Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-21 / 194. szám
2013. AUGUSZTUS 21., SZERDA 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Aszály: bajban a tejagazat takarmány A kukoricát ért károk drágíthatják az előállítást A tej felvásárlási átlagárának alakulása (Ft/kg) Raskó György agrárközgazdász nem számít arra, hogy Magyarországon jelentősen csökkenne a tehenek száma Lehet életszerűen állatot tartani 162 kilométeres távolságból? pályázat Egy Fejér megyei, kajászói haszonbérleti pályázat nyertese állatállományát 162 kilométerre, Nógrádmegyer- ben tartja a pályázat tárgyát képező földterülettől - hívta fel a figyelmet a parlament honlapján Gőgös Zoltán. Az MSZP-s politikus írásban meg is kérdezte a vidékfejlesztési minisztert: életszerűnek tartja-e, hogy miközben valaki életvitelszerűen Fejér megyében él, az állattartással 162 kilométerrel messzebb foglalkozik? Gőgös szerint más pályázatoknál is előfordulnak, hogy távol tartják az állatállományt. Arról is érdeklődött, hogy a pályázat nyertese, a Fejér megyei kápolnásnyéki önkormányzat pénzügyi bizottságának külsős tagja, nádarató-tetőfedő vállalkozó maga műveli-e az elnyert területet vagy azt más vállalkozóval művelteti-e meg? Fazekas Sándor közölte: a haszonbérleti pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arról, hogy bejelentett lakhelye, székhelye azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekszik, illetve bejelentett lakhelye, székhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton lejjebb 20 kilométerre van. A felhívás viszont azt nem követeli meg a pályázótól, hogy az állatállomány a megpályázott termőföldtől legfeljebb 20 kilométer távolságra legyen, ez a pályázó lakhelyére, illetve székhelyére vonatkozik. A tárcavezető közölte, hogy az említett kajászói nyertesnél átfogó ellenőrzések voltak. Megállapították, hogy a haszonbérelt területet a haszonbérlő saját kockázatra maga műveli, alvállalkozót nem vont be. Fazekas azt is megemlítette, hogy a Földet a Gazdáknak program révén idén több mint 4000 fővel emelkedett a gazdák száma. Eddig 1800 szerződést kötött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), melyből csaknem 1000 pályázó az új földhasználó. ■ É. S. Jelentős károkat okoz az aszályos időjárás a hazai tejágazatnak is, az alap- takarmányként használt siló ugyanis jóval gyengébb minőségű lesz idén. Ennek eredményeképp a tej előállítási ára 4-5 százalékot is nőhet, amely a kevésbé nyereséges tejtermelők profitját teljes egészében elviheti. Braunmüller Lajos Drágulhat a tehenek takarmányozása, és így a tej előállítása is a közelmúlt hőhulláma, és a csapadékszegény nyár miatt. A kukorica az ország több pontján jelentős károkat szenvedett a meleg miatt, így a siló sem lesz megfelelő. „Problémát fog jelenteni a hazai tejágazatnak, hogy az alaptakarmánynak tekintett siló beltartalmi értéke rosz- szabb lesz, a takarmányozás így várhatóan drágul. Csak a siló a beltartalmi értékéhez képest 10-15 százalékkal drágulni fog, ez pedig hozzávetőleg 5 százalékkal megnövelheti a tej előállítási árát” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász emlékeztetett: a szarvasmarha tartásában - más állatokéval összehasonlítva - a takarmányozási költségek egyébként is jelentősek. A változás ugyanakkor egyenetlenül érinti az ország egyes részeit. A Szigetközben, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, valamint Komárom térségében a probléma nem jelentős, az ország többi részén ugyanakkor nagy problémát jelent a szárazság. Külön gondot jelent a magyar tejágazatnak az is, hogy a nyári aszály más országokat nem érintett, ezért az önköltség növekedését csak idehaza kell elszenvedni. „Ezzel a jövőben még versenyképesebé válik az importtej” - jelentette ki Raskó. Az agrárközgazdász szerint ugyanakkor nem számít arra, hogy a pozícióromlás miatt jelentős mértékben csökkenne a tehenek száma Magyarországon. „A nagyüzemek ilyen Százmilliárd mínusz a nagy meleg a tavaszi vetésű szántóföldi növények terméseredményeire rossz hatással van. A kukoricánál a tönkrement termés elérheti a kétmillió tonnát. Míg néhány hete az ország idei kukorica- termését 8 millió tonna körülire becsültük, most már a 6 változások miatt nem szoktak komolyabb leépítésbe kezdeni, bár az elképzelhető, hogy a selejtezés erősebb lesz. Az utóbbi években ugyanakkor az állatszám meglehetősen stabilnak bizonyult a tejágazatban.” Raskó György szerint azért sem valószínű jelentős állatállomány-csökkenés,. mert az ágazat számos szereplője nyert pályázati pénzt hígtrágya-kezelésre. A 75 százalékban az Európai Unió által támogatott pályázat egyik feltétele az állatszám tartása. ' „Ahol nem tudnak öntözni, ott a kukorica már több helyen teljesen kiszáradt. Ennek eredményeképp a silózás ideje előrébb jön, és a siló beltartalmi értéke valóban nem lesz megfelelő. Sajnos valóban élő probléma, hogy a siló beltartalmi értéke elmarad a várakozásoktól” - nyilatkozta a Világgazmillió tonnás eredmény elérése sem tűnik biztosnak - mondta korábban lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a kiesés meghaladhatja a 100 milliárd forintot a gabonaágazatban. daságnak Istvánfalvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke lapunknak hozzátette: „sajnos a takarmányozási költség növekedése reális, ahogy annak 10- 15 százalékos mértéke is. Ebből pedig adódhat a tejelőállítás önköltségének 4-5 százalékos növekedése is” - jelentette ki a költségnövekedés arányairól az elnök. „Az előállítási költségek növekedését nem követi automatikusan i,^í, felváráslási árak, hiszen a tej árát alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, azon belül is az Európai Unió piacának folyamatai” - jelentette ki Istvánfalvi, aki emlékeztetett: az EU-ban jelenleg is keresleti piac van. „Ha Magyarországon csökkenne a tej mennyisége, az az unió piacát nem rengetné meg, hiszen a magyar termelés nagyon kicsi. Középtávon igaz, ha drágul a tej előállítása, többen lesznek veszteségesek” - fogalmazott az elnök, aki szerint a keresleti piac továbbra is fennmarad. „A termelők nyeresége ugyanakkor csökken, egyes esetekben ez veszteségbe mehet át. Az aszály okozta kár tehát valóban érinti a tejtermelőket is, ráadásul ez olyan probléma, amelyre még az év közepén sem számíthattunk” - tette hozzá Istvánfalvi Miklós. HÍRSÁV GKI: nőtt a korrupció Magyarországon A lakosság szerint a korrupció enyhén növekedett 2010-hez képest - állapította meg GKI Gazdaságkutató Zrt. júniusi felmérésében. A válaszolók 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk a korrupció erősödéséről adott számot - 23 százalékuk a jelentős erősödéséről -, míg 14 százalékuk jelezte, hogy szerinte 2010 óta csökkent a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben - fogalmaztak a GKI-nál. ■ MTI Stagnált júliusban az euróövezeti infláció stagnált az euróövezeti fogyasztói árak éves emelkedési üteme júliusban: a megelőző havival megegyezően 1,6 százalék volt. Az infláció továbbra is megfelel az Európai Központi Bank 2 százalékos céljának. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által múlt pénteken ismertetett végleges adatok szerint az élelmiszer-, alkohol- és dohányárak 3,5 százalékkal, az energiaárak 1,6 százalékkal, a szolgáltatások árai pedig 1,4 százalékkal emelkedtek júliusban az előző év hasonló időszakához képest. ■ MII Kijevnek nem kell orosz gabona KUEV megtiltotta a gabona és a takarmánynövények Ukrajnába történő behozatalát több orosz területről - közölte az ukrán infrastrukturális minisztérium. A tárca az állami állategészségügyi felügyelet helyettes vezetőjére hivatkozva közölte, hogy „a szibériai, az észak-kaukázusi és a dél-oroszországi területeken tenyésztett állatok száj- és körömfájásos megbetegedésének terjedése” miatt vezették be a behozatali tilalmat. Ukrajnában felháborodást váltott ki, hogy Oroszország kockázatosnak minősítette kivétel nélkül valamennyi ukrán beszállítót. ■ MTI Hiányzik a szolidaritás, nem lesz több éhségmenet közmunka Doncsev: Nem felel meg az igazságosságnak, ha a közfoglalkoztatási bérek megközelítenék a minimálbért A minimálbér és a közfoglalkoztatási bérek januárban egyaránt emelkedtek, de a társadalmi igazságosságnak és társadalmi céljainknak sem felelne meg, ha a közmunkabér utolérné, akár közelítené a minimálbér nagyságát - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A kormányzatot az LMP-s Szél Bernadett kérdezte arról, hogy „miért lenne igazságtalan a közfoglalkoztatási bér minimálbér szintjére emelése, vagy ahhoz közelítése?". Doncsev András válasza szerint az OECD-országok tapasztalatai azt támasztják alá, hogy az állami támogatással létrehozott, állami szektorban történő munkavállalási programok gyakran nem érik el céljukat és nem motiválnak a versenyszférában való elhelyezkedésre. A kormányzat úgy véli, hogy a munkaerőpiaccal szemben kisebb követelményt követel a közfoglalkoztatás, de a résztvevők hasznos tevékenységgel keresethez juthatnak és tapasztalatot szerezhetnek, amely segítheti munkaerőpiacon való megjelenésüket, illetve visszatérésüket. Doncsev hangsúlyozta: a közfoglalkoztatási bért úgy állapították meg, hogy az nagyobb legyen a segélynél, de kisebb a minimálbérnél, hogy az anyagiakkal Bejelentették, hogy a jövőben nem lesz több éhségmenet munkavégzésre motiválják a munkavállalókat. „Követeljük, hogy emeljék a másodrangú állampolgárokként kezelt közmunkások bérét a minimálbérre, s rájuk is ugyanúgy vonatkozzon a Munka törvénykönyve, mint a többi munkavállalóra, ne kormányrendeletek szabályozzák a tevékenységüket" - nyilatkozta lapunknak a Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Komjáthi Imre szerint a kormány „osztályharcot” indított ellenük, mivel a középosztályt akarják megerősíteni, és ezt úgy akarja elfogadtatni a társadalommal, hogy az út szélén lehet hagyni egyes rétegeket, amelyet lustának, semmittevőnek állítanak be. Kihasználják azt a társadalomban élő hamis képzetet, hogy a közmunkások nagy része csak a lapátot támasztja, pedig igen sokan dolgoznak fontos kiegészítő munkát kórházakban, óvodákban, iskolákban is, keresetük pedig maximum nettó 49 ezer forint lehet. Számuk egyébként kormányzat szerint 300 ezer körül van, a 10 ezer tagot számláló KSZ 160-170 ezer főre becsüli a számukat. Komjáthi közölte: valószínűleg nem tartanak több éhségmenetet, mivel korábbi két akciójukból kihozták azt amit lehetett. ■ É. S.
