Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-29 / 175. szám
2013. JÚLIUS 29., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE Fiatalokat várnak a testvérvárosok találkozójára rendezvény Különleges testvérvárosi találkozóra kerül sor Mezőtúron augusztusban. A város ugyanis sikerrel pályázott Testvérvárosok Polgárainak Találkozója programra. Ennek köszönhetően Mezőtúr összes testvér- települése részére találkozót szervez augusztus 9-12 között. A rendezvénynek a már hagyományként a városban zajló aiTÚR Művészeti Fesztivál és az azt záró Túri Vásár nyújt ünnepi keretet. Vendégek érkeznek az erdélyi Sepsi- köröspatakról, Káinokról és Árkosról, a németországi Wei- da-ból, a szerb Törökbecséről, a lengyelországi Makow-ról, de örömmel fogadták el a meghívást az olaszországi Canelli városában is. Amint Batta Attila Viktor alpolgármestertől megtudtuk, az idei találkozó általános célja egymás kulturális, művészeti értékeinek bemutatása. Emellett tekintettel arra, hogy 2013 az Európai Polgárok Éve, az uniós állampolgárság jelentőségének hangsúlyozására is ügyelnek. A meghívottak elsősorban fiatalok, valamint szüleik, tanáraik. A szervezők a testvérvárosok vezetőit arra kérték, hogy a résztvevők kiválasztásánál lehetőségeikhez mérten vegyék figyelembe a hátrányos helyzetűek támogatását is. A programok között szerepel többek között egy szakmai konferencia, amelynek témája a művészeti oktatás. Ezen kívül minden település bemutatkozik egy zenés, táncos előadással. A gyerekek részt vesznek rajzversenyen is, ahol alkotásaikon keresztül szemléltetik, milyen Európát képzelnek el 2020-ban. ■ Batta Attila Viktor szolgáltatók Kuncsorba lassacskán önellátó településsé válik Rezsicsökkentés ide vagy oda, bizony még mindig a számlák befizetése terheli meg leginkább a költség- vetést. Igaz ez a családi kasz- szákra éppúgy, mint egész települések esetében. Érthető hát, hogy Kuncsorbán is arra törekszik az önkormányzat, hogy a lehetőségekhez képest minél olcsóbban finanszírozzák a szükséges kiadásokat. Szilvási Zsuzsa Ezek a törekvések olyannyira sikeresek, hogy lassacskán az összes szolgáltatótól függetlenné válhat a község önkormányzata.- Akárhogy is nézzük, a rezsi jelenti a legnagyobb kiadást a költségvetésünkben - mondja Rédai János, Kuncsorba polgár- mestere. - A gázfűtés rendkívül megterhelő, de az áram és vízdíj is komoly összeget tesz ki. Ezért kezdtünk alternatív megoldásokban gondolkozni, ráadásul ehhez megfelelő pályázatokat is találtunk. Kuncsorba kistelepülés, nincs is túl sok, illetve túl nagy intézménye, így tehát csak néhány épületet kell a megfelelő berendezésekkel felszerelni és máris alternatív energiaforrásokkal működhet a fűtés és világítás.- Már az előző fűtési időszakban is működött az a két biokazán, amely az orvosi lakást, rendelőt, védőnői szolgálatot, közösségi teret és az óvodát látta el. Ezek aprítékkal működnek, a szükséges faanyagot pedig a településen dolgozó közfoglalkoztatottak gyűjtötték össze és dolgozták fel - magyarázza a polgármester. - Csak ennek köszönhetően mintegy három millió forintos megtakarítást sikerült elérnünk. Már a következő télre is felkészültünk, a raktárakban áll a faanyag. Most a polgármesteri hivatalban is kiváltjuk a gázt fatüzelésű kazánra, így a gáz- szolgáltatótól teljes mértékben függetlenné válunk. Időközben az óvoda tetőszerkezetére 18, a hivatal tetejére pedig másik tíz napelemet szereltünk fel, amely áramot biztosít. Az idősek napközi otthonában ugyancsak a napenergia biztosítja a meleg vizet, a fűtést pedig kandallóval oldjuk meg. Egyedül az orvosi rendelő-közösségi tér épülettömbjében marad egyelőre a hagyományos világítási rendszer, de remélhetőleg egy újabb pályázatnak köszönhetően hamarosan azt is ki tudjuk váltani majd. A mostani beruházások rövid idő alatt megtérülnek, ráadásul a pályázatok miatt az eredeti költségeknek csak töredékét kellett a fejlesztésekre fordítani. Az önellátó település vezetőinek pedig a továbbiakban biztosan nem kell rettegve várniuk a rezsiszámlákat. A biokazán már bizonyított - mutatja Gelléné Tokai Erzsébet óvodavezető A közvilágítást is korszerűsítenék AMINT RÉDAI JÁNOSTÓL, Kun- csorba pologármesterétől megtudtuk, a legnagyobb fejtörést a közvilágítás okozza jelenleg számukra, amely szintén igen drága. Bár a település világítási rendszere nem számít korszerűtlennek, nem is a legújabb technológia, így mindenképpen arra törekednek, hogy minél többet tudjanak faragni a költségeken. ennek érdekében nemrégiben tárgyalásokat kezdtek a szolgáltatóval. Azt szeretnék elérni, hogy legalább alkonykapcsolókat szereljenek be annak érdekében, hogy feleslegesen ne égjenek a lámpák abban az időszakban, amikor nincs rájuk szükség. Számításaik szerint ez reggel és este is egy-egy óra lehet, ami komoly megtakarítást jelenthet. Egy újabb korszerűsítés pedig a további anyagi lehetőségek függvénye lesz a későbbiekben. HÍRSÁV Visszavásárolta a város a mozit MEZŐTÚR VÁROSA VÍSSZavá- sárolta a korábbi Szabadság mozi területét. Az egykori filmszínház leégett, a telek azóta rendezetlen. Ám most megkezdődik az építési törmelék, hulladék elszállítása. A tervek szerint a későbbiekben egy kis parkot hoznak majd létre itt. Kuncsorba is részt vesz a programban kuncsorba idén is részt vesz abban az uniós segélyprogramban, melynek köszönhetően rászoruló családok kapnak tartós élelmiszereket. A napokban 350 főnek osztottak segélycsomagot a településen. Önállóvá vált a könyvtár különvált a korábban egy intézményként működő Mezőtúri-Mesterszállási Óvoda és a mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár. Ezzel azonban nem várható jelentős változás. Ezután szakmailag önálló intézmény lesz a könyvtár, de a gazdálkodásértaz önkormányzat felel. Nyáron is vigyáznak a gyerekekre A KUNCSORBAi önkormányzat a nyári vakáció idején is lehetővé teszi az óvodás és általános iskolás korú gyermekek felügyeletét. Túcatnyi gyermek veszi igénybe ezt a lehetőséget, akiknek a változatos programok mellett az étkezést is biztosítja a település a régi iskolaépületben. A kicsik egész nap játszanak Páratlan gyűjteményt őriz az egykori mezőtúri városvezető kerámia Badár Balázs fazekasmester különleges alkotásait igyekszik minél nagyobb számban beszerezni Egyedülálló gyűjteménye van Badár Balázs kerámiáiból Dras- kovits Dénesnek Mezőtúron. Bármelyik múzeum büszkén vállalhatná ezt a kollekciót, ő azonban semmiképp sem válna meg a gyönyörű daraboktól.- Magam sem tudom, pontosan hány darabból áll a gyűjtemény, de természetesen van köztük néhány, amelyikre különösen büszke vagyok - meséli a város egykori polgármestere, aki több mint négy évtizede „vadászik” a Badár-alkotásokra. Mezőtúr leghíresebb fazekasa, Badár Balázs a XIX. század második felétől alkotott, a hagyományos kézművességet ötvözve a szecessziójegyeivel.- Annak idején anyósomtól kaptunk egy Badár-féle koronás vázát még az esküvőnkre - idézi fel a kezdeteket. - Amolyan padlóvázaként beállítottam a sarokba, s valójában fogalmam sem volt róla, milyen értékes. Aztán egy óvatlan mozdulattal felrúgtam és a nászajándékunk ezernyi apró darabra tört. Hát én azóta vezeklek... először még úgy gondoltam, könnyedén pótolni fogom, keresek másikat. Az évtizedek során tizenhárom másik koronás vázát szedtem össze, | de egyik sem hasonlít arra az I elsőre. Időközben viszont szén- | vedélyes gyűjtővé váltam. Fele- I ségemmel rendszeresen járjuk I az aukciókat, bolhapiacokat, régi Draskovits Dénes Badár Balázs utolsó, félbemaradt munkáját is őrzi padlásokat, hátha újabb kincsre bukkanunk. Emellett sok kerámia kerül elő pesti idős hölgyek otthonából, akik kénytelenek megválni ezektől, hogy ki tudják fizetni a számláikat. Sokszor az eladó nincs is tudatában, mekkora értéktől válik meg, de azért megpróbálom ezeket a darabokat is tisztességesen megszerezni. Nagyváradtól Szombathelyig számtalan helyről kerültek már elő az egykori híres mezőtúri fazekasmester alkotásai. Mint kiderül, az országban összesen négy igazán nagy Ba- dár-gyűjtő van, egyikük Draskovits Dénes. Hárman kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak, rendszeresen cserélnek, egyeztetnek, csupán egyetlen „ellenfelük” van, aki nem fedi fel kilétét, viszont jó néhány értékes darabot megszerzett már előlük. Ezért aztán folyamatosan résen kell lenniük, nehogy lecsússzanak egy-egy jó fogásról. S hogy mi lesz a mezőtúri gyűjtemény későbbi sorsa? Ahogy Draskovits Dénes mondja, mindenképpen szeretné egyben tartani az összegyűjtött kollekciót. Minden darab szívéhez nőtt, ismeri a történetüket, saját kezűleg tartja rendben az összes vázát, korsót és tálat. így azután érthető módon arra törekszik, hogy egységes tárlatként, Mezőtúr városában maradjon a páratlan Badár-hagyaték. ■
