Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-02 / 179. szám

2013. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK TÜKÖR Ágnes Vanilla jóra használja a tehetségét interjú A zene számára adomány, felébreszti másokban a gondolatot, ezt tartja legfontosabb feladatának Ágnes (Ágnes Vanilla). A slágereit saját maga szerzi, hangszereli, illet­ve József Attila és Radnóti Miklós verseiből formál dalokat. Licska Balázs- Aki saját maga szerzi a dalszö­vegeket, hangszereli a számokat, sőt még el is énekli, polihisztor­nak tekinthető a szakmában?- Nevezhető. Én komplexen foglalkozom a muzsikával. Bennem a zene adomány, te­hetség. Az a dolgom, hogy a lehető legfőbb jóra használjam a talentumomat. Ha felébresz­tem a gondolatot másokban, akkor a feladatom legfontosabb részét már elvégeztem.- A ’90-es évek végén robbant be a köztudatba, Ágnesként, aztán Ágnes Vaníliaként. A Vaníliát az­óta levetkőzte. A stílusban is vál- -r tozást hozott ez? f- Nem foglalkozom a műfaj- | határokkal, a mondanivaló a | fontos. I „Magától semmi nem történik és válik jobbá, ezért cselekedni, tenni kell.”- A mai magyar zeneiparban rit­kaság, hogy a szövegeknek van lényegi tartalma is.- Én nem vagyok, sosem voltam benne az úgynevezett iparban. Most sem mentem el egy díjátadóra, ahova meghív­tak. Nem jelenek meg valahol csak azért, hogy ott legyek. Oda megyek, ahol szükség van rám, ahol kinyílik rá az ablak. A zeneipar más, én pe­dig Ágnes vagyok, és a zeném egyfajta híd lélektől lélekig. Mindennapos dolgunk, hogy jobbá tegyük azt, ami jobbá tehető. E nélkül nem lenne ér­telme semminek.- A küldetéstudat jelenik megák­kor is, amikor József Attila- és Rad­nóti Miklós-versekből ír dalokat?- így a közönség hozzájut egy örökséghez. A küldetés­tudat gyerekkorom óta bennem van. Hetedikesként sem ér­tettem, miért kell szögletesen beszorítani, azt, ami a végte­lennel megáldott, széles skálán mozog. Elhatároztam, hogy ha lesz rá lehetőségem, akkor megismertetem ezt a teljesen máshonnan táplálkozó szemlé­let és hozzáállásmódot.- Ágnest is próbálták már skatu­lyába tenni?- Persze, de nem sikerült. Ágnes vagyok, és pont. Na­gyon rövid az élet. Hiszek abban, hogy nem hátradőlve kell várni, hogy majd egyszer valaki csinál valamit, amitől változnak a dolgok. Semmi nem lesz magától, kesergés, panaszkodás helyett cseleked­ni kell. Közben észre kell ven­ni másokat, meg kell fognunk egymás kezét.- Teológiát végzett, a hit és Isten sokszor megjelenik a szövegei­ben. Istentől várható segítség?- Abban a pillanatban, ha az ember elfordul Istentől, nem tarthat igényt az emberi jelző­re. Felütötte a fejét az istente- lenség, és ezzel arányosan az embertelenség. Ha kell, alázat­tal, ha kell, határozottsággal kell példát mutatni. Erőt kell meríteni abból, amiből lehet, és azt megosztani másokkal.- Volt már olyan, hogy megreme­gett Ágnesben a hit?- Minden más elmúlhat, változhat, változik is, de van, ' ami örök és a legstabilabb az életemben. Ez pedig nem más, mint a hitem. Mindig mögé néztem a dolgoknak, mi hova vezet. Tudni kell változtatni. Ilyen volt, mikor megjelent a József Attila-lemezem, én pedig letettem a Vanilla név használatát. Mindent az örök­kévalóság szemszögéből vizs­gálok, még a reggelimet is.- Az örökkévalóságnak hagy festményeket, rajzokat is.- Képző- és iparművészetet tanultam. A festményeimet, szobraimat ajándékba készí­tem,nem publikálom, bár volt egy kiállításom. Az ecset meg a festék nem szólal meg, és megesik, hogy az ember csönd­ben akar lenni. Még az is, aki olyan hangos, mint én.- Lehet, hogy hangos, de meg is hallja a közönség, amit üzen?- Azt hiszem, igen. Az előbb például autogramot kértek tő­lem, és a lány elmondta, hogy egész délelőtt a dalaimat hall­gatta. Elmesélte az érzéseit, hogy ezek miket nyitogatnak ki benne. De lehet csendben is kiabálni. Ezért kell néha megállni, nem sodródni. Más­különben az egész életről le­maradunk. Ágnesnek örök életet ígért Isten a legelején Ágnes 11 éves kora óta verseket ír, 15 éves kora óta zenéket sze­rez és dalokat. Furulyázni, zon­gorázni is tanult. Első dala 1996-ban jelent meg, 1998-ban kezdett szólókarrierbe, rá egy évre jelent meg első szólóleme­ze. 2005-ben hagyta el a Vanilla nevet, ennek ellenére sokan má­ig így hívják. József Attila és Radnóti Miklós lemezeit a köz­nevelés alkalmazza. 2006-ban hozta ki az ígéret című szerze­ményét, benne a refrénnel, hogy „amit ígért az Isten a legelején”. De vajon Ágnesnek mit ígért?- örök életet biztosan. Eszem­be jut Ábrahám, aki azt mond­ta, hogy nem értelek Uram, de bízom benned. El kell fogadni, hogy az adott pillanatban nem mindig látjuk az összefüggése­ket. Nem lehet 98 százalékig hinni, csak teljesen odaadással abban, hogy a jó úton tart min­ket. Ahogy az ember feljebb ér, kitisztul a kép. Ágnes kiemelte, hogy azért van szükség leginkább párt­fogóra, hogy a legkuszább hely­zetben is lássa, mi a helyes. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hit nem lehet vak, mert az fanatizmus. A kétely egész­séges, és pont az kell ahhoz, hogy elkerülhessük az önhitt­ségcsapdáját. Ha a szabályzat engedi, nem minősül vesztegetésnek hálapénz Fel kell tüntetni az adóbevallásban, és persze fizetni is kell utána Jóllehet, júliustól vesztegetésnek minősülhet - és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető - a hálapénz elfogadá­sa, a gyakorlatban továbbra sincs büntetőjogi következménye a pa­raszolvenciának.- Hogy jó- e a hálapénz rend­szere? Őszintén szólva nem tu­dom - mondta egy lapunknak nyilatkozó fiatalember, akinek az ismeretségi körében többen is dolgoznak az egészségügy­ben. - Azt hiszem, ennek meg­ítélése sokféle körülménytől függ. A július elsejétől hatályos új büntetőkódex alapján vesztege­tésnek minősülhet a hálapénz elfogadása, amiért akár három évig tartó szabadságvesztés is ki­szabható. A szigorított szabályozás sze­rint ugyanis gazdálkodó szerve­zet (ide tartoznak az egészség- ügyi intézmények is) részére vég­zett tevékenységgel kapcsolatban már a „jogtalan előny ígéretének elfogadása” is (ha az orvos feltéte­lesen elfogad valamit a betegtől) bűntettnek minősül. Korábban csak az előny kérése számított büntetendőnek, annak elfogadá­sa pedig csak akkor, ha az érin­tett kötelességszegésért cserébe tette azt. Ez utóbbi egyébként ma is bűncselekmény. Abban viszont nincs változás, hogy ha a kórházak működési szabályzata megengedi a para­szolvencia elfogadását, akkor az továbbra sem minősül vesztege­tésnek. Vagyis lényegében min­den változatlan maradt A Munka Törvénykönyve ta­valy óta köti a munkáltató enge­Ha a működési szabályzat megengedi a paraszolvencia elfogadását, akkor nem minősül vesztegetésnek délyéhez bármilyen, a munka- viszonnyal kapcsolatos többletjö­vedelem elfogadását - a honi kór­házakban tudomásunk szerint ezt mindenütt lehetővé tették a dolgozók számára. Előre követelt juttatás elfogadása, kikényszeríté­se viszont még ebben az esetben is tilos. A vállalkozóként tevékenykedő háziorvosok helyzete az általunk megkérdezett jogászok szerint meglehetősen érdekes: mivel nincs munkáltatójuk, a munkajo­gi előírások rájuk nem vonatkoz­nak; azaz nem alanyai a-törvény­nek, s bár tevékenységüket gaz­dálkodó szervezet - jellemzően az önkormányzat megbízásából - érdekében végzik, aligha kép­zelhető el, hogy felelősségre von­ják őket a hálapénz elfogadásáért, legalább is ilyenre még nem volt példa. «Máté Balázs A helyzettől is függ?- szerintem a hálapénzzel kap­csolatban mindig mérlegelni kell- vélekedett egy szolnoki anyuka.- Úgy vélem, lehetnek esetek, ami­kor elfogadható, ha ad ilyet valaki egy orvosnak. Mert bizonyára so­kan kerültek már olyan helyzetbe, hogy úgy érezték, az értük tett munkáért, a hozzáállásért, az em­berségértjár a hálának ez a fajta kifejezése az adott orovosnak De nyilván az is megesett már többek­kel, hogy nem azt kapta, amit jog­gal elvárhatott volna egy egészség- ügyi dolgozótól. Ilyenkor jogos len­ne a hálapénz? Ha bevallják, negyvenhárom százalék az államé a hálapénzt - elvben - a többi jövedelemhez hasonlóan fel kell tüntetni az adóbevallás­ban, és persze adózni is kell utána. ez n fajta bevétel az összevont adóalapba eső jövedelmek kö­zé tartozik, alapesetben az egyéb jogcímen kapott jövedel­mek között kell feltüntetni, de ha önálló tevékenységével ösz- szefüggésben kap valaki hála­pénzt, akkor azt az önálló tevé­kenységből származó jövedel­mek közé sorolja a jogszabály. ez jóval ritkább, hiszen az or­vosok többsége alkalmazott, ha pedig magánpraxist folytat, akkor jellemzően nem kap pluszpénzt. További lehetőség, ha egy kórház az intézményhez befolyó hálapénzt szétosztja a dolgozók között, akkor azt a kifizetőnek munkabérként kell kezelnie és leadóznia. Erre tu­domásunk szerint nincs példa. így annak az orvosnak, nővér­nek, asszisztensnek, aki hála­pénzt fogad el, normál, tizen­hat százalékos személyi jövede­lemadót kell megfizetnie. Ezen­felül pedig a huszonhét száza­lékos egészségügyi hozzájáru­lást is be kell fizetni, vagyis a pénz negyvenhárom százaléka az államé. i }

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom