Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-24 / 197. szám
2 A NAP TEMAJA 2013. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Reggel, amikor az újságcikkre készülődve a fürdőszobában rutinszerűen kinyitottam a vízcsapot, meg sem fordult a fejemben, hogy milyen bonyolult háttere van ennek az egyszerű mozdulatnak. Aztán rövid időn belül szembesültem vele. NÉHA BÚVÁR IS SEGÍTI A MUNKÁT B. Kiss Mihály művezető a normál folyószintnél használt vízkivételi művet mutatja. A jókora szerkezetből nyolc szivattyú szállítja a vizet. Nem olyan egyszerű bejutni a szolnoki vízműhöz, aminek nyomós oka van. Több telefont követően Séllei Lászlóné energetikus fogad az irodaház kapujánál, vele vonulunk a vízműtelep tulajdonképpeni bejáratához, ahol B. Kiss Mihály művezető vesz át bennünket. Végül ő és Magyarné Bede Marianna műszaki igazgató kíséretében járjuk be az egész, kívülálló számára elzárt, bonyolult telepet. Szathmáry István Elsőre békés a környezet, ahogy a Tisza partján álló vízkivételi mű felé ballagunk. Nyoma sincs a fülsüketítő zúgásnak, ami a falak közt vár bennünket, ráadásul ipartelepen szokatlan módon almafák sora előtt vezet az utunk. Ők egy tereprendezés emlékei, amikor úgy voltak vele, ha már zöld, legyen hasznos is. Magából a több mint százéves létesítményből mára nem sok maradt, egy gépház őrzi a múlt emlékét, a többi későbbi alkotás. Talán első állomásunk, a parton álló kerek épület, az úgynevezett szívócsöves vízkivételi mű számít korosabbnak közülük.- Normál körülmények között a partnál levő mederpil- léres vízkivételi mű működik, ezt a műtárgyat alacsony vízszintnél használjuk, - vezet be bennünket a közepén kút- szerűen kiképzett épületbe B. Kiss Mihály, ahonnan egy szívócső vezet a Tisza fenekére, a sodorvonalban betontalpon álló tölcsérszerű szerkezetig.- Mivel védik, nehogy például egy víz hozta döglött tehén kerüljön bele? - bújik belénk az ördög a kérdéssel.- Eleve rács fedi, meg ott lent nem jár ilyesmi. Egyébként eddig még semmi különös nem került elő a folyóból - hangzik a válasz. Néha ráakad egy-két uszadék, vagy a beömlőnyílásait zárja el a jég, de rögtön jönnek a búvárok és szabaddá teszik. A vízműnek azzal a szolnoki Búvár Kft.-vel van karbantartási szerződése, amelyik a Szent István csatahajó roncsánál is merült az Adrián. Ha valami miatt nem folyik be elég nyersvíz a Tiszából, a diszpécserek azonnal riasztják őket - mondja. Közben leballagunk a part mellett álló, szekrényhez hasonló vízkivételi műhöz, aminek a nyílásain normál vízszintnél több szivattyú szívja a rendszerbe a vizet. Onnan nézzük a most igencsak szerényen viselkedő folyót.- Ha tovább tart a szárazság, a hét végére elérjük a százéves legkisebb vízszintet - kapcsolódik be a beszélgetésbe Magyarné Bede Marianna műszaki igazgató asszony. - Három évnyi aszály hívta fel a figyelmünket arra, hogy felkészüljünk, mennyire tudjuk műszakilag követni a szélsőséges helyzetet, ezért a Köti- vízigtől tavaly megrendeltük és próbaüzemeltettük az úszó vízkivételi művet is - folytatja. - Egyébként a százéves legkisebb vízszintnél is másodpercenként 93 köbméter a Tisza vízhozama, mi pedig ugyanennyi idő alatt legfeljebb 0,69 köbmétert tudunk kiemelni, ami bőven fedezi a város és a vízellátás szempontjából hozzánk tartozó települések ellátását. így még van elég víz a Tiszában - teszi hozzá. Ettől függetlenül nem csak az élővízre alapozzák Szolnok vízellátását. Több tanulmány a Holt-Tiszát találta a legalkalmasabb tartalékforrásnak, de vizsgálták a Zagyvát, illetve a fúrt kutak rendszerbe állítását is a ciánszennyezéshez hasonló vészhelyzetekre. Közben elindulunk a folyó vizét jókora zaj közepette ivóvízzé alakító rendszer állomásain, amiből a laikus annyit lát, hogy medencék sorából, néha egy-egy kishalat is kifogó szűrőkből, és egyéb fura alkalmatosságokból áll az egész. El kell hinnünk B. Kiss úr felsorolását, hogy a Tiszából nyert nyers vizet előbb levegőztetik, majd homokfogón bocsátják át, vegyszerekkel kezelik, derítik, ózonozzák, végül homokszűrő és aktív szén segítségével távolítják el belőle a szennyeződéseket. Tény, hogy a Tisza-szag hamar eltűnik belőle, másutt szabad szemmel még lehet látni a leülepedő, lebegő szennyeződéseket, de utána egyre inkább az általunk megszokott csapvízre kezd hasonlítani a ka■ Szolnok semmilyen körülmények között, még vészhelyzetben sem maradhat ivóvíz nélkül. vargó folyadék.- Szerintem egy átlagos egészségi állapotú embernek semmi baja nem lenne tőle, jó néhány éve magam is ittam már belőle - nyugtat meg B. Kiss úr, amikor érdeklődök, hogy mit jelentene beleinni a folyó nyers vizébe. Persze, csak normális körülmények között, mert árvízkor meg közvetlenül utána, amikor a folyó mindent bemos a partról, azért egészen más a helyzet - teszi hozzá. Tény, hogy évről évre javul a folyó víztisztasága, s ugyanez a helyzet a Holt-Tiszá- val is.- Igaz, hogy a szolnoki hálózati víz az egyik legjobb az országban? - térek rá egy másutt hallott vélekedésre.- Ez így van - vágja rá kapásból B. Kiss úr, de az igazgató asszony visszafogottabb. - Én nem állítanám, hogy a legjobb, de a legjobbak között van, és megfelel a rá vonatkozó kormányrendeletben előírt értéknek. A megítélése egyébként szubjektív dolog, más víz is van ilyen jó. Klórt például már jó ideje azért nem lehet érezni rajta, mert a folyamatos technológiai optimalizálásnak köszönhetően, - aminek Palicska lános fejlesztési főmérnök a gazdája, - az évekkel ezelőtti havi négy-öt tonna klór helyett mára töredékére, évi három tonnára csökkent a felhasználás. - Ha azt olvassa egy ásványvízen, hogy ózonnal dúsított és aktív szénnel kezelt víz, hát ugyanez a technológia itt is megtalálható, azzal a különbséggel, hogy felszíni víz esetén a működtetés sokkal összetettebb, mint egy mélyfúrású kútból nyert víznél - teszi hozzá. Ha már szóba jött a technológiai fejlesztés, a zajból is menekülve benézünk a laborba, ahol Palicska úr csapata kíséri figyelemmel a hálózatba kerülő ivóvíz minőségét. Végül egy csendes irodában új kérdéssel folytatjuk, ami az információk fontossága miatt nem is arat osztatlan sikert. Arról érdeklődök, hogy mennyire védettek például egy tudatos támadás ellen, hiszen egy városban talán a víz révén lehet leghamarabb katasztrófát okozni. Annyit sikerül megtudnom, hogy a kritikus infrastruktúrának tekintett vízműtelepen rendkívül szigorúak a biztonsági előírások, kutyás őrségtől kezdve az állandóan zárt ajtókig, térfigyelő kamerákig, mozgásérzékelőkig minden ezt szolgálja. Több esetben hiúsítottak már meg illetéktelen behatolási kísérletet, emellett a katasztrófavédelemmel is szoros az együttműködésük. Hasonlóan szigorú biztonsági intézkedések vonatkoznak a két víztoronyra is, de magát a hálózatot nem tudják ennyire figyelemmel kísérni. Például egy fúrt kút illegális rákötése a belső hálózatra komoly szeny- nyeződési problémát okozhat a környék lakóinak. Arra a felvetésre, hogy az említett hálózat részben valóban Ferenc József korából va- ló-e, némi tűnődés után annyi választ kapok, hogy megvétózni nem tudnák a kérdést. Vannak régi vezetékszakaszok, de az elmúlt évtizedekben jelentős cseréket végeztek, amit anyagi lehetőségek szerint folytatnak. De a hálózat állapotától függetlenül, ha valami katasztrófa, például földrengés vagy háborús csapás miatt karanténba helyeznék a rendszert, az sem szüntetné meg a vízellátási kötelezettségüket. A városi fúrt kutak nem elegendőek Szolnok ivóvizének biztosítására, így a Fővárosi Vízművek segítségével akár zacskós vízzel is pótolnák a hiányt. Szolnok semmilyen körülmények között, még vészhelyzetben sem maradhat ivóvíz nélkül. Kalauzunk Magyarné Bede Marianna, a vízművek műszaki igazgatója volt. A százéves vízmű nem csak Szolnokot szolgálja Szolnok vízmüvét több mint száz esztendeje, 1910-ben avatták fel. Viszont története jóval korábban, 1903-ban indult, amikor a város akkori elöljárói felkérték Varga József budapesti magánmérnököt egy új vízmű tervezésére. Létrehozásában nagy szerepe volt annak, hogy a város lakossága elégedetlen volt a fúrt kutak biztosította vízellátással, így végül a Tiszára alapozva oldották meg Szolnok ivóvíz-szolgáltatását. Az azóta is folyamatosan fejlődő létesítmény mára kisebbfajta regionális vízműként a megyeszékhelyen kívül még hét települést lát el, hozzá tartozik Rá- kóczifalva, Rákócziújfalu, Zagyvarékas, Újszász, Szászberek, továbbá más szolgáltató által üzemeltetve innen kapja Tószeg és Szajol is az ivóvizét. Ellenben nem csak a felszíni vízmüvet üzemeltetik, hanem a Tószegi úton levő szennyvíztisztító művet, illetve a csatornarendszert, a hozzá kapcsolódó átemelőkkel, melyek között van a Gábor Áron téren és a Zagyván túl levő két régi átemelőmű is. ami pedig a jövőt illeti, a műszaki lehetőségeken belül még más településeket is rá lehet fűzni a rendszerre, állítják a cégnél. Maga a cég koncessziós gazdasági társaságként működik, a víziközművagyon, vagyis a műtárgyak, vezetékek, a technológia az önkormányzatok tulajdonában vannak, a zrt. tulajdonát a hiba- elhárításhoz, az üzemeltetéshez szükséges gépek, eszközök adják. Simonyi Lajos laboráns a víz zavarosságát méri.
