Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-20 / 220. szám
TŰKOR 2013. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK Felidéznék az egykori tanyasi iskolák emlékét történelem A Jászsági Honismereti Egylet őszi ülését valódi őszi időjárásban tartotta meg a jászkiséri Csete Balázs Helytörténeti Gyűjteményben. A tagok áttekintették a Jászság aktuális honismereti teendőit, majd Fodor István Ferenc elnök a tanyasi iskolákkal kapcsolatos tapasztalatait mondta el. Mivel a tanyák több településen gyakorlatilag megszűntek, így az utolsó órában van annak a lehetősége, hogy a Jászság 54 volt tanyasi iskolájának múltját, mai állapotát rögzítsék. Sok helyen már szinte nem akad olyan személy, aki pontosan meg tudja mutatni, hogy a fél évszázaddal ezelőtt lebontott iskola egyáltalán hol volt. Amellett, hogy egyre több helyen örvendetesen megjelölik a helyét, sőt könyveket adnak ki róla, máshol meg a közelben lévő dűlőút is megszűnt mint tájékozódási pont. Az épületek kb. harmada viszont még ma is áll - vadászházként, lakásként. A tagok gyűjtése alapján várható, hogy mielőbb egy könyvben lehet majd látni a múlt eme eltűnt szeletét. ■ Az igazi otthonra lelt mesemondó móka Miki Levente Péter hétköznapi csodák között éli mindennapjait a festői Héregen Még nem fűtenek, de figyelik az időjárást fűtés Egyelőre csak bölcsődék kérték a temperáló fűtés elindítását, de szükség esetén a társasházakban is melegek lesznek a radiátorok - ígérte csütörtökön Horváth István, az Alfa-Nova Kft. szolnoki területi igazgatója. Mint a vezetőtől megtudtuk, bár az előírásoknak megfelelően szeptember 15-étől rendelkezésre áll a szolgáltató, mostanáig még egyetlen ház közös képviselője sem kérte a távfűtés beindítását. Bár a következő napokra a jelenleginél kedvezőbb időt ígérnek a meteorológusok, a cégnél folyamatosan figyelik az időjárás alakulását, s ha a napi középhőmérséklet több napon át 12 fok alatt marad, indulhatnak a kazánok. A társasházaknak közel fele kéri iylen esetben a fűtés automatikus indítását. ■ A Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki augusztus 20-án. Ám ami még ennél is fontosabb: több generáció tüntette ki figyelmével az elmúlt több mint fél évszázadban. Levente Péter ma nem köszön vissza a tévéképernyőről, mégis mindenki ismerősként köszönti. Arzt-Pintér Anna Névjegy: Héreg főutcáján áll egy ház, amelynek homlokzatán minden este mécsest gyújtanak. Amelynek kertje egyszerű, ám annál értékesebb kincseket rejt: építési törmelékből készített szánkódombot, mászásra metszett fűzfát, elegyengetett petanque-pá- lyát, megtűrt papsajtot, nádas szélén madárlest, annak tövében napette-széltépte lobogót. A kert javarészt Levente Péter kétkezi munkáját dicséri. Az ország kereken hetvenéves mesemondója nem az égből pottyant ide, mint mondja, harminchat éve született Héregre.- A géneket, ami a földhöz, növényhez, huszonnégy órás műveléshez köt, két, agráregyetemet végzett, józan paraszti ésszel gondolkodó nagyapámtól örököltem. Nagyváradon születtem, de egy szombathelyi és salzburgi kitérő után négyéves koromtól már Szekszárdon nevelődtem. Tizennyolcévesen pedig a fővárosban vetettem meg a lábam, de gyökeret nem eresztettem - meséli, azzal folytatva, hogy az öt városban, ahol élt, 42 lakásban lakott: albérlőként 13 évig előbb egyedül, majd feleségével, Döbrentey Ildikóval. Közben Bulgáriától Spanyol- országig végigkempingezték egész Európát. Harminchat évvel ezelőtt a véletlen hozta őket Héregre.- Szerelmesen sétálgattunk a feleségemmel, amikor azzal leptem meg egy szembejövő helybelit, hogy odaköszöntem neki. Bemutatkoztunk, mire megkérdezte, nem akarunk-e kertet venni itt, Bikaréten. Mondtunk, hogy nekünk pénzünk nincsen, de azért csak felvitt minket a szemközti szőlőbe. Onnan megláttuk jobbra Héreget, és a Gerecse csúcsát, szemben Tarján házait, alatLevente Péter és Döbrentey Ildikó mesebeli kertjében minden egyszerű, de annál értékesebb tárgynak története van tunk egy aranyló búzamezőt. Elállt a szavunk, mert ebben a helyben benne volt Bulgária, az olasz Riviéra és a francia Provence. Muszáj volt rákérdeznünk, mennyibe kerül itt egy telek és az ár alacsonyabb volt, mint amit gondoltunk. Ráadásul havi részletekben fizethettük, így gyorsan az azóta barátunkká lett férfi tenyerébe csaptunk. Ma is zöldell a varázskertünk a Tatabányát Esztergommal összekötő szer- pentinút mentén - mondja elmélázva. Kiderül, tizennyolc évig töltötték pihenőidejüket a négyszáz négyszögölös telken álló háromszor öt méteres faházban, aminek alsó szintjén csak egy franciaágynak kinevezett dupla szivacs, egy samottos vaskályha, egy kempingasztal, meg néhány polc volt Létráról megközelíthető kis padlásán pedig a gyerekkuckó. Víz, villany nem volt, ma sincs. Az esővízgyűjtő ciszterna és néhány petróleumlámpa jól szolgáltak. A házban csak aludni lehetett, de a melléépített háromszor öt méteres üvegfalú gyümölcsszárítóban jól megfért a nappali, a konyha és a mosdólavór.- A héregiek szemében sokáig csak egy „gyüttment” voltam, de mivel Móka Mikiként már ismertek, befogadtak. Ma is ez a ragadványnevem a faluban. Aztán tizenhét éve beköltöztünk a mostani otthonunkba. A vályogházat hét éven keresztül újítgattuk fel. A következő hét év feladata a ház berendezése volt. Bútorról bútorra - meséli. A házban minden darabnak története van. A tévét szekrénybe zárták, mert Ildikó és Péter vallja, annyi csoda van a világon, amiről kár lenne lemaradni. A televízió korábban őket zárta ki vagy felejtette el. De nem élnek elszigetelten. Közönségükkel így is évente százhúszszor találkoznak. Vándor- színészként a 4-104 éveseknek szóló kacagó koncerteken, ahol többszáz fős közönséget kötnek le, varázsolnak el hangszerek és díszletek nélkül. Vándortanítóként egyetemeken, főiskolákon, levente Péter 1943. május 20- án született Nagyváradon. 1961-1970-ig az Állami Bábszínháztagja, 1965-1979-ig a Magyar Televízió Zsebtévéjének Móka Mikije, 1970-1978-igaz Operettszínház tagja, 1978- 1994-ig a Mikroszkóp Színpad gyermekrészlegének színészrendezője, 1979-1992-ig a Magyar Rádió Ki kopog? sorozatának főszereplője, rendezője volt. 1988-ban jelent meg Ki kopog? című, Döbrentey Ildikóval és Gryllus Vilmossal közös nagylemeze. 1991-től az Égből poty- tyant mesék című sorozat főszereplő-rendezője, 1994-1995-ig a Komédium Színház igazgatófőrendezője volt. ahol Péter magatartáskultúrát tanít. No meg a szülőknek, tantestületeknek szóló leUdde- rű-gyakorlatokon, ahol az önismeretet, önképzést, önuralmat helyezik fókuszba.- Önképző társaslény vagyok. Realista, hívő ember, aki az igazságot keresi, nem zsebmaterialista, nem műliberális és nem farizeus. A magatartás-kutatásom legnagyobb eredménye, hogy üldözési mániámat sikerült óvatossági mániává transzponálnom. Továbbá, hogy nem lettem sem alkoholista, sem nikotinista, sem nőfaló strici, pedig alkohol-, dohány- és nőfüggő vagyok, csak éppen képes vagyok mértéket tartani. Nem lettem elvált ember, mert feleségemmel, Ildikóval negyvenöt éve, ha meg is bántódunk valamin, megbeszéljük és megbocsátunk egymásnak. Aztán újra kezdünk naponta. Végül pedig, hogy nem panaszkodom, sőt a mindenkori környezetemben igyekszem több mennyországi, mint pokoli pillanatot szerezni felebarátaimnak, ezáltal magamnak is - összegez. Aztán, amikor a kitüntetésre, a Magyar Érdemrend Közép- keresztje polgári tagozatára terelődik a szó, elárulja, büszkék az elismerésre, és köszönik a Komárom-Esztergom megyei közönség kitüntető figyelmét, amelyből érzik, hogy munkájukra, Istentől kapott talentumukra ennyi év után még mindig szükség van. A recepteket és a bűnügyi írásokat kedveli előfizető A tiszainokai Petyus néni már többször szerepelt az Új Néplapban, főleg fotókon Szépkort megélt hölgyet köszöntöttek- Várjanak, mutatok valamit!- Petyus Sándomé felpattan a konyhaszékről, majd átszalad a szomszédos tisztaszobába. Egy cipős dobozzal a kezében tér visz- sza, tele kivágott újságcikkekkel.- Lássuk csak... megvan, ez a kedvenc receptem! - mutatja a tiszainokai asszony. Kiderül, mindegyik papír fecnin egy-egy recept található, melyeket az elmúlt években gyűjtött össze Juliska néni az Új Néplapból. - Fordított almás a neve, az unokáim nagy kedvence ez a sütemény! 3 Az újságban mindig a receptet I nézem meg legelőször, ha meg- » nyeri a tetszésemet, kivágom, | az ételt elkészítem, a gyerekeim s és az unokáim pedig értékelik. Petyus Sándorné mindig kivágja és összegyűjti a Néplap receptjeit Ha nekik ízlik, máskor is megfőzöm, megsütöm. Petyus néni elmondja, az újságot a hatvanas évektől járatja, a szívéhez nőtt, ragaszkodik hozzá. Bár olvasgatott régebben más napilapot is, de ennél maradt, mert ebben találja meg a legtöbb, megyénket érintő információt.- Volt, hogy még én is szerepeltem az Új Néplapban, lán- gost sütöttünk az inokai asz- szonyokkal,. akkor fotóztak le és kerültem be a lapba. Máskor meg a régi kályhámba gyújtottam be, arról készült a fénykép. Képzeljék, még Tiszafóldvárról is telefonáltak, hogy aztán jó meleg legyen a konyhában, Petyus néni! - meséli vidáman a nyugdíjas asszony, közben receptjeit rendezgeti folyamatosan. Felcsillan a szeme: - Megvan a Lottó szelet! Mit összekerestem már! - kiállt fel, majd folytatja az eredeti témánkat: - Mindig megnézem a hirdetéseket, meg az eltűnt gyerekek fotóit is alaposan megnézem, hátha felismerem valamelyiket itt, a faluban! És tudják miről olvastam érdeklődéssel a Néplapban? A Baunok-ügyről! Szegény házaspár...! Látják, én ilyen nyugdíjas vagyok, engem sok minden érdekel, amit az újságban találok. Ezért várom minden nap a kézbesítőt, hogy végre bedobja a ládámba a lapot. évforduló Kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte a tiszaszőlősi Csatos Gyulánét Kerekes András polgármester és Oláh Vince alpolgármester. A település vezetői átadták a miniszterelnöki emléklapot és a képviselő-testület ajándékát. A köszöntésen jelenlévő lányai, unokái születésnapi tortával, süteménnyel, pezsgővel és virággal köszöntötték az ünnepeltet. Róza néni meghatódva köszönte meg az ajándékokat, és boldogan mesélt az elmúlt kilenc évtizedről. Bár a hosszú élet titkát ő sem ismeri, de vélhetőleg a sok munka, a szeretet, az egyetértés is szerepet játszott abban, hogy megérte ezt az ünnepet. ■
