Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-06 / 182. szám

HÍRSÁV Újra lehet háromhavi gyógyszeradagot felírni SZEPTEMBER 1-JÉTŐL Újra lehet három havi gyógyszer­adagot felírni a vényekre - közölte az Emberi Erő­források Minisztériuma (Emmi) államtitkársága hétfőn. Az 50 ezer forintnál alacsonyabb fogyasztói árú, krónikus betegségek keze­lésére szolgáló gyógyszerek esetében az orvos három hónap időtartamra is ellát­hatja a beteget gyógyszerrel úgy, hogy a vényen nem kell feltüntetni a gyógyszer legkorábbi kiváltásának időpontját. A vények három hónapos érvényességi idején belül a beteg dönthet, hogy egyszerre, vagy recepten­ként kívánja a számára fel­írt gyógyszereket kiyáltani. ■ MTI Ózdon biztosított a vízellátás az nem megy, hogy amíg az ózdiak többsége tisztessé­gesen fizeti a rezsit, mások potyáznak - mondta Fürjes Pál (Fidesz-KDNP) Ózd pol­gármestere hétfői sajtótájé­koztatóján. A decemberben megkezdett felülvizsgálatok eredményeként 62 közkúton az önkormányzat csökken­tette a.víznypmást, 27 köz- kutat pedig megszüntetett. Fürjes Pál azt mondta: azu ipari mennyiségű vízfo­gyasztásnak akartak gátat szabni, és ez az egész város­ra érvényes, nem csak ré­szekre, nem koncentráltak a cigánytelepekre. Fürjes Pál leszögezte: a kutakon az ivóvízfogyasztás továbbra is biztosított mindenki számá­ra. ■ MTI Elnöki kegyelemért lobbiznak Rómában a silvio Berlusconinak ad­ható esetleges elnöki ke­gyelem és a nagykoalíciós kormány jövője szerepelt a napirenden azon a találko­zón, amely Giorgio Napolita- no olasz államfő, valamint Renato Schifani a jobbközép Szabadság Népe (PdL) sze­nátusi és Renato Brunetta, a párt képviselőházi frak­cióvezetője között zajlott le hétfőn. A PdL frakcióvezetői azokat az „igényeket” so­rolták fel Napolitanónak, amelyeknek a „teljesítése hozzájárulhat a kormány­munka számára hasznos stabilitáshoz”. ■ MTI Egymilliárd eurónyi hamisítvány az EU tagországainak vám­hatóságai tavaly 1 milliárd euró értékű, főleg Kínából származó hamisított árut foglaltak le tavaly. A hami­sított áruk 70 százalékára postai küldemények át­vizsgálásakor bukkantak. A terméklistát 31 százalékos részesedéssel a cigaretta vezeti, megelőzve a gyógy­szereket, amelyek 23 száza­lékkal szerepelnek. ■ MTI Hány tanár került utcára? köznevelés Több száz oktatási intézményt érintett az átszervezés Oktatási intézmények a 2012/13-as tanévben Feladatellátási hely Állami Nem állami Összesen Óvoda 793 528 4321 Általános Iskola 2729 522 3251 Szakiskola 484 359 843 Gimnázium 385 492 877 Szakközépiskola 516 405 921 Felsőoktatás 28 38 66 c FORRÁS: KSH Összevonások, iskolaátvételek előzték meg a tanévet. Medgyesbodzáson azt kérte az önkormányzat, hogy újraindulhasson az alsó tagozat Több száz iskolát érintettek az összevonások, átvételek, de jogutód nélkül egy sem szűnt meg. Az átszervezések a fenntartó szerint nem jár­tak pedagóguselbocsátással, a PDSZ szerint több százan vesztették el így munkájukat. ' Éber'Sándor „Az iskolákat érintő átszervezé­sek, összevonások miatt talán több száz pedagógus veszíthet­te el munkáját a legutóbbi tanév után" - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnö­ke. Mendrey László elmondta, hogy a kormányzat kényesen ügyelt arra a választások előtt, hogy az átszervezések miatt ne legyenek jelentős elbocsátások. Erről nincsenek is pontos ada­taik, de más okok miatt szerinte ennél jóval több pedagógus került utcára. A PDSZ vezetője közölte, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a közismereti tár­gyak számának csökkentése, és a kényszernyugdíjazások miatt kö­zel 10 ezernél kevesebb pedagó­gus fog dolgozni szeptembertől, mint az előző tanévben, de pon­tos adatok októberben lesznek. Mendrey elmondta, hogy 2600 nyugdíjas nem dolgozhat tovább az oktatásban és a helyüket sem tölthették be másokkal, a szak­képzés átszervezésével kapcso­latban pedig egy korábbi tanul­mány 7-8 ezer főt említett. A Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ (Kük) lapunknak azt jelezte, hogy az átszervezések nem jártak pedagógus elbocsá­tásokkal. Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának parlamenti államtitkára (megismételve Hoffmann Rózsa államtitkár korábbi nyilatkozata­it) az MSZP-s Sós Tamás írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy a Kük nem tervez elbocsátásokat. Létszámcsökkenést a nyugdíja­zás miatt felmentett pedagógu­sok státuszainak zárolása ered­ményezhet az oktatásban, ezt a létszámot korábban 3000 főre becsülték. Sós egy másik kérdése azt fir­tatta, hogy hány iskolát zárnak be szeptembertől. Doncsev közölte: az. emberi erőforrások miniszte­re országosan 606 döntést hozott meg május végén, amely össze­sen 456 intézményt érintett. Ez a szám nem tartalmazta a szak­képző iskolákat érintő átszervezé­seket, és az augusztustól a vidék- fejlesztési tárcának átadandó 45 intézményt (a honvédelmi tárcá­hoz is kerül egy iskola). Kiemel­te: egyetlen egy intézmény sem szűnt meg jogutód nélkül. A Kük jelezte: átszervezés alatt (ami nem jelent iskolabezárást) azokat az eseteket értik, amikor változik a fenntartó, vagy intéz­mény-átalakítás történik egyesí­téssel, esetleg szétválással, de ide tartozik a művészeti iskolákban a tanszakindítás vagy megszün­tetés is. A PDSZ elnöke elmondta, hogy a kormányzattal vitájuk van, hogy mikor érdemes még fenn­tartani egy intézményt, mivel ők nem csak a gazdaságossági, ha­nem a pedagógiai szempontokat is figyelembe veszik. Mendrey szerint 15-18 fős osztálylétszá­mokkal is érdemes működtetni egy iskolát, a kabinet szerint vi­szont 23 fős osztálylétszámokkal gazdaságos a fenntartás. Négy településen (Medgyesbo- dzás, Gáborján, Mezőkomárom, Nyírderes) az önkormányzat ké­relmezte, hogy a településen az alsó tagozat szeptemberben újra­indulhasson. Szeptembertől há­rom nemzetiségi önkormányzat (román, szerb, szlovák) fenntartá­sába is kerül intézmény. Az EKB üdvözli aPSZAF integrálását az MNB-be függetlenség Az Európai Köz­ponti Bank (EKB) üdvözli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) integrálá­sát a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja a jegybank hozzájárulá­sát a pénzügyi stabilitás meg­óvásához és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez - írja az EKB az új integrált magyar felügyeleti keretrendszerről közzétett véleményében. Az EKB 2013. június 7-én kapott felkérést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy alkos­son véleményt a Magyar Nem­zeti Bankról szóló törvényja­vaslatról. Az EKB indoklásában úgy fogalmaz: „a Magyarországé­hoz hasonló, viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelke­ző tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális felada­toknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett”. Ugyanakkor felhívják a figyel­met arra, hogy az átalakítás következtében nem sérülhet az MNB meglévő feladatainak független végrehajtása. Az EKB kormányzótanácsa által elfogadott 14 oldalas do­kumentum különös észrevéte­lei szerint a jegybanktörvényt gyakran megváltoztatták, a jelenlegit 2012 január elsejei hatályba lépése óta többször módosították, ami instabillá teszik az MNB működését. A központi banki függetlenség szempontjából a szilárd jogi keret alapvetően szükséges. Az MNB új fogyasztóvédelmi feladatai az EKB értelmezése szerint a teljes pénzügyi piac felügyeletével kapcsolatos át­fogó felelősségére tekintettel kerültek az MNB-hez. Ez a feladat kiegészítheti az MNB felügyeleti hatásköreit, hozzá­járulhat a pénzügyi piacba ve­tett bizalom megőrzéséhez. A törvényjavaslat az ország- gyűlésben zárószavazásra vár. ■ VG Menekülés az egyházakhoz az összesen beérkezett 35 kérelmezett közül 21 nevelé­si-oktatási intézményfenntar­tói jogát veheti át az egyház. A PDSZ elnöke szerint az egy­házi fenntartás egy menekü­lési útvonal volt azokon a fő­ként kistelepüléseken, ahol már fennállt az iskola bezárá­sának a lehetősége. „Itt gyak­ran az iskolavezetők keresték meg az egyházakat, akik több normatívát kapnak az állami intézményeknél” - mondta Mendrey László. Iskolák fő­ként a katolikus egyházhoz kerültek, de vett át az iskolát a református egyház, a Hit Gyülekezete, a Baptista Szere­tetszolgálat és a (katolikus) Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó is. Hárommilliárd forint e-egészségügyi fejlesztésre PROJEKT Mindenhonnan elérhetővé válhatnak a betegadatok - Kevesebb felesleges vizsgálat Az unió 1,94 milliárd, valamint a Kutatási és Technológiai Inno­vációs Alap több mint 831 mil­lió forintos keretéből összesen csaknem hárommilliárd forint jut arra a kiemelt egészségügyi informatikai projektre, amely­nek nyomán a jövőben elvileg minden beteg valamennyi szük­séges adata az összes szolgáltató számára elérhetővé válik. Szege Zoltán, a minisztérium e-egészségügyi programirodájá­nak vezetője már a tavaszi parla­menti bizottsági meghallgatásán jelezte: szeretnék elérni, hogy az egészségügyi intézmények között létrejöjjön az informati­kai kapcsolat. Mint fogalmazott, a cél, hogy a különböző ellátási szinteken „ne kelljen összeva­dászni a betegek adatait”. A most meghirdetett kiemelt projekt ennek megfelelően a köz­finanszírozott egészségügyi szol­gáltatók - a háziorvosok, a szak­rendelők és a kórházak, vala­mint a vényeket beváltó patikák és gyógyeszközboltok - közötti adatáramlás feltételeinek meg­teremtését szolgálja. A fejlesztés nyomán ezek a szolgáltatók a be­tegadatokhoz szabadon, ugyan­akkor ellenőrzött formában, az adatvédelmi normákat és szabá­lyokat betartva kell, hogy hozzá­férjenek. így az orvosok szükség esetén megismerhetnék a betegek tel­jes kortörténetét, ami akár élet­o í ö Megismerik a kortörténetet mentő is lehet. De az informá­cióáramlás azért is fontos, mert ha a doktor látja például, hogy a páciensnél a közelmúltban tel­jes laborvizsgálatot vagy egyéb diagnosztikai vizsgálatot végez­tek, elkerülhetővé válik, hogy- ha nem feltétlenül szükséges- ő is elrendelje ugyanazokat a teszteket. Ily módon csökkenhet a felesleges és/vagy párhuza­mos vizsgálatok száma, és ezzel együtt értelemszerűen az azokra kifizetett összeg is. Csak laborvizsgálatból Ma­gyarországon évente körülbelül száznyolcvanmilliót végeznek. Ha ezeket valóban indokolt eset­ben kérnék a doktorok, jelentő­sen csökkenhetne a párhuza­mos tesztek száma. Ugyanakkor elvégezhetők lennének azok a vizsgálatok, amelyeket ma ki­zárólag azért nem csináltatnak meg, mert nincs rá pénz - nyi­latkozta korábban lapunknak a Magyar Laboratóriumi Diag­nosztikai Társaság elnöke, Ko­vács L. Gábor. A nagyszabású projektre alig egy hónapig jelentkezhet még az a kizárólag költségvetési szervek és részvénytársaságok közremű­ködésével létrejövő konzorcium, amely megszerzi az emberi erő­források miniszterének írásos támogatását. Erre azért van szük­ség, mert a legkésőbb 2015 köze­pére megvalósuló fejlesztés köz­szolgáltatásnak minősül. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom