Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-04 / 154. szám

4 JÁSZSÁG 2013. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK HÍREK Járdaépítés a lakókkal együttműködve évek óta lehetőséget terem­tenek arra Jászárokszállá- son, hogy lakóközösségek összefogásának segítségével épüljenek, újuljanak meg járdák a városban. A hagyo­mányt ebben az évben sem szakították meg a telepü­lésen. A képviselő-testület a város költségvetésében mintegy hárommillió forin­tot különített el év elején ar­ra, hogy a szükséges beton­alapanyagot megvásárolják. Egy-egy utcában pedig a lakók közösen építik meg a járdát. A járdabetonozás már elkezdődött ebben az évben is. Az együttműködés akkor jöhet létre, ha egy ut­cában mindenki támogatja azt. Ismét megszervezik a dzsesszkoncerteket Jászberényben tavaly rendezték meg első alka­lommal a JazzBerény elne­vezésű programsorozatot. A Margit-szigeten tartott sikeres rendezvény után idén ismét megtartják a programot. Ez alkalommal pénteken este csendül fel a dzsessz a szigeten. A kon­certen közreműködik a Pély Barna Trio, az Etnofil, a Pataj György Quintett, a Balázs Elemér Group. Emellett az átállások idején sem lesz néma a színpad, Horváth Győző szórakoztat­ja gitárjátékával az egyje­gyűiteket. Megkezdődhet az útépítés Fényszarun jászfényszaru nemrégiben írták alá a város önerőből megvalósuló útépítés, csapadékvíz-elvezetés és vízvezetékcsere kivitelezői szerződését. A beruházás keretében tizenkilenc jász- fényszarui utca (Aradi, Bercsényi, Bocskai, Corvi­na, Csokonai, Deák, Dobó, Eötvös, Kassák, Kinizsi, Kölcsey, Marx, Mező, Ro­senberg, Sallai, Somogyi, Széchenyi, Vásárhelyi, Zrí­nyi) újul meg a bruttó ér­tékben mintegy négyszáz­nyolcvanmillió forintos fej­lesztéssel. A munkálatokat még ebben az esztendőben megkezdik. Ráktól védettek a turkálók rágcsálók A különleges emlősök Szegedről érkeztek Jászberénybe A föld alatti életet élő, apró rágcsálók ugyan nőnek még egy kicsit, de később is ugyanilyen csupaszok maradnak - mondta Tóth Tibor állatgondozó Egy Afrikában őshonos, a méhek és a hangyák kolóni­áihoz hasonló társadalom­ban élő rágcsálófaj apró képviselői érkeztek a minap Jászberénybe. Az állatkert új lakói nem csak életmódjuk, élettartamuk miatt is érde­kesek. Banka Csaba Éjszaka aktív állatok bemutatá­sára alkalmas bemutatótermet nyitottak a Jászberényi Állat- és Növénykertben. A sokak számá­ra visszataszító pókok, skorpiók és csótányok mellett azért olyan kedves állat is helyet kapott itt, mint a gondozói jóvoltából Ana­nász névre hallgató matató. Az éjszakai házban mellettük talál­ható a csupasz turkálók kolóniá­ja. Különleges lakói ők az állat­kertnek, hiszen emlősállatként olyan közösségben élnek, mint a méhek vagy a hangyák.- Teljes egészében alkalmaz­kodtak a földalatti élethez - mondja Fercsik Péter, a kert ve­zetője -, hiszen életükben egy­szer sem merészkednek a fel­színre. Aprócska szemük azért van, de lényegében teljesen va­kok. Föld alatti járataikban egy egész kis várost építenek fel, ahol megvan a helye a táplálko­zásnak, az alvásnak, az utódne­velésnek és még a tisztálkodás­nak is. Egy királynő irányítja a kolónia mindennapjait, akit társai próbálnak kiszolgálni. Jászberénybe egyébként nem őshazájukból, Afrikából érkeztek, hanem a Szegedi Vadasparkkal létező együtt­működés során kerülhettek a városba. Jászberényben tíz példányból áll a kis rágcsáló- csapat.- Kisméretű rágcsálókról van szó, de természetes körül­mények között egyedeik akár a harminc évet is megérhetik. Ez a rágcsálókhoz viszonyítva ma­tuzsálemi kor, hiszen általában három-öt évet élnek a hasonló nagyságú gerincesek. Nem vé­letlen, hogy a kutatók fokozot­tan figyelik a fajt. A csupasz földikutyának vagy csupasz vakondpatkány­nak is nevezett állatkák másik különlegessége, hogy egyetlen egyedük sem betegszik meg rákban. Az állatokat vizsgálva tudósok próbálták megfertőzni rájtpp sejtekkel a turkálókat, de ez sem sikerült. Ha mindez pe­dig nem volna elég, megfigyel­ték azt is, hogy a sérült állatkák rendkívül gyorsan gyógyulnak, regenerálódnak.- A jelen állás szerint komoly vizsgálatokat végeznek arra nézve a genetikusok, hogy meg­állapítsák hosszú életük titkát, illetve megtalálják azt a gént, amely ellenállóvá teszi egyedei- ket a rákkal szemben. Ä mos­tani tudásunk szerint talán a - kozmetikában is használt - hialuronsav állhat az ellenálló­képességük mögött. Komoly előkészületeket kel­lett tenni, hogy fogadni tudják az állatokat, Egyrészt állandó 28-30 fokos hőmérsékletet kell biztosítani számukra, és úgy kell őket elhelyezni, hogy védve legyenek a rezgésektől, a han­gos hanghatásokról, mert azok igencsak megzavarják életüket, a folyamatos stresszhelyzetet ugyanis nem viselik el. Táplá­lásuk alapvetően egyszerű, hi­szen édesburgonyát, zöldséget, gyümölcsöt esznek. Ugyanak­kor egy speciális - testépítők által használt - tápszerre is szükségük van a fogságban tar­tott egyedeknek, mely szüksé­ges az életben maradásukhoz, s amelyet kizárólag Dél-Afriká- ból tudnak beszerezni. A hazai állatkertek (Jászberény mellett Szegeden és Budapesten van­nak még csupasz turkálók) így közösen rendelik meg Pretoriá­ból az „étrend-kiegészítőt”. Különleges kialakítású környzetben kaptak helyet a csupasz turkálók Kocséri civilek vehetik át a vándordíját az ősszel kapcsolat A Jászsági Civil Vándordíját és a vele járó ket­tőszázezer forint elismerést negyedik alkalommal ítélte oda „A Jászságért’Alapítvány Kuratóriuma. Az idei Jászsági Civil Vándordíját a Pest megyei, egykoron Jászapátiról települt Kocsér község egyik civil szer­vezete, a Kocséri Népkör kapta meg. A díj odaítélését dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügy­vivője jelentette be a Jász Világ- találkozón, Jászberényben. Az 1898-ban létrejött, majd 1990- ben újjáalakult Kocséri Népkör másfél évtizede csatlakozott a Jászok Egyesületéhez. A két szervezet eredményes együtt­működése közös rendezvények megtartásában, tudományos konferencia szervezésében egyaránt megnyilvánult - áll az alapítvány közleményében. A Kocséri Népkör benyújtott pályázati munkatervét támo­gatásra méltónak ítélték, mert jelentős hozzájárulás egy fontos jászsági kirajzás közösségi, szellemi arculatának formálá­sához. A díjat 2013 őszén adják át Kocséron, a Népkör rendez­vényén. ■ B. CS. Készülnek a Zagyva menti kerékpárút tervei hatástanulmány Javában tart a Zagyva menti kerékpárt építé­sének előkészítése. Lényegében a Zagyva vonalát követve Szol­noktól Jászberény felé kerékpár­utat építenek. Mindez lehetősé­get teremtene a kerékpáros-tu­rizmus fejlesztéséhez, illetve elősegítené a települések közötti biztonságosabb kerékpáros-for­galom növekedését is, hiszen ez elkerülné a 32-es főutat. A terv megvalósításához 2,1 milliárd forintos támogatást nyertek az érintett települések. Az előkészí­tő munkát pedig Szolnok és Já- noshida koordinációjával végzik az út megyei szakaszát tekintve. Jánoshida polgármestere, Eszes Béla elmondta, hogy ez idő sze­rint a környezeti hatástanulmá­nyok kidolgozása zajük, amit a kiviteü tervek elkészítése követ majd. A kivitelezést szeretnék jövőre elkezdeni. ■ B. CS. A Neszűr pariagőn hagyott területeit is hasznosítanák közmunkaprogram Energianövény-termesztéssel és brikettkészítéssel tennék önfenntartóvá a programot Jászberényben szeretnék leg­alább önfenntartóvá, de ha lehet, akár jövedelemtermelővé tenni a közmunkaprogramot. Ennek érdekében új elemekkel bőví­tenék a következő esztendőben a már működő rendszert. Dr. Szabó Tamás polgármes­ter a héten a herényi Bajnok ut­cában tett látogatást, ahová az ott élők hívták meg. - A korrekt munkavégzés eredményeként rendkívül jó kapcsolat alakult ki a közmunkások és az utca lakói között - mondta a polgár- mester a bejárást követően. - A lakók nem csak üdítőt, kávét, de előfordult, hogy süteményt és lángost is vittek a dolgozók­nak, mert azok hozzáállásával és munkavégzésével elégedet­tek voltak. Szabó Tamás hozzátette, hogy a program segítségével egyre több ember talál vissza a munka világába, az elsődleges munka­erőpiacra. A meglévő közmun­ka-lehetőségek meüett szeretnék azt elérni, ha a program önfenn­tartóvá válna, sőt esély van arra, hogy akár jövedelemtermelő ága­zattá is kinőheti magát. A város két új irányban szeretne elin­dulni a következő esztendőben, amelyek egyrészt a herényi költ- “ ségvetésből takaríthatnak meg f pénzt, másrészt bevételi forrás- t ként is megjelenhetnek. 1 Papírhulladékot, iUetve a ki- I csépelt gabona szemetes törmelé- Dr. Szabó Tamás (balról) az utcabeliekkel taglalja a közmunka eredményeit kés hulladékát, az ocsút felhasz­náló brikettüzemet kívánnak lét­rehozni a városban. - Két ember, három nap alatt egy egész család egyhavi fűtéséhez elegendő bri­kettet képes előállítani - tette hozzá a polgármester -, így köny- nyű belátni, hogy a munkahely- teremtés mellett számos rászo­ruló családot tudnánk kisegíteni úgy, hogy közben megspórolhat­nánk a téli tüzelőanyag vásárlá­sának költségét. A brikettüzem alapanyagát pedig egyrészt papírgyűjtések szervezésével, másrészt mezőgazdasági terme­lőkkel kötött megállapodások alapján biztosítaná a város. A brikettüzem létrehozásának előkészítése mellett energianö­vény termesztését is szeretnék el­indítani. A polgármester elmond­ta, több szempontból is hasznos lehet a város számára a szilfium energianövény termesztése. Egy­részt a parlagon hagyott neszűri területeket tudnák hasznosítani, másrészt a növény felhasználásá­val fűtésre alkalmas pelletet állít­hatnának elő. Mind a termesztés, mind a peüetüzem működtetése munkahelyeket teremtene. Nem mellékesen a napraforgóhoz ha- sonütó szilfáimnak rendkívül jó a mézelőképessége is. A köz­munkaprogram részeként jövőre szeretnék eündítani mindként te­rületen a munkát, az előkészítést viszont már idén nyáron meg­kezdte az önkormányzat. ■ B. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom