Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-26 / 198. szám
2013. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ 6 GAZDASÁG Késik a szabályozás transzzsír Szeptembertől már biztosan nem lép életbe a rendelet A receptek módosítása növelheti a költségeket Is, ám a gyártók attól tartanak: mindezt nem tudják majd elismertetni a kereskedelemmel OMÉK; konferencia aze-útdfi hatásáról agrárium Számos résztvevőt várnak arra a konferenciára a szervezők, amelyet a használatarányos útdíj témájában hirdettek meg, és amelynek fókuszában az agrárgazdaság szereplői állnak. Idén szeptember 18-án ismét megkezdődik a hazai agrárium egyik legtöbb látogatót vonzó rendezvénye, a Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár, a 76. OMÉK, Budapesten, a Hun- gexpo vásárközpontban. Az ország legnagyobb és leglátogatottabb élelmiszeripari és mezőgazdasági seregszemléjén a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) „Az e-útdíj hatása a magyar agrárgazdaságra” címmel szervez konferenciát - adta hírül a szervezet. A használatarányos útdíj bevezetése valószínűleg elkerülhetetlenül érezhető áremelést eredményez majd az élelmiszerek piacán. A várakozások szerint a termékpályák egészén érezhető költségnövekedést jelent az új szabályozás. Különösen az élőállat-beszállítókat, valamint a húsipart és a baromfiipart érinti súlyosan az új teher, mivel az élőállat tömegéhez képest aránylag kisebb értékű. A komolyabb integrációk esetében pedig már a vágásra szállított élőállat esetében is töbszö- rös szállítás - így például a takarmány, a növendékállat, és a vágóállat - fuvarozása jelenik meg költségként egy rendszeren belül. Az ágazat szereplői attól tartanak, hogy a költségnövekedést nem tudják majd elismertetni a kereskedelemmel. Hátrányosan fogja érinteni a húsipart az elektronikus útdíj bevezetése - nyilatkozta korábban lapunknak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke akkor hozzátette: Az élőállat és a hús illetve hústermék jelentős súlyú, ugyanakkor például elektronikai cikkekhez képest kisebb értékű. Mivel egy kilogramm termék értékéhez képest az útdíj igen magas lesz, így arányaiban az élelmiszeri- part, azon belül is a húsipart jobban sújtja majd, mint az ágazatok többségét. ■ B. L. Most már biztos, hogy nem lép élete szeptember elsejétől a sok transzzsírsavat tartalmazó élelmiszerek betiltását célzó rendelet, ám várhatóan még idén megtörténhet az átállás. A gyártók többsége már felkészült, a kicsiket még érheti meglepetés. Braunmüller Lajos Teljesen száműzné a magas transzzsírsav tartalommal rendelkező élelmiszereket a hazai üzletek polcáról egy az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, még márciusban nyilvánossá vált rendelettervezet. A javaslat minden olyan élelmiszer forgalmazását betiltaná, amelynek 100 grammjában 2 grammnál több transzzsírsav van. A gyártóknak új, szinte minden esetben drágább összetevőkre kell átállniuk. Az alapanyagok változtatása, az új re- ceptúrák várhatóan az árán is megjelennek majd, a rendelkezésnek köszönhetően egyes termékek ára érezhetően nőhet. Az eredetileg szeptember elsejétől tervezett szabályozás várhatóan csúszik. A transz-zsírsavak ilyen szabályozása még korábban, 2012 elején vetődött fel. Információink szerint az érintett élelmiszer-gyártók akkor azt kérték az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítson a felkészüléshez. A tárca hajlott a javaslatra, sőt, a tavasszal megjelent rendelettervezetben bizonyos könnyítések is felmerültek az eredeti elképzeléshez képest. Az egyik ilyen, hogy a már legyártott, de kifogásolt élelmiszerek a minőségmegőrzési idejükig még tovább forgalmazhatók. Az eredeti felvetés ennél szigorúbb lett volna, a A RENDELET további késése azért is kapóra jön az élelmiszeripar érintett szereplőinek, mert időközben volt idejük új recepteket, technológiákat kikísérletezni, áttérni az alacsonyabb transzzsírsav tartalommal rendelkező alapanyagok használatára. Sok élelmiszer-feldolgozó már mostanáig is igyekezett termékeit a várható jogszabálynak megfeleltetni. Az eredeti javaslat ráadásul minden érintett alapanyag használatát megtiltotta volna, a jelenle szóban forgó tervezet azonban nem ilyen szigorú: csupán a végső fofeldolgozók korábban attól tartottak, hogy a határidőig nem értékesített termékeket meg kellene majd semmisíteni. Ez jelentős kárt okozhatott volna egyes gyártóknak. „A rendelettervezet az Európai Unióban van notifikáció alatt, ezalatt elvile megkérdőjelezhetnék azt az egyes tagállamok, ám úgy gondolom, erre nem fog sor kerülni” - nyilatkozta a Világgazdaságnak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára. Folláth Györgyné gyasztásra szánt élelmiszerek transzzsírsav-szintjét szabályozza. ENNEK KÖSZÖNHETŐEN a hazai cégek akár idehaza kifogásolt alapanyagból készült termékeket is gyárthatnak, ha azt exportra szánják olyan országokba, ahol a transzzsírsavakat illetően nem ilyen szigorú a szabályozás. Ha az alapanyagokra is kiterjedt volna a rendelet hatálya - ahogy az eredeti szándék volt - az drágította volna a hazai élelmiszeripar termékeit a nemzetközi piacokon, versenyhátrányba hozva ezzel a magyar cégeket. hozzátette: „a notifikáció három hónapig tart, amelynek során valószínűleg nem merül fel semmiféle kifogás, amely akadélyozhatná a szabályozás változását. Annyi azonban már biztosnak tűnik, hogy szeptember elsejétől nem lép életbe az új rendszer, hiszen ahhoz már meg kellett volna jelentetni a rendeletet” - tette hozzá a főtitkár. Folláth Györgyné lapunknak elmondta: az új receptekre való átállás az iparágon belül javarészt már eddig is megtörtént, valamilyen mértékű késedelemre csak a nehezebben reagáló kisebb gyártók esetében lehet számítani, amelyeknél a termékfejlesztés még követte maradéktalanul az elvárásokat. A főtitkár hansúlyozta: a recept- úra megváltoztatása komoly munka, amelyet nem lehet rövid idő alatt lebonyolítani. Ezért a változásra a kisebb gyártók valószínűleg még nem készültek fel teljesen, míg a nagyobb piaci szereplők mára már lényegében minden terméküket a várható szabályozáshoz igazították. „Sokat segít azonban az, hogy várhatóan a rendelet engedélyt ad majd a már legyártott termékek forgalmazására a szavatossági idő lejártáig” - hívta fel a figyelmet Folláth Györgyné. Újrakezdték a busa lehalászását a Balatonon HALGAZDÁLKODÁS A Siófoki halászkikötőből a napokban ismét kifutottak a halászhajók, a nyári szünet után ismét elkezdődik a busa halászata a Balatonon. Az idegenforgalmi szezon a hónap végére megszűnik, a vendégek száma augusztus 20-a után lényegesen csökken a Balatonon és az időjárás is kedvezőbbre fordult, ezért a mai napon ismét elkezdődik a busa halászata - közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A társaság közel egy hónapig önkéntesen szüneteltette az állított hálós halászati tevékenységét a nyaralókra és a horgászokra való tekintettel. A leállásról a Társaság saját hatáskörében döntött, figyelembe véve a Balaton idegenforgalmi, ezen belül a horgászturisztikai érdekeit. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ugyanakkor közölte: kiemelt közfeladata a tóban az idegen honos halfajok, így a busa állományának gyérítése. Erre nagy szembő- ségű, szelektíven fogó állított hálós módszert alkalmaznak. Ha az időjárás lehetővé teszi, mostantól ismét folyamatosan megy a halászat, hiszen a Balaton ökológiai érdeke azt kívánja, hogy minél több busát távolítsunk el a tóból - tette hozzá a társaság. „A busának betelepítésekor komoly jelentősége volt a Balaton életében, hiszen az akkori szennyvízterhelés mellett jelentős algaképződés volt a tóban. Ennek megfékezésére a busa telepítése alkalmas volt, a lehalászható halak pedi gazdasági hasznot hajtottak” - nyilatkozta a Vi- lágazdaságnak Lévai Ferenc. Az Aranyponty Zrt. vezér- igazgatója lapunknak hozzátette: „a Balaton vízminősége azóta jelentősen javult, a busa jelenléte tehát feleslegessé vált.” Lévai szerint a lehalászott busát természetesen lehet értékesíteni, így a halnak gazdasági jelentősége is van. Ahhoz azonban, hogy a busa lehalászása a hal átadási ára mellett nyereséges legyen, a jelenleginél korszerűbb halászati technológia kellene. ■ B. L. Jelentős könnyítések Afecsökkentés: az élelmiszerágazat feladta a harcot patthelyzet Torba Tamás: sem a kormány, sem a vállalatok egy része nem bizonyult megfelelő partnernek Lényegében beszüntette tevékenységét az alapvető élelmiszereket terhelő áfa csökkentéséért az utóbbi időben kampányok) fórum. „A fórum hivatalosan nem szűnt meg, ám tevékenységet jelenleg nem folytat, ülések nincsenek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Torba Tamás. A Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért elnevezésű csoport szóvivője hozzátette: ennek oka részben az ágazati szereplők által kevéssé finanszírozott kezdeményezésben rejlik, a megszólított élelmiszeripari cégek döntő része ugyanis nem jelezte, hogy hozzájárulna anyagilag is a fórum működéséhez. „A másik oka az volt, hogy a kormány a tárgyalások alatt végig egyértelművé tette: nem gondolkodik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésében. Nem éreztük, hogy a kormány igazán folytatni akarná a dialógust, az általunk hozott számokat vitatták ugyan, de saját számításokkal nem cáfolták azokat” - mondta Torba Tamás. A szóvivő hozzátette: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterré kinevezése óta mindössze egy tárgyalás volt a tárca és a fórum képviselői közt. A fórum által publikált korábbi tanulmány szerint a kezdeményezők által kívánatosnak tartott áfakulcs az alapA Tej Terméktanács többször is előállt javaslataival vető élelmiszerek esetében 10 százalék, vagy az alatt lenne, ez lenne az a mérték az ágazat szereplői szerint, amely elfogadható lenne az élelmiszer- iparnak, fehérítené a gazdaságot, és a költségvetés számára sem járna középtávon bevétel- csökkenéssel - legalábbis az áfacsökkentés pártolói szerint. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatását - többek között a költségek emelkedéséből adódó áremelkedést - az általános forgalmi adó (áfa) mérséklésével lehetne ellensúlyozni - mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója múlt héten. Jelezte: az alapvetően 27 százalékos áfát, illetve a tej 18 százalékos áfáját más terméktanácsokkal együtt - a vágóállat és hús terméktanáccsal (VHT), valamint a baromfival (BTT) - közösen tett javaslat szerint lényegesen, 5 százalékra kellene csökkenteni. Az MSZP ősszel ismét benyújtja a parlamentnek az áfacsökkentési javaslatát - jelentette be Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke. A szocialista politikus szerint ugyanis a „27 százalékos áfa mellett nem lehet szembeszállni a feketegazdasággal”. ■ B. L. L 1 t «
