Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-16 / 216. szám

6 BELFÖLD - KÜLFÖLD 2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Célegyenesben a fúzió szakszervezet Az MSZOSZ, az ASZSZ és a SZÉF megállapodhat Magyar Szakszervezetek Szakszervezetek Autonóm Szakszer­Országos Szövetsége Együttműködési Fóruma vezetek Szövetsége Tagszervezetek száma 34 13 19 Képviselt ágazatok száma 19 5 7 Szeptemberben is kitart a nagy szakszervezetek május elsejei hangulata - az újtól sokan sokat várnak HÍRSÁV Eurostat csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság a 17 tagországot magába foglaló eurózónában negyedéves összevetésben, miután már az első negyedévben is 0,4 százalékkal apadt a munká­ban állók száma - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A teljes unió területén nem változott a foglalkoztatottság a máso­dik negyedévre, míg az első negyedév során 0,2 százalé­kot csökkent. 2012. második negyedévhez viszonyítva, éves alapon, 1 százalékkal esett a foglalkoztatottság az eurózónában, és 0,4 száza­lékkal az EU területén. Az Eurostat becslése szerint 2013 második negyedévben az Európai Unióban 221,8 millió főt foglalkoztattak, közülük 145 milliót az euró­zónában. ■ MTI A Bayert is vizsgálni fogják Kínában a Bayer német gyógyszer- ipari vállalatot is elérték a szabálytalanságok után kutató kínai hatóságok, miután már több nyugati és hazai iparági cégnél vissza­élésekre, vesztegetésekre utaló nyomokra bukkantak - jelentette a kínai média. A South China Morning Post című hongkongi lap érte­sülése szerint a Bayerrel trösztellenes vizsgálati szán­dékkal lépett kapcsolatba az országos ipari és kereskedel­mi felügyelet. A német cég szóvivője, Günter Forneck szerint megkeresésük való­színűleg a gyógyszeripart érintő, szélesebb körű nyo­mozás része. ■ MTI Szerbiában emelkedtek a fogyasztói árak augusztusban 0,4 százalék­kal emelkedtek a fogyasztói árak Szerbiában az előző hónaphoz képest, az éves infláció viszont 7,3 százalék­ra csökkent a júliusi 8,6 szá­zalékról - áll a Köztársasági Statisztikai Hivatal jelen­tésében. Augusztusban az üzemanyag, a víz, az áram, a gáz és a lakásköltségek emelkedtek a legjobban, 4,1 százalékkal. ■ MTI Az ágazati struktúra felé mozdulna el a három nagy szakszervezeti konföderáció az egyesülés után, amelynek eredményeképp akár keve­sebb tagszervezet is lehet. A fúziótól hatékonyabb mun­kát, akcióképesebb műkö­dést várnak, egyetértés ese­tén soha nem látott sztrájkok is jöhetnek. Braünmüller Lajos Várhatóan ezen a héten meg­egyezés születik a legfonto­sabb kérdésekben a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szak- szervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) közötti tárgyalásokon. A három konföderáció terve­zett egyesülését még májusban jelentették be, azóta folyamatos egyeztetések zajlanak a felek közt. „Többször ért minket kriti­ka amiatt, hogy május elsején bejelentettük az egyesülést, sokan ugyanis úgy gondolták, hogy erre az időre már meg­történik mindent. Ez azonban nem ilyen egyszerű, már a beje­lentéskor is jeleztük, hogy a két szervezet fúziója idén valósul meg év végéig. Soha nem ígér­tünk olyat, hogy egy-két hónap alatt lebonyolítjuk az egyesü­lést” - nyilatkozta a Világgaz­daságnak Pataky Péter. A Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnö­ke lapunknak hozzátette: „tart­juk az ütemtervet.” A három szervezet fúziójá­nak folyamatában ez a hét lesz jelentős, a legtöbb és legfonto­sabb kérdésben ugyanis vár­hatóan megállapodás születik a napokban lezajló egyezteté­seken. Pataky leszögezte: nem „szu­per-szakszervezet” jön létre, annak ugyanis természetes személyek, munkavállalók a tagjai. A most létrejövő szer­vezet egy minden eddigieknél nagyobb szakszervezeti konfö­A most tárgyaló három szak- szervezeti konföderáció egye­sülése után a majdani szer­vezet egy több tucat szak­szervezetet összefogó egysé­ges érdekképviselet lenne. Az együttműködés kialaku­lásával a jelenleg Magyar- országon működő hat szak- szervezeti konföderációból három tagja lenne az új szer­vezetnek, ráadásul a kép­deráció, vagyis egy szakszer­vezeteket összefogó ernyőszer­vezet lenne. A létrehozandó szervezettől a tagok azt várják, hogy „szolidárisabb és akcióké­pesebb” lesz. A szolidaritás növekedése gyakorlati szempontból is óri­ási változásokat hozhat a jövő­ben. A tervezett egyesüléssel létrejövő szuper-konföderáció a képviselt dolgozók száma, és az érintett ágazatok miatt is a korábbiakhoz képest jóval nagyobb súllyal lenne jelen a munkáltatókkal és a minden­kori kormánnyal folytatandó jövőbeni tárgyalásokon. Bár minden akcióban, így egy esetleges sztrájk esetén min­den tagszervezet, sőt, minden dolgozó egyénileg dönthetne a csatlakozásról, egyetértés, viseletét tekintve a három legnagyobb egyesülésről van szó. A kimaradók között len­ne a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés - igaz, utóbbival kapcsolatban még nem kizárt a csatlako­zás sem. Ha csatlakozik, ha nem, a nagy szervezet tömö­ríti a legtöbb tagot. egységes fellépés esetén az új szervezeti formában soha nem látott, széleskörű sztrájkok bé­níthatnák meg az országot. Az egyesülő szakszervezeti konföderációk célja az, hogy kö­zéptávon az ágazati szinteken is megismétlődjön az egyesü­lés folyamata. „Az érintett szö­vetségeknek több mint hatvan tagszervezete van, a távolabbi víziónk azonban az, hogy olyan szervezeti megoldást találjunk, amelyben kevesebb, de hatéko­nyabb szakszervezet működik együtt” - mondta el Pataky Pé­ter, aki hozzátette: „az új kon­föderáció akkor lesz jobb, ha középszinten, azaz szakmai, ágazati szinten növekszik a ha­tékonyság.” Az új konföderáció tehát nem az eddigi tagszervezeti mo­dellt követné, hanem az ága­zati szervezettségű struktúra felé mozdulna el. Ettől a szer­vezők azt várják, hogy a jövő­ben az ágazati tárgyalásokon is nagyobb súllyal esne latba a szakszervezeti álláspont, az egyeztetéseken ütőképesebb, akcióképesebb módon léphet­ne fel mind a munkáltatókkal, mind a kormánnyal szemben egy majdani, akár egy egész ágazatot lefedő képviselet. Az ütőképesség fokozása mellett gyakorlati okai is van­nak a fúziónak. KSH: ismét nőtt az ipari termelés júliusban emelkedés A munkanapha- táson túl az élelmiszeripar, a gépgyártás és a járműgyártás eladásainak növekedése miatt 4,8 százalékkal nőtt az ipa­ri termelés júliusban az egy évvel korábbihoz képest - je­lentette pénteken a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatással kiigazított éves növekedés is 2,5 száza­lékosra gyorsult az előző havi 1,7 százalékos ütemről. Az export - az előző két havi csökkenés után - 7,2 százalék­kal nőtt, míg a belföldi eladá­sok - öthavi visszaesés után - 0,9 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipar export- értékesítésének majdnem egyharmadát adó járműgyár­tás kivitele 14,3 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban több mint egyheted súlyt képvise­lő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene azonban 8,9 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari termelés csaknem egynegyedét adó jár­műgyártás kibocsátása 12,9 százalékkal emelkedett. A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egynyolcadát képviselő élelmiszer, ital és dohány- termék gyártása 4,9 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az alág fő hajtóereje a legnagyobb súlyú szakágazat, a 24,5 százalékos bővülést adó egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósí­tás volt. Júliusban - idén már másodszor - a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektro­nikai, optikai termék gyártása, az alág kibocsátása 7,3 száza­lékkal esett vissza. ■ MTI Az ipari termelés alakulása (éves, százalék) 6....................................................... VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Konföderációk Magyarországon Több uniós k+f pénz hívható majd le innováció A tagországok 20 százalékkal növelik a zöldenergia arányát Lesz-e cafeteria a kollektív szerződésben? „A közelgő Főenergetikusi Sze­minárium olyan kérdések tár­gyalására készül, amelyek egy­beesnek az ország energetikai célkitűzéseivel, és számos pon­ton kapcsolódnak az innováci­óhoz” - indokolta lapunknak a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) főosztályvezetője, hogy a NIH miért vállalta el a rendez­vény fővédnökségét. Horváth Csaba szerint a megújuló ener­getika magán a NIH-en belül is kiemelt terület. A 2014-2020-as időszakban az EU Kutatási és Innovációs Keretprogramján belül a III. pillér a Társadalmi kihívások, e területen 35,8 milliárd eu- rónyi támogatás használható fel. A hat szakterületből álló tematika harmadik eleme a biztonságos ,tiszta és hatékony energiaellátást és felhasználást célozza meg. Ilyen célokra a ke­ret 18,2 százaléka, vagyis 6,53 milliárd euró költhető uniós szinten az időszak alatt. A megvalósításhoz vezető út a sokak által ismert, 3x20-as terven keresztül vezet. Esze­rint a tagországoknak 2020-ig 20 százalékkal kell javítaniuk az energiahatékonyságukat, 20 százalékra kell mérsékelni­ük az üvegházhatású gázok ki­bocsátásának növekedését, és ugyanennyire növelniük ener­gia-felhasználásukon belül a zöldenergia arányát. Magyaror­szág - képességeihez és adott­ságaihoz igazodva - az első két pontban 10-10 százalékos, az utolsóban 14,65 százalékos tel­jesítést vállalt. „Ennek elérésé­re elsősorban a bőségben ren­delkezésre álló geotermikus energiánk hasznosítására kell törekednünk, de jók a lehetősé­geink más zöldenergiákban is. Ez azt is jelenti, hogy e terüle­tek k+f-jét is a mostaninál több forráshoz kell juttatnunk” - magyarázta a főosztályvezető. A geotermiával foglalkozó, hazai kutatóintézetek partner­ségek kialakításán dolgoznak szlovéniai, szlovákiai és auszt­riai kollégáikkal. Az EU 2020 az Innovatív Európa program mentén a tagországok átlagos GDP-arányos KFI (kutatás, fej­lesztés, innováció) ráfordítását 3 százalékra kívánja emelni, ez 70 milliárd euró forrásallokáci­ót jelent. ■ VG A GDP arányos KFI-ráfordítások (százalék) USA (2009) Japán (2009) EU (2010) Magyaro. (2012) VG-GRAFIKA FORRÁS: NIH „A kollektív szerződés terveze­tében kezdeményezzük, hogy a pedagógusoknak járjon bé­ren kívüli juttatás” - mondta lapunknak Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszerveze­tének vezetője. A tárgyalások múlt héten kezdődtek, szerdán folytatódnak, eddig az érintett szakszervezetek és az állami intézményfenntartó jogászai egyeztettek. Korábban Hoff­mann Rózsa köznevelésért fe­lelős államtitkár azt mondta: idén nem jár cafeteria, a büdzsé tervezésekor derül ki, hogy jö­vőre kapnak-e majd a tanárok. A közalkalmazotti státuszban lévő köztisztviselők évi 200 ezer forint cafeteriát kapnak. Galloné azt mondta: a ko­rábbi kollektív szerződés még érvényben van, így azoknak a tanároknak, akiknek koráb­ban cafeteriát kaptak az akkori (főként önkormányzati) fenn­tartóktól, azoknak egész évben járna. így nem elég az a féléves kompenzáció, amit szerinte szabálytalanul fizettek ki egy összegben nyáron. Galloné sze­rint azokat is kellene kompen­zálni az idén, akik nem kaptak korábban cafeteriát. A tanév kollektív szerződés nélkül indult el, melyet július 31-ig kellett volna tető alá hoz­ni, a szükséges jogszabályok azonban csak augusztus végén készültek el. ■ É. S. •v

Next

/
Oldalképek
Tartalom