róm 12, 6-8). Szent István-napi szentmise az egri várban A hit megőrzésére tanít „Jusson eszünkbe, hogy most ugyanazt a hitet valljuk meg, amelyre népünket Szent István király vezette el”- hangsúlyozta szentbeszédében Ternyák Csaba érsek, aki szentmisét mutatott be a város papságával együtt augusztus 20-án, a Szent István alapította Egri Főegyházmegye az egri várban található egykori székesegyházának romfalai közt. A szentmise elején az érsek megáldotta az új kenyeret, amelyet a jelenlévők között osztottak szét a szertartás végén. Szentbeszédében idézte az érseki palota homlokzatán olvasható feliratot, amely az 1848-49-es szabadságharc alatt hangzott el a palota erkélyéről: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot”. Ennek a városnak a lakói kétségtelenül rendkívüli tetteket vittek végbe a haza védelmében. A továbbiakban az érsek VI. Pál pápa 1970-ben, Szent István születésének 1000. jubileuma alkalmából a magyar néphez írt apostoli levelét idézte, mely szerint a király ezer éves örökségének része a hithűség és a Szentszékhez való állandó ragaszkodás. Szavai a Hit Évében különleges hangsúlyt kapnak. Szent István fiának azt ajánlotta az Intelmekben, hogy minden Istentől rendelt alattvalójának példát mutasson. Az általa terjesztett hit nem csupán arról szól, hogy egy tanítást fogadunk el igaznak, hanem egy életstílust és cselekvési programot is. Amikor első szent királyunk a katolikus hit megőrzésére és a jó példa fontosságára tanít - hangsúlyozta Ternyák Csaba. - A kereszténység az életről szól. Benne a család, a munka, a művészet, a kultúra, a tudomány, mind-mind értelemmel tölti ki a szürke hétköznapokat. Életünk történéseiben megláthatjuk Isten gondviselő terveit. Olyan dimenziót nyit meg az örök élettel, amely túlszárnyalja az Isten nélkül élő ember legmerészebb vágyait. Szent István király olyan hitre vezetett el bennünket, amely még életünk legnagyobb kihívásaiban, a szenvedésben és a halálban is megmutatja az értelmet. Jézus Krisztus evangéliuma azt üzeni a világnak: nincs véglegesen elrontott élet, mindig van lehetőség újrakezdésre. Szentbeszédének végén az érsek így fogalmazott: „amikor közösen elimádkozzuk a Hiszekegyet, jusson eszünkbe, hogy most ugyanazt a hitet valljuk meg, amelyre népünket Szent István király vezette el. Ezen a úton legyen továbbra is biztos vezetőnk első királyunk és védelmezzen bennünket a Magyarok Nagyasszonya, akire halála előtt népét bízta.“ (g.l.) Ternyák Csaba egri érsek megáldotta az új kenyeret Megújult a 70 éves templom Idén hetvenéves a miskolc- selyemréti, Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus plébániatemplom, amelynek augusztus 20-án tartották a búcsú ünnepét. Építése 1939-ben kezdődött, a terveket Hevesi Sándor és Vágner József egri építészek készítették. A háború utáni nehéz évek, valamint az építőanyag hiánya miatt a harangtorony nem készült el, ennek ellenére 1943. szeptember 12-én Czapik Gyula egri érsek megáldotta a még vakolat nélküli épületet. Az évek múlva megépült harangtornyot és a rajta lévő hat méter magas rozsdamentes anyagból készült keresztet Kádár László egri érsek 1980. augusztus 20-án áldotta meg. Az elmúlt évek során megkopott a torony, állaga romlott, így felújítása sürgőssé vált. A közel két hónapos renoválás meghozta gyümölcsét, a torony a városrész ékessége lett. A beruházás 4,1 millióból valósult meg, az Egri Főegyházmegye három millió forintjához a hívek járultak hozzá. A felújított tornyot a templombúcsú ünnepi szentmiséje keretében Palánki Ferenc egri segédpüspök áldotta meg, akárcsak a templomkertben lévő tölgyfából faragott, Eperjesi Csaba fafaragó népi iparművész által készített keresztet. Az utóbbi egy család ajándéka. Szintén egy család ajánlotta fel a templom számára az Irgalmas Jézus képét, melyet a templom oldalhajójában helyeztek el. ## Az Egri Főegyházmegye tanévnyitó ünnepsége Önmagunk fölé nőhetünk Igazságosság, irgalmasság és hűség - szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek ezekre az erényekre hívta fel a figyelmét annak a több mint másfél ezer pedagógusnak, akik a Bazilikában augusztus 27-én az Egri Főegyházmegye tanévnyitó ünnepségén részt vettek. A rendezvény jelentőségét mi | sem bizonyította jobban, hogy t Hoffmann Rózsa, köznevelésért | felelős államtitkár éppen a köz- | nevelési törvény módosításának I parlamenti végszavazásáról sietett Egerbe előadást tartani. A megjelenteket Juhász Ferenc atya, az Egri Főegyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke köszöntötte. Külön szólt arról a 11 intézményről, amely ettől a tanévtől csatlakozott az egyházmegye katolikus oktatási intézményeinek népes családjához. A rendezvényen részt vettek az Egri Főegyházmegye területén működő, katolikus szerzetesi fenntartású 15 intézmény képviselői is. A Veni Sancte (Jöjj Szentlélek!) kezdetű tanévkezdő ének elhangzása után Ternyák Csaba egri érsek szentmisét mutatott be Seregély István nyugalmazott érsekkel, Katona István és Palánki Ferenc segédpüspökökkel és 40 iskolalelkésszel koncelebrálva. A főpásztor az elhangzott evangéliumi szakaszból kiindulva kifejtette, hogy a képmutató magatartás valójában a hazugság egy formája és nem csupán a régmúlt idők embereinek a sajátossága volt. Ma is megkísérti a tiszteletben álló embereket. Különösen a papoknak és a pedagógusoknak kell vigyázniuk arra, hogy szavaik és tetteik összhangban legyenek. Jézus a farizeusokat és az Hoffmann Rózsa államtitkár írástudókat szembesítette belső ürességükkel, akik csupán a hit kül-sőségeihez ragaszkodtak. A képmutatás ellen maga Jézus ajánlotta az igazságosság, a hűség és az irgalmasság erényeinek gyakorlását. Ha ezekre az értékekre alapozzuk életünket, akkor önmagunk fölé nőhetünk - emelte ki Ternyák érsek. A szentmise után az első előadást Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai és Továbbképzési Intézet helyettes vezetője tartotta, majd Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának előadása következett. A délelőtti előadások sorát Csókay András agysebész főorvos nagy tetszést kiváltó hitvallása zárta. Ezt követően az egri érsek Szent Gellért-díjjal ismerte el az oktatási intézmények néhány kiváló munkatársát. Arany fokozatot kapott Bodainé Bejuska Márta, a miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Kisboldogasszony Óvoda, valamint a Diósgyőri Római Katolikus Általános Iskola gazdasági vezetője és dr. Kissné Fábián Katalin, a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium Több mint másfélezer pedagógus vett részt a tanévnyitón A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Bodainé Bejuska Márta és Kollégium művésztanára. Ezüst fokozatot vehetett át Szigeti Tamásné, a jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola iskolatitkára, Hegyiné Mézes Irén, a tiszafüredi Szent Imre Általános Iskola és Óvoda gyógypedagógiai munkaközösségének vezetője. Ebéd után Hoffmann Rózsa államtitkár tartott előadást. Kijelentette: nincs még egy olyan egyházi intézményfenntartó hazánkban, mint az Egri Főegyházmegye, amelyhez ilyen sok, több mint 40 oktatási intézmény tartozik. Csokorba szedte az előttünk álló tanév újdonságait. Az állami iskoláknál a hit- és erkölcstan oktatását, a mindennapos testnevelés bevezetését. Szeptembertől az iskolákban délután 4 óráig tartanak a programok, melynek következő állomása lehet az egésznapos iskolarendszerbe való áttérés. Hangsúlyozta azt, hogy a köznevelési intézményrendszer sokszínű és gazdag maradt. Ezután Pusztai Gabriella akadémiai doktornak, a Debreceni Egyetem profesz- szorának előadása hangzott el, Eredményesség az egyházi iskolákban címmel. A tanévnyitó az Egri Főegyházmegye papjaiból alakult PáteRock zenekar nagysikerű, magával ragadó koncertjével fejeződött be. Zárszavában Ternyák Csaba érsek megköszönte a részvételt és a rendezvény szervezőinek munkáját. Kiemelte, hogy nagy lehetőségnek tartja az egyházi oktatást. Az a tény - mondta -, hogy idén ismét új iskolák kapcsolódnak az egyházmegyéhez, módot ad arra is, hogy az ezekben tevékenykedő pedagógusok megújítsák az életüket. Tudósítás: Gábor László Homa János HT 1 IP ,1C/ efratai Betlehem, bár a legkisebb vagyjuda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael fölött” - olvassuk Mikeás próféta jövendölését szeptember 8-án, a szentmise első olvasmányában. A próféta gondolatához kapcsolódva nyugodtan mondhatjuk: Te, Názáreti Mária kicsiny vagy ugyan, mint minden ember, amikor megszületik, de mégis „nagy” lettél Isten kegyelméből. Mi, magyarok, egyedülállóan Kisboldogasszony ünnepének nevezzük Mária születésnapját. Máriát kicsinynek nevezzük ezen a napon, születésnapjára való tekintettel, de boldognak is mondjuk. Kicsi és egyszerű volt származását tekintve, de már születésekor is boldognak mondható, mert az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten öröktől fogva kiválasztotta őt egy sajátos hivatásra. Isten akaratából ő lett a Megváltó Jézus édesanyja. A keresztelés végén, az avatási szertartás kezdetén a pap így szól az édesanyához: „A gyermek Isten ajándéka. Ezért hálás szívvel köszönetét mondotok érte a Mindenhatónak, és áldjátok templomában az Úr nevét”. Hittel valljuk, hogy minden gyermek, végeredményben minden emberi élet Isten ajándéka. A szülők csak a Teremtő Isten „munkatársai” az emberi élet továbbadásában. Különösen is elmondhatjuk ezt Máriáról. A Szűzanya születése ünnepén Isten dicsőítjük. Neki köszönjük meg, hogy „megadta Szűz Máriát minekünk" (SZVU173). Isten nagy ajándéka számunkra 6, mert már a születésekor „felvirradt számunkra az üdvösség hajnala”. Az ünnepi szentmise kezdőéneke szerint „belőle Kisboldogasszony támadt üdvösségünk Napja", vagyis a világ Megváltója. Isten ajándéka számunkra az ő élete példája, mert megtanít bennünket arra, hogy mindig készséges szívvel mondjunk igent Isten akaratára. A hit évében arra akar rádöbbenteni bennünket, hogy mi is boldogok lehetünk, ha hiszünk és rábízzuk életünket a Gondviselő Istenre. A győri papnevelő intézet bejáratánál, egy Mária kép mellett a következőfeliratot olvashatjuk: „Hac ne vada via, quin dicas Ave Maria” (ne menjünk tovább az úton anélkül, hogyne mondanánk: ÜdvözlégyMária). Nemcsak Kisboldogasszony ünnepén, hanem életünk minden napján mondjuk el az Üdvözlégy Máriát. Mindennap köszöntsük Máriát, a megváltó Jézus anyját, a mi égi édesanyánkat. Köszöntsük őt, mint Gábor angyal, mert tiszteletreméltó. Tiszteljük őt, mert „kegyelemmel teljes”, mert az Úr állandóan vele volt, mert a „legáldottabb" ő az asszonyok között, és ő lett a megváltó Isten anyja. Istenanyai méltóságánál fogva Mária a szentek között az első helyet foglalja el, hiszen senkinek az élete nem volt olyan szoros kapcsolatban az Isten Fia életével, mint az övé: testében hordozta, a világra szülte és anyai szeretettel hordozta. A mindenható Isten kegyelméből fiának alárendelve, és vele együtt szolgálja a megváltás titkát. Szent Iréneusz szavaival: „engedelmessége által üdvösségünk oka lett mind önmaga, mind az egész emberi nem javára. Éva engedetlenségének csomóját Mária engedelmessége oldotta meg. Amit Éva kötött meg hitetlenkedésével, azt Mária oldozta fel hitével”. ’ária születésnapja nem magánügy. Ezen a napon mindnyájan hitből fakadó örömmel köszöntjük őt, mert hittel valljuk, hogy Mária nemcsak a megváltó Jézus anyja, hanem égi édesanyja mindazoknak, akik a hit és a keresztség által Jézus Krisztushoz kapcsolták az életüket. Dolhai Lajos m i yjL fc
