Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-27 / 226. szám

8 2013. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK KÖZÉLET Földbérlet: gondban a juhászok legelő Gyakran nem az évtizedek óta juhtartással foglalkozók nyernek az állami pályázatokon A Kaskantyún élő Horváthék is elveszítették bérelt földjüket, pedig negyven éve foglalkoznak juhokkal Alapjaiban strukturálhatja át a hazai juhágazatot az ál­lami földek bérbeadásának gyakorlata. A döntően bérelt földet használó juhászok egy-egy bukott pályázattal nehéz helyzetbe kerülnek. Braunmüller Lajos A kormány célja, hogy ez év végéig az összes szerződés lét­rejöjjön a Földet a gazdáknak program keretében meghirde­tett 250 ezer hektár állami te­rület bérbe adására - jelentette ki Bitay Márton, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium állami föld­programért felelős államtitká­ra a napokban. A terület 98-99 százalékát már meghirdették, folyamatban van a pályázatok elbírálására, több helyen már nyerteseket is hirdettek. A si­kerrel pályázók döntően ma­gánszemélyek. A folyamat ugyanakkor érin­ti a hazai juhágazatot is, amely­nek sajátossága, hogy döntően, mintegy 60 százalékban bérelt földterületet használ. „Problé­mát jelent, hogy gyakran nem, vagy részben nem a gazdálko­dó juhászok nyerik a szóban forgó földpályázatokat, jóllehet az adott területen sok esetben ők gazdálkodtak évekig, vagy akár évtizedekig” - jelentette ki a Világgazdaságnak Hajdúk Péter. A Magyar Juh- és Kecs­ketenyésztő Szövetség ügy­vezető igazgatója lapunknak hozzátette: „egy ilyen esetben nehéz helyzetbe kerül a juh­tartó, hiszen mind az állatállo­mánya, mind pedig a hodálya, egyéb épülete az adott terüle­ten van.” Az is előfordul, hogy nem a tenderen buknak el a juhtartók, hanem már a pályázati kiírás­nak sem tudnak megfelelni. „Vannak pályázatok, amelyek olyan legelőterületek bérlésé­ről szólnak, amelyeken évek, Vesztesek A bács-kiskun megyei Kaskan­tyún juhtenyésztéssel foglalkozó Horváth házaspár vesztette el az államtól bérelt terület döntő részét - írta egy éve lapunk. Rajtuk kívül senki nem jelentke­zett a faluban, a nyertes pályá­zó egy a 20 kilométerre fekvő Csengődön élő hölgy, aki koráb­ban egy hektáron gazdálkodott. A helyben lakó, mezőgazdaság­gal foglalkozó házaspár minden szempontnak megfelelt, így azonban közel 300 anyajuhot nevelő, negyven éve működő gazdaságuk került veszélybe. vagy akár évtizedek óta juhok legelnek. A pályázati kiírásban azonban az szerepel, hogy lovat, szarvasmarhát, vagy egyéb ál­latot tartók jelentkezhetnek” - veti fel Hajdúk Péter. - Az ilyen esetekben mindig jelezzük az ellenvetésünket, amelyre egyé­ként kapunk szakmai választ. Ez rendszerint az, hogy az adott terület mélyebben fekszik, a nedvesebb legelő jobban megfe­lel a nagyobb testű állatokhoz. Az adott földön azonban akár évtizedek óta folyik a juhok le­geltetése, eredményesen” - tet­te hozzá az ügyvezető igazgató. Hajdúk Péter szerint a föld­bérleti pályázatok emiatt át­strukturálják az ágazatot, amely egyértelműen hátrányos a juhtartókra nézve. „Hogy en­nek pontosan milyen hatásai lesznek am jövőben, az ma még nem eldönthető. Az átstruktu­rálódás utáni állapot hozzáve­tőleg egy éven belül fog kiala­kulni, akkor lehet majd számot vetni azzal, hogy a folyamat­nak milyen hatása volt a hazai állatállományra, a juhtartók te­vékenységére. Jelenleg ugyanis azt mondják a juhászok, hogy ha nem nyernek, feladják tevé­kenységüket, ám adott esetben magánszemélytől is bérelhető legelő” - tette hozzá az ügyve­zető igazgató. HÍRSÁV Mégis lesz szlovén mentőcsomag? a szlovén miniszterelnök első ízben közölte nyilvá­nosan, hogy tárgyalásokat folytat egy nemzetközi csomag lehetőségéről a szlor, 1? vén bankok feltőkésítésére. „Azon azonban fölösleges spekulálni, hogy Szlovéniá­nak valóban szüksége lesz-e segítségre” - tette hozzá Alenka Bratusek. A többnyi­re állami tulajdonban lévő szlovén bankok rossz hitelei elérik a 7,5 milliárd eurót, ami a GDP 21,5 százaléká­nak felel meg. ■ MTI Öt év börtön a román médiamogulnak első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csü­törtökön a bukaresti tör­vényszék Dán Voiculescut, a román Konzervatív Párt (PC) alapítóját, aki Románia egyik leggazdagabb üzle­tembere és kiterjedt média- birodalommal rendelkezik. Voiculescut pénzmosás és korrupció miatt ítélték el. Az ügyészség azzal vádolta, hogy a piaci árnál 75-ször alacsonyabb áron, törvény­telenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállo­más Bukarest melletti telkét, emiatt 2,3 milliárd forintnyi kár érte az államot. ■ MTI Az Interpol is keresi a kenyai merénylőt Kenya kérésére nemzetközi körözést adott ki az Interpol Samantha Lewthwaite ellen. A „Fehér Özvegyként” ismert brit születésű nőt gyanú­sítják a hétvégi, 67 halálos áldozatot követelő nairobi támadás megszervezésével. A 29 éves nő férje a 2005- ös londoni terrortámadások egyik elkövetője volt, később a Szomáliái iszlamista al-Sa- babbal hozták összefüggésbe nevét. ■ BBC Átsorolják a tanárokat köznevelés Uj kinevezési szerződések az iskolákban Kórház: rendezni lehetne az adósság egy részét Aláírjam, ne írjam? Több ta­nár is dilemmába került az új kinevezési szerződések kapcsán. Éber Sándor A közoktatásban ebben az időszakban sok ezer tanár elé tesznek új kinevezési szerződést, mely alapján meghatározzák bérüket, stá­tuszukat, valamint egyúttal a Nemzeti Pedagógus Karba (NPK) is beléptetik őket. Az Együtt-PM nemrég elfogadha­tatlannak ítélte meg az utóbbi lépést, az MSZP ízléstelen­nek. A két párt szerint az új karral akarják a tanárokat ellenőrizni, megfélemlíteni. Az Együtt-PM úgy értesült, hogy az iskolaigazgatóknak listázniuk kell azokat, akik nem szignálják a dokumentu­mot, vagy a lap aljára valami­lyen megjegyzést fűznek. A hazugságokat említő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte: a pedagógus- társadalom többségének kí­vánsága volt az NPK felállítá­sa, a kormány intézkedései a Bérkompenzáció NOVEMBER ELEIÉN fizethetik ki majd annak mintegy 4000 pe­dagógusnak a kiegészítő bér- kompenzációt, akiknek a bér­emelés ellenére csökkenhet a jövedelme. Többségük a Hoff­mann Rózsa államtitkár szerint nagy számú túlórával, munkál­tatói juttatásokkal és egyéb ki­egészítő pótlékkal rendelkezett. tanárok munkájának elisme­rését tükrözik. A közoktatási „káosz” miatt sztrájkot tervező PDSZ elnö­ke lapunknak elmondta: töb­ben is jelezték nekik: azzal fenyegették meg őket, hogy ha nem írják alá szeptember 1-jei hatállyal a közalkalma­zotti szerződésük módosítá­sát, akkor jogviszonyuk fel­mentéssel megszüntethető. Mendrey László arra hívta fel a figyelmet, hogy munkaszer­ződést csak közös megegye­zéssel lehet módosítani. Azt tanácsolta, ha kedvezőtlenebb (kevesebb illetményű, vagy határozatlan helyett határo­zott időre vonatkozó) szerző­A szülő csak reménykedik, az órán nem lesz fennakadás az átsorolás miatt dés akarnak aláíratni, akkor | azt ne tegyék meg, illetve ezt jeleznék a dokumeMunr al- , ján. Ezt azonban sokan nem merték megkockáztatni,, Jhég azok sem, akik esetleg a ko­rábbi illetményeik elmaradá­sa miatt a béremelés ellenére j anyagilag rosszabbul járnak. | A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) elnöke jelez­te lapunknak, hogy az új szer­ződések az óvodapedagóguso- [ kát is érintik, pedig ők nem a Klebelsberg Kunó Intézmény­fenntartóhoz (Klik) tartoznak, hanem az önkormányzatok­hoz. Fábián Katalin elmond­ta: visszaminősítik őket (a tanároknál ez a Pedagógus I. kategória), így nem lesznek érvényesek egyesek szakvizs­gák és a velük járó pótlékok. A pedagógusoknak később egy portfoliót kell összeállítaniuk a munkájukról, többször is ellenőrzik őket, ha sikeresen megfelelnek, akkor sorolják át őket a kedvezményekkel já­ró Pedagógus II. kategóriába. Évente mintegy majd 30 ezren j (öszesen mintegy 160 ezren vannak) kérhetik majd minő­sítésüket és átsorolásukat. A köznevelésért felelős ál­lamtitkárság lapunkkal kö­zölte: az új jogszabályok köz- j telezővé teszik az állami in­tézményekben a pedagógus kinevezések módosítását. Sze­rintük, a tanárok döntő több­séggel jobban jár a béremelés- | sei, ezért várhatóan alá fogják J írni az új dokumentumokat, j mely alapján új illetményüket fogják megkapni októbertől. A Klik közölte: a tanárokat a munkakörhöz előírt legmaga­sabb végzettség alapján sorol­ják be, átsorolásuk rögzíteni fogja a tételesen a garantált illetményt és a pótlékok jog­címét és mértékét, a bér fel­tüntetése nem lesz kötelező. Az ezt tartalmazó okirat átvé­telének megtagadása azonban j nem lesz akadálya az új illet­mény folyósításának. beszállítók Az Orvostechnikai Szövetséghez tartozó cégek ár­bevételének máj- az egynegyedét is meghaladják a kórházi adóssá­gok, de egyes vállalatoknál a tar­tozások aránya az árbevétel 30- 50 százalékát is eléri - mondta lapunknak a szövetség főtitkára. Rásky László jelezte: miközben a kórházadósságok már májusra elérték a tavaly év végi, ötven- milliárdos mértéket, a helyzet az óta is csak tovább romlott. A Magyar Államkincstártól ka­pott adatok azt mutatják, hogy augusztus végére már 70,4 mil- liárdra forintnyi számla ellenér­tékével maradtak el a kórházak, ebből csaknem 30 milliárd forin­tot több mint 60 napja ki kellett volna fizetniük. A tapasztalatok azt mutatják: mára már nemcsak a „hagyo­mányosan” rosszul fizető vagy nagy intézményeknek, hanem a korábban jobban teljesítő, illetve közepes és kisebb kórházak tu­catjainak is szinte kezelhetetlen mértékű a lejárt tartozásállomá­nya. A cégek ekkora kintlévősé­geket saját maguk képtelenek finanszírozni, de a magas költsé­gek miatt a bankhitel sem járha­tó út az alacsony árszínvonalon szállító cégeknek - magyarázza Rásky László. Hozzátéve: a kór­házak eladósodása nemcsak a cégeket, hanem a betegeket is sújtja, a gyógyítást hátráltatja. A cégek egy részének arra sincs pénze, hogy feltöltse a készenlé­ti raktárakat, emiatt egyre több műtétet és beavatkozást is el kell halasztani, és ezért is nőnek a várólisták. Az érdekképviselet szerint az adósságok egy részét már októ­berben rendezni lehetne. A kór­házak beszállítói, így az egyszer- használatos, valamint műtéti eszközöket, gépeket, berendezé­seket és informatikai rendsze­reket szállító cégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség a ko­rábbi évekhez hasonlóan már az év elején jelezte az intézmények alulfinanszírozottsága miatt elő­re látható problémát. Tárgyaltak Rásky László is az Egészségügyi Államtitkár­ság és az NGM Költségvetési Államtitkárságának vezetőivel, akiktől azt kérték, hogy az Egész­ségbiztosítási Alapban keletkező maradványnak legalább felét ne az év végén, hanem már lehető­leg október elsején kapják meg az intézmények. így lehetőségük lenne a beszállítók felé fennálló tartozások egy részének kifize­tésére. Rásky László úgy tudja, a kormány a javaslattal szinkron­ban lévő megoldáson dolgozik, így reményeik szerint október­ben pluszforráshoz juthatnak a kórházak, amiből legalább a számlák egy részét rendezhetik. Az augusztus végéig felhalmo­zott, nagyjából 38 milliárd forint maradványból mintegy 23 milli- árdot ugyan felhasználtak szep­tember elején a béremelésére. Rásky László szerint a még meg­lévő 15 milliárd forintra viszont mindenképpen szüksége lenne a beszállítóknak, mégpedig minél rövidebb időn belül. ■ H. É. A kórházak 2013. augusztus havi tartozásállománya (millió forint) 30 nap alatti 21986 30-60 nap közötti 14320 60 napon túli 29666 Átütemezett 4434 Összesen 70 406 FORRÁS: ŐSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom