Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-05 / 181. szám
TISZA-TO 2013. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ 12 HÍRSÁV Kerekes Andrásnak, az év Tisza-tavi polgármesterének (balról) a házigazda Abádszalók városvezetője, Kovács Mihály gratulál A Tisza-tóért dolgoznak elismerések Más célokkal, mégis közösen alakítják a jövőt Különös világ a Tisza-tó térsége. Az egyes települések más-más célokkal alakítják jövőjüket, mégis közösen dolgoznak. Mert felismerték, hogy együtt többre képesek. Szilvási Zsuzsa Ezt jelképezi az a találkozó is, melyre évről-évre összegyűlnek a Tisza-tavi régió önkormányzati vezetői. A Tisza-tavi Polgármesterek Találkozójának egyik legfontosabb momentuma azoknak a díjaknak az átadása, amelyekkel a térség fejlődéséért végzett munkát ismerik el. A díjazottak a legtöbb esetben csak a helyszínen értesülnek az elismerésről, így valódi meglepetést jelent számukra. így volt ez a 2013-as év Tisza-tavi Polgármesterével, Kerekes Andrással is.- Valóban nagy meglepetést jelentett számomra ez a díj, úgy érzem, méltó elismerése az elmúlt évek erőfeszítéseinek - mondta. - Nyilvánvaló, hogy mindig is elsősorban a saját településemért dolgoztam, de ezáltal az egész térség fejlődött. Úgy tűnik, ezt mások is észrevették, talán ennek szól a mostani elismerés. Tiszaszőlős 2003-ban lett önálló, Kerekes Andrást azóta már harmadjára választották meg polgármesternek. Úgy véli, a lehető legjobb döntés volt az önállóság kivívása, hiszen így a fejlődésre is sokkal több lehetőségük nyílik. Mostanra minden intézmény megújult, 5-600 millió forintos fejlesztés valósult meg.- Miután a legfontosabb rekonstrukciókat magunk mögött tudhatjuk, végre lehetőségünk nyílik arra is, hogy a kultúrára és sportra többet fordítsunk. S ha minden a terveink szerint alakul, hamarosan talán még tovább bővülhetnek az anyagi lehetőségeink - tette hozzá a díjazott polgármester. Az Tisza-tó Alpolgármesterévé idén az újlőrincfalvi Albertné Forgó Katalint választották.- Tanárként és képviselőként egyaránt azért dolgozom, hogy minél több fiatalt helyben tudjunk tartani - hangsúlyozta. - Ez nem könnyű feladat, ám ha a legjobb körülményeket teremtjük, nagyot léptünk előre. Talán az elismerés is ennek szól, pontosabban annak, hogy pedagógusként három településen, Újlőrincfalva mellett Sarudon és Poroszlón is nyomon követik munkámat. Az év jegyzője dr. Pénzes Tímea lett, aki Kunhegyes önkormányzatának törvényességéért felel, ám korábban Tiszagyendán is dolgozott, sőt, most is ott él.- Azt szoktam mondani, hogy otthonról megyek haza, hiszen mindkét települést magaménak érzem - mesélte mosolyogva. - Ráadásul ezer szállal kötődik egymáshoz Kunhegyes és Tisza- gyenda, több ponton is együttműködünk. így két Tisza-tavi településnek, illetve lakóiknak is köszönhetem ezt a díjat. Négy megyét köt össze a rendezvény Az év alpolgármestere (balról) és jegyzője a Szféra díjával A szolnoki Szféra-Tisza Kft. első alkalommal tíz esztendeje, 2003-ban, Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében szervezte meg több mint hetven település részvételével, a Tisza-tavi régió önkormányzati vezetőinek találkozóját. Az elmúlt 10 évben a Tisza-tavi régiót érintő, mind a négy megyében (Heves, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok) jelen volt a rendezvény. A hagyományokhoz híven ezen a konferencián a Szféra-Tisza Kft. által alapított díjjal jutalmazzák azokat az önkormányzati vezetőket és szakembereket, akik munkájukkal hozzájárultak a Tisza-tavi régió, illetve a Tisza-tó fejlesztéséhez, népszerűsítéséhez. Ők az Év Tisza-tavi Polgármestere, Alpolgármestere, Jegyzője díjat vehetik át, amely Pogány Gábor Benő szobrászművész „A polgár apoteózisa" című alkotása. Hitelt vesznek fel az adósságrendezéshez TISZAFÜRED az adósság- rendezési eljárásban benyújtott hitelezői igényeket reorganizációs hitel felvétele útján kívánja kiegyenlíteni. Ennek a hitelnek a biztosítékaként a képviselő-testület ingatlanokat ajánlott fel az érintett bank részére. Összességében 163 korlátozottan forgalom- képes és forgalomképes önkormányzati ingatlan jöhet számításba. A város képviselő-testülete a napokban tárgyalt arról, hogy mely ingatlanokat kínálja fel biztosítékul. Tiszanána készül a Vízitúra Kupára hosszas előkészítő munka eredménye, hogy idén a Tisza-tónál Tiszanána rendezheti meg a XII. Vízitúra Kupa (régebbi nevén Magyar Vízitúra Bajnokság) 6. fordulóját. Az eddig főleg a Dunán és egy-két más helyszínen rendezett versenysorozat egyedüli Tiszán rendezett eseménye augusztus 10-én zajlik a településen. A Magyar Vízitúra Bajnokság egy évtized alatt a szervezett hazai civil evezőstársadalom meghatározó programsorozatává vált. Csipkeverők gyűlnek össze Abádszalókon híres a csipkeverő hagyományairól Abádszalók. Épp ezért évről évre megrendezik a csipkeverők országos találkozóját is a településen, melyre az ország minden tájáról érkeznek ügyes kezű asszonyok. Csipkeverők találkoztak Farkas László polgármester közmunka Közel hatszázan dolgoznak közfoglalkoztatottként Tiszaburán. A település polgármestere, Farkas László, úgy látja, a helyieknek szinte csak így nyílik esélyük a munkára.- Tiszaburán egyéb munkalehetőség híján csupán a közmunkaprogram biztosít megélhetést, kenyérkeresetet a fokozottan hátrányos helyzetű, korábban jórészt szociális segélyekből élő lakóink számára -mondta el a polgármester. A 3100 fős lakosság 80 százaléka roma nemzetiségű, 90 százalék fölötti a munkanélküliségi mutató. A szociális segélyekből élők száma meghaladja a 850 főt, mintegy 95 százalékuk szintén cigány nemzetiségűnek mondhatja magát. Ezért kiemelt fontosságú számunkra a közmunkaprogram. A településen mezőgazda- sági, belvíz-elvezetés, közútkarbantartó illegális lerakók felszámolása és téli átmeneti közmunka program működik. A mezőgazdasági programhoz szorosan kapcsolódik az az egy éves oktatási projekt, melynek részeként az állattartási ismereteket elsajátító csoport 32 tagja a napokban tett sikeres vizsgát a Tiszabura Roma Nemzetiségi Önkormányzat által működtetett sertéstelepen. Időközben két újabb csoport kezdheti meg tanulmányait. A húsz fős állattartó csoport képzése 2014. április végéig zárul le, míg a 23 fős növénytermesztési ismereteket elsajátító csoport tagjai jövő év augusztusáig részesülnek oktatásban. Csak a közmunka nyújt manapság kenyérkeresetet Tiszaburán Erre vezetett egykoron az Alföld felé a máramarosi só útja régmúlt Három megye határát tartják szemmel a Tiszafüred határában álló Meggyes csárda ablakai Különleges hangulata van a Tiszafüred határában álló Megy- gyes csárdának. Az ember szinte várja, mikor lép ki az ajtón egy gulyás vagy egy pásztorember. A betyárok számára is kedvelt pihenőhely lehetett egykoron, épp a kivételes adottságai miatt. A XIX. században működő közel negyven hortobágyi csárda egyik utolsó hírmondója ugyanis éppen a megyehatáron, pontosabban három megye határán épült. Könnyű dolga volt tehát a csendőrök elöl menekülőnek. Bár a Meggyes csárda a füredi, ohati és az egyekl csendőrjárőrök kedvelt éjszakai találkozó- helye volt, ha nem egy időben érkeztek, bizony bottal üthették a jómadarak nyomát. Elég volt ugyanis egyik szobából a másikba átlépnie a betyárnak, s máris megmenekült az intézkedő csendőröktől. A csárda egyébként az 1760- as, 1770-es években épült az akkori forgalmas hortobágyi út mellé, amelyen a tiszai révtől szállították a máramarosi sót az alföldi településekre. Az előtte húzódó földutat ma is Sóútnak nevezik. Az 1880-as években került magánkézbe, legnevesebb gazdája a híres pásztorfamília, a Czinege család volt. 1902-ben Czinege lános kondás számadó vásárolta meg, a későbbi híres gulyásszámadó, „Gróf Czinege” édesapja. A világháború után 8 Z C/3 5 ■3 2 I A belső berendezés a századfordulós élet hangulatát idézi fel a Hortobágyi Állami Gazdaság raktára lett. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 1975-ben felújíttatta és múzeummá alakította. A Meggyes csárda az ármentesítések előtti rétségek és mocsarak maradványait őrző Egyek-pusztakócsi mocsarak bemutató-terület jeles kultúrtörténeti emléke, ma múzeumként működik. A csárdamúzeum három helyiségének kialakítása és a belső berendezése a Meggyes csárda századfordulós életét és hangulatát idézi fel. A pitvarban, s szabadkémény alatt a körbejárható középpadkán tüzeltek, a szolgavasra akasztott bogrács alatt árvaganéval (száraz tehéntrágyával) raktak tüzet. Innen fűtötték a szoba és az ivó kemencéit is. A szoba a csárdásék lakószobáját mutatja be. A szekrény még hiányzott, azt a komód és a láda pótolta. Az ivóban a kármentő, a kecskelábú asztal és a lóca még a régi Meggyesre emlékezik, azt szolgálta. A pincében régen mindig csapra vert hordó állt. A bort a tiszafüredi kocsmárostól hetente szekereztették ki. A 20-as években a csárda egyheti borfogyasztása 70-100 liter volt. A fogason függő szűr, kalap, pásztorkészségek, a kármentőre akasztott kulacs pedig még ma is a csárda egykori vendégeit, a pásztorokat és parasztembereket idézik. ■
