Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-13 / 188. szám

2013. AUGUSZTUS 13., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Eljárást indíthat az orosz főügyészség Navalnij ellen Búcsú a valutaalaptól pénz Az MNB után a kormány is visszafizette az IMF-nek a hitelt kampány Illegális pénzekkel is fedezi a választási kampá­nyát Alekszej Navalnij - ál­lította tegnap Moszkvában a főügyészség. Navalnij, akit néhány hete öt év börtönre ítél­tek, de még az első fokú, nem jogerős ítélet előtt a moszkvai főpolgármesterválasztás egyik hivatalos jelöltje lett, tagadta a vádakat. A főügyészség közleményé­ben tudatta, hogy egy interne­tes portálon keresztül Naval- nijnak és választási stábjának 46 országból több mint 300 vállalkozás és magánszemély küldött már különböző össze­geket, amelyek nagyságáról azonban nem adtak informáci­ót. Az orosz törvények szerint tilos külföldi adományokat fel­használni a kampányban, sőt, egy új rendelet szerint csak azok lehettek jelöltek, akik bizonyították, hogy nem ren­delkeznek semmilyen külföldi bankszámlával, részvénnyel, egyéb pénzeszközzel. A fő­ügyészség kilátásba helyezte, hogy büntetőeljárást kezdemé­nyeznek, amely végső esetben azzal járhat, hogy Navalnijt ki­zárhatják a jelöltek közül. Alekszej Navalnij Vlagyimir Putyin államfő egyik leghar- ciasabb és legkövetkezetesebb kritizálója. Egyike annak a hat főpolgármester-jelöltnek, aki szeptember 8-án ringbe száll az egyik legfontosabb oroszor­szági posztért. Navalnij tegnap a Facebookon azt írta, hogy az utolsó kampányrubellal is el tudnak számolni, ezek az ösz- szegek a Szberbankban veze­tett számlájukra érkeznek, és minden egyes tranzakció el­lenőrizhető. Más kérdés, hogy szerinte is egyre nagyobb a tábora Oroszországon kívül is, ám tőlük semmiféle adományt nem fogadnak el. A 37 éves po­litikus később az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva már éle­sebben fogalmazott, közölte: a hatalom mindent elkövet azért, hogy ellehetetlenítse, de nem adja fel a harcot. Navalnij ellen az volt a vád, hogy 2009-ben több mint 10 ezer köbméter fát sikkasztott el egy állami fafeldolgozó cég­től, amelynek tanácsadója volt, és ezzel 400 ezer eurónak (117 millió forintnak) megfelelő anyagi kárt okozott. ■ VG Magyarország hitelfelvételei a Nemzetközi Valutaalaptól (1990-2013) FORRÁS: ÁSZ, PÉNZÜGYI SZEMLE Típus (felvétel) Utolsó lehívás Keretösszeg Lehívott összeg (millió SDR) (millió SOR) Készenléti (1990. márc.) 1991. febr. 159,21 121,37 Kiegyenlítő (1991. jan.) 1991. jan. 226,20 226,20 Kibővített (1991 febr.) 1993. szept. 1114,00 557,24 Készenléti (1993 szept.) 1994. dec. 340,00 56,70 Készenléti (1996. márc.) 1998. febr. 264,18 0 Készenléti (2008. nov.) 2012. okt. 10537,50 7637,0 ...."*fBm . I j ;; Ej“.. J Itt volt az IMF irodája Budapesten. Az épület előtti kompozíció jelképes is lehet: ennyivel tartozik az ország a Nemzetközi Valutaalapnak A Magyar Nemzeti Bank után a kormány is visz- szafizette a Nemzetközi Valutaalapnak a 2008-ban felvett hitelt. Pedig volt olyan időszak az elmúlt években, amikor úgy tűnt, hogy IMF- védőhálóra szükségünk lesz. Hornyák József Orbán Viktor kormánya 2010- es hivatalba lépése után szin­te azonnal megszakította az IMF-programot, és saját gaz­daságpolitikai irányvonalba kezdett. Mostanra azt is el­érték, hogy egy „fillérrel” se tartozzon Magyarország a Nemzetközi Valutaalapnak, hiszen a kormány előtörlesz­tette a 2008-ban felvett hitel fennmaradt részét. A vissza­fizetéshez a korábban fel nem használt IMF-hitelt, az idei dollárkötvény-kibocsátás egy részét, valamint az új, a lakos­ságnak szánt euró alapú állam- kötvényekből befolyt pénzt is használta a kormány. Az NGM lapunk kérdésére azt válaszol­ta, hogy a piaci viszonyok függ­vényében elképzelhető újabb devizakötvény-kibocsátás idén. Az IMF kérésének megfele­lően három devizanemben tör­lesztette a kabinet a 2,15 milli­árd eurós részletet. „A végtör­lesztéshez 1,7 milliárd dollárt, 570 millió eurót és 255 millió fontot utalt át az Államadós­ság Kezelő Központ” - közölte a Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM). Az előtörlesztés nem csak azért jön jól a kormánynak, mert elmondhatja, hogy ha- zaküldtük az IMF-et, és nem tartozunk nekik, hanem azért is, mert az Alaptörvény adós­ságszabálya szerint évről évre csökkennie kell az adósság­rátának, amíg el nem érjük a GDP 50 százalékát. A hitel visszafizetésével több mint 2 százalékponttal mérséklődik a GDP-arányos államadósság, vagyis nagyban segíti a kor­mányt, hogy eloszlassa azokat a spekulációkat, hogy meg­szegné a csökkentő adósságpá­lya szabályát. Az adósságpálya mérséklésével kapcsolatos ag­godalmakat részben az váltotta A régió többi országának szorosabb kapcsolata van az IMF-fel. Románia például július végén kötött 4 milliárd eurós elővigyázatossági hitel­keretet a valutaalappal. Az ország vállalta, hogy folytat­ja a szerkezeti átalakításo­kat. Lengyelországnak 2010­ki, hogy a tavaly év végi 79,2 százalékról 82,4-re emelkedett az adósság az első negyedév­ben. Ebben szerepe volt annak, hogy az év közben lejáró adós­ságokra puffert képeztek. Idén egyébként is vissza kel­lett volna fizetni 1,8 milliárd eurónyi IMF-hitelt, vagyis jö­vőre csupán 350 millió maradt volna. Az NGM közleménye sze­rint „a korábbi kötvénykibocsá­tás, továbbá a hitelpiaci válság hatására kiépített kormányzati tartalék együttes összege lehe­tővé tette az IMF-hitel teljes ösz- szegének előtörlesztését”. Orbán Gábor, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtit­kára hangsúlyozta, hogy „ta­valy és idén is sikerült a piacról finanszírozni a költségvetést, így nincs szükség finanszíro­zási oldalról az IMF-re”. Volt azonban olyan időszak az el­fő/ van rugalmas hitelkerete, és az évtized közepéig fenn­állhat az együttműködés az IMF-fel. Lengyelországa pia­ciforrások mellett például világbanki hitelekkel is fi­nanszírozhatja adósságát, hogy optimalizálja a költsé­geket. múlt években, amikor úgy tűnt, hogy újra megállapodunk az IMF-fel. 2011 november kö­zepén a Matolcsy György ve­zette NGM bejelentette, hogy a valutaalaphoz fordulunk egy pénzügyi védőhálóért. A több mint egy évig tartó huzavona azonban nem vezetett el a meg­egyezésig. Az IMF-tárgyalások újrakez­désével a kormány nem tudta megakadályozni azt, hogy a nemzetközi hitelminősítő in­tézetek ne minősítsék le a be­fektetésre nem ajánlott, úgy­nevezett „bóvli” kategóriába az országot. A kabinetnek nem kellett elfogadnia végül a szo­ros ellenőrzéssel járó készen­léti hitelkeretet, amit 2008-ban is kapott az ország, mert a piac nem kényszerítette ki a meg­állapodást. A feszült pillana­tokban - például 2012 január elején, amikor a forint 324-es szint felett új történelmi mély­pontra zuhant az euróval szem­ben - a kormány elköteleződést mutatott, ám végül mindig ki­táncolt a megegyezés alól. Az EU-nak nem fizetjük visz- sza korábban a 2008-as hitelt. „Az EU-tól felvett hitel eseté­ben a konstrukció teljesen eltér az IMF-hitelétől így ebben az esetben a szerződés nem ad le­hetőséget az előtörlesztésre” - válaszolta lapunknak az NGM. A régióban népszerűbb az IMF HÍRSÁV Csökkent a román éves infláció ROMÁNIÁBAN JÚLIUSBAN 4,41 százalékra lassult az éves infláció, a legalacsonyabb ütemre az elmúlt egy évben - közölte a román statisztikai intézet hétfőn. A fogyasztói árak 0,34 százalékkal csök­kentek júliusban az előző hónaphoz képest. Júniusban az éves infláció 5,37 száza­lék volt. A hetedik hónapban az élelmiszerek ára 1,62 százalékkal csökkent, a nem élelmiszerek ugyanakkor 0,48 százalékkal drágultak, a szolgáltatások pedig 0,28 százalékkal kerültek többe. Az év első hét hónapjában a havi átlag inflációs ráta 0,2 százalék volt a tavalyi hasonló időszakban jegyzett 0,3 százalékhoz képest. ■ MTI Adócsaló görög cégek ellen a kormány ez Év július 25. és augusztus 5. között a görög hatóságok 1465 vállalatnál végeztek helyszíni ellenőrzést, és közülük 731 cégnél megál­lapították, hogy megszegték az adószabályokat. Görög­országra nyomást gyakorol az Európai Unió és a Nem­zetközi Valutaalap annak érdekében, hogy javítsa az adóbeszedést és fellépjen az adócsalókkal szemben. Ám az athéni kormány erőfeszí­tései ellenére az adócsalás továbbra is súlyos problé­ma Görögországban. Evia és Szkirosz szigeteken volt a legnagyobb a felfedezett adócsalások száma, az ellen­őrzött cégek 85 százalékánál állapították meg, hogy nem tartották be az adószabályo­kat. ■ VG A vártnál lassabban nőtt a japán GDP A vártnál alacsonyabb ütem­ben nőtt a japán GDP a má­sodik negyedévben - közölte hétfőn a japán kormány gazdasági és társadalmi kutató intézete (ESRI). Az április-júniusi negyedévben az éves japán GDP 2,6 száza­lékkal emelkedett, a 3,6 szá­zalékos piaci várakozások helyett. Az első negyedévi éves GDP-növekedést az ES­RI 4,1 százalékról 3,8 száza­lékra csökkentette. ■ MTI David Cameron a kerékpárosok pártján FORRADALOM Majdnem 150 millió fontos fejlesztési program 2015 végéig Csökkentek a bérek az Egyesült Királyságban Kerékpáros forradalmat hirdet David Cameron brit miniszter- elnök, ám ennek nem minden­ki örül. Cameron bejelentette, hogy 77 millió fontért kíván kerékpárutakat építtetni nyolc városban, amelyek között Lon­don most nem szerepel, mond­ván, ott már sok minden tettek a bicajosokért. A majdnem 30 milliárd forintnyi összeg Man­chester, Leeds, Birmingham, Newcastle, Bristol, Cambridge, Oxford és Norwich között osz­lana meg különböző arányban. Plusz 17 millió fontot arra szán­nának, hogy kerékpárosoknak alakítsanak ki parkokat. A több városban a helyi önkormányza­tok bevonásával finanszírozott program 2015 végéig 148 mil­lió fontba kerülne. A kormánynak rá kell még bólintania a beruházásokra, ezért Cameron őket is lelke­síteni igyekezett, mondván: a Londoni Olimpián és Paralim­pián, valamint az idei Tour de France versenyen elért sikerek bizonyítják, hogy Angliában sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy kerékpá­ros nép legyen az angol. Az el­ső kommentárokban felhívják a kormányfő figyelmét, hogy éppen ő faragott le a közlekedés fejlesztésére szánt összegekből. Londonban eleve sokan kriti­zálják, hogy a kerekeseknek túl sok jogot adtak. ■ VG David Cameron a városi kerékpárkölcsönző-hálózatot is bővítené az átlagos brit órabér 2010 kö­zepe óta 5,5 százalékkal csök­kent, ez a negyedik legrosszabb adat a 28 uniós tagállam között. Az egész Európai Unión be­lül az átlagos bérek ebben az időszakban 0,7 százalékkal mérséklődtek. Csu­pán Görögország­ban, Portugáliában és Hollandiában csökkentek ennél nagyobb mérték­ben az órabérek. Ezzel szemben a német órabé­rek ugyanebben az időszakban 2,7 százalékkal növekedtek. Még Franciaországban 0,4 szá­zalékkal nőtt a dolgozók kere­sete. Ugyanakkor több más uni­ós országban is kisebb mér­tékben csökkentek a bérek, mint az Egyesült Királyság­ban. így Spanyolországban a csökkenés 3,3 százalék volt ugyanebben az időszakban, Cipruson pedig 3 százalék. A BBC News szerint 2009-ben a brit közszférá­ban egy dolgozó órabére 16,60 font volt, és 2011-ben ez csökkent 15,80 fontra. A magánszektor­ban az órabér 2009-ben 15,10 font volt, 2011-ben pedig csak 13,60 font. ■ VG ■ Több európai uniós országban jóval kisebb mértékben estek a fizetések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom