Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-31 / 203. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2013. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Elhagyatott, romos kápolnák titkai talányok Sok, jelenleg megyénkben található tárgy története őriz még megfejtendő rejtélyeket A pusztatomaji kápolna most is kedvelt kirándulóhely. Képünkön Mészáros Eszter (elöl) és Mészáros Fanni az épület előtt. Rendhagyó kiállítást rendeztek a szolnoki Damjanich János Múzeumban, melynek sztárjáról, egy pusztulástól megmentett értékes középkori, itáliai festményről Zsolnay László művészettörténész szól. Az esemény más pusztuló értékeinkre, feltört kápolnákra, kirabolt sírokra, elmúlt több évtizednyi történelmünk sötét oldalainak egyéb emlékeire is felhívja a figyelmet. Szathmáry István- A kiállítást, melynek címe ugyan Gótika, valójában egyetlen késő gótikus mű szépségének és Magyarországra jellemző viszontagságos történetének szenteljük- kezdi a negyed évszázados, egy elhagyott, .romos kápolnáig visszanyúló történetet Zsolnay László. Amikor a művészettörténész 28 éve a múzeumba került, Szabó László néprajzkutató javaslatára járta a megye templomait, hogy felmérje történetüket, műtárgyaikat, így fordult meg Kunhegyesen, ahol Bollók Emil volt a plébános.- Ő az elhagyott egyházi épületekből kimentett, kallódó értékeket mentette a plébániájára, s akkor láttam meg a most bemutatott remekművet is, bár elsőre nem figyeltem föl rá - emlékezik a történet kezdetére a művészettörténész. Ugyanis a tomajpusztai neogót romkápolnából került be, így elsőre a képet sem gondolták annál idősebbnek. A kápolnát a gróf Nemes család emeltette a 19. század végén a család és az uradalmi cselédség számára, s egészen a háború végéig szolgálta hivatását. Utána feltörték, vandál módon összezúzták a műtárgyait, falára Sztálint dicsőítő feliratot mázoltak. Kidobálták a grófi család ott nyugvó tagjainak csontjait is, amiket a plébános temetett újra Kunhegyesen. Bollók Emil a Szent Sebestyént és Szent Domonkost ábrázoló, meglepő épségben levő festményt a törmelék közt találta arcra borulva.- Egy kiállítás miatt jóval később, már az elmúlt években néztem meg újra a festményt - folytatja Zsolnay László a történetet)\Siaz akkor általam kezdeményezett és végigkísért vizsgálat eredménye szerint a kép nem 19. századi, neogót mű, hanem európai mércével mérve is jelentős, több mint hétszáz éves, középkori alkotás, amit a felkért szakértők, Prokopp Mária professzor asszony, továbbá Wierdl Zsuzsa, a firenzei táblaképfestészet szakembere, Bóna István, a Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanára állapítottak meg. Angelo Tartuferi, a firenzei Uffizi Képtár igazgatóhelyettese pedig Giovanni del Biondo firenzei, késő gótikus festő személyét feltételezi alkotójaként. A további nyomozás arra is fényt derített, hogy a gróf Nemes család révén, vásárlás útján került Magyarországra a tomajpusztai kápolnába, amit a firenzei örökségvédelmi hivatal hátlapon látható kiviteli viaszpecsétjei is igazolnak. A kunhegyesi egyház tulajdonában levő, jelenleg Szolnokon kiállított, majd az egri érseki palota látogatóközpontjába kerülő kép története arról szól, hogy a vidéki Magyar- ország nem csak néprajzában és hagyományaiban gazdag, hanem európai szinten is A fenti történetek csak egy kis darabot jelentenek a jéghegy csúcsából. A határt járva akaratlanul is találkozhatunk hasonló pusztítások, de szerencsére a megújulás nyomaival is. Elég elindulni Szolnokról Rákóczifalvá- ra, mindjárt kerül egy belőlük Úgy félúton, ott áll egy szemet gyönyörködtető, kis, nyitott, útfontos kulturális örökséget tárol, aminek felderítésére a sokszor mostohán kezelt vidéki muzeológia hivatott és képes. Emellett barbárság és nemtörődömség miatt örökre elveszett, vagy még lappangó értékeinkről is szól. Hasonló történetet osztott meg velünk dr. Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója, miközben egy páncélszekrényből kivett kartondobozból míves régi széli kápolna, ami akár jelképe is lehetne az elmondottaknak A valamikor Isten dicsőségére emelt épületet először hagyták pusztulni, majd valakinek az ötlete alapján buszmegállót csináltak belőle. Még szerencse, hogy talán túl szép volt új hivatalához, így végül ma ismét régi fényében, és hivatása szerint szolgál tovább. arany zsebórát, aranyláncot és jegygyűrűt rak az asztalra.- Ezek Magyarország egy■ A megye templomait járta, hogy felmérje történetüket, műtárgyaikat. kori miniszterelnökének, gróf Szapáry Gyula koporsójából származnak, s egyik elődöm, Tálas László múzeumigazgató vette át a politikus leszármazottjától - avat be az igazgató a különös együttes történetébe. Tolvaj kezek emelték ki őket a család Pusztataskonyban levő, feltört sírkápolnájából, ami a bátorság mellett nem túl finy- nyás természetükről is árulkodik. A kegyeletsértő hullarablást a legvisszataszítóbb bűntettek között tartották számon. A tolvajoknak nem volt szerencséje, rendőrkézre kerültek a műtárgyakkal együtt. Azokat végül gróf Szapáry György washingtoni nagykövet, a miniszterelnök leszármazottja adományozta a múzeumnak. Feltört, mostoha sorsra kárhoztatott, egyházi és világi történelmi emlékeket sokfelé lehet találni a megyében. Jászberényben a néhai Farkas Mátyás apát-plébános volt az összegyűjtője az elhagyott egyházi épületekben rejtőző értékeknek, s tőle is sok elszomorító történetet hallottam annak idején. Az ő fennhatósága alá tartozott a Berény melletti, Kerekudvaron levő Gosz- tonyi-kastély kápolnája is, és amikor kimentünk megnézni a családi sírkövekkel övezett épületet, egyből feltűnt a kápolna oldalán levő befalazott ajtó.- Ezt kénytelen voltam lezáratni! - hangzanak ma is fülembe a szavai. Amikor először megláttam a kápolnát, feltörve találtam, az elhunytak csontjai szerteszét hevertek, az oltár előtt malacok szaladgáltak! - festette le igen szemléletesen az akkori látványt az atya. Utána jó ideig rend volt az épületben, kitakarították, visszakapta eredeti hivatását, és a holtak visszakerültek örök szállásukra. A későbbi fejleményekről már csak közvetett tudomásom van egy ódon kályha jóvoltából, amit akkori szemlénk során láttunk a kastélyban. A gyönyörű, évszázados, címeres majolika fűtőalkalmatosság elárvultán álldogált a lepusztult falak közt, s az atya régóta szerette volna megszerezni a herényi főplébánia dísztermébe, de addigi ajánlatai nem találtak meghallgatásra. A kályhát néhány év múlva, a plébános halála után láttam viszont - már, ami megmaradt belőle. Mert csak némi törmelék, cserép árválkodott a helyén, pusztuló, ebek har- mincadjára jutó, vidéki értékeink emlékműveként. ■ Ön szerint megbecsüljük a kulturális értékeinket? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: v SZOUON.hu JS A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Műtárgyak mostoha évtizedei KÉPES HÍREK Köszöntötték. Szolnokon, az Eötvös téri idősek otthonában köszöntötték tegnap a 90. születésnapját ünneplő Bertalan Kálmánnét. A város nevében virágcsokrot és a miniszterelnök levelét vette át a szépkorú hölgy. Képünkön a gyermekei és a menye láthatók az ünnepelt mögött. Koszorúzás. Tóth Zsuzsanna mondott verset a vasútállomás épületénél, ahol tegnap koszorúzást tartottak Szolnok Napja alkalmából. Zárókonferencia, a szolnoki szolgáltatási szakközép és szakiskola Tudás-szakma-jövő című pályázatának értékelését tartották tegnap a Térségi Integrált Szakképző Központ aulájában. Felvételünk a résztvevők egy csoportját örökítette meg. Ha szeretnénk, fotó is készülhet biciklinkről biztonság A Szolnoki Rendőrkapitányság Megelőzési és Értékelő Alosztálya is részt vesz a Szolnok Napja rendezvényen, szeptember 1-jén a megyeszékhelyen, a Szapáry úton. A jelenlévő rendőrök lezárási technikákkal és egyéb tanácsokkal is szolgálnak majd. A kétkerekűek biztonsága érdekében, az esetleges azonosítás, a felderítés segítése érdekében a helyszínre kerékpárjukkal érkezők járművéről a rendőrök fotót készítenek, majd a Gördögök Kerékpáros és Szabadidő Sportegyesület tagjai segítségével a járműről leolvasott azonosító adatok is odakerülnek a fénykép mellé. ■
