Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-24 / 171. szám
2013. JÚLIUS 24., SZERDA 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Nincs vége a kamatcsökkentésnek MNB Matolcsy György szerint változhat a vágások mértéke a jövőben A keddi lehetett az utolsó 25 bázispontos kamat- csökkentés, ám ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank leállítja a ciklust. A korábbiaknál kisebb mértékben mérséklődhet tovább a ráta, akár 3 százalékig is. Matolcsy György bejelentésére gyengült a forint. Herman Bernadett - Hornyák József Az egymást követő tizenkettedik alkalommal is csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elmúlt közel egy évben összesen 300 bázisponttal mérséklődött a kamatszint, így a keddi 25 bázispontos vágással új történelmi mélypontra, 4 százalékra került az irányadó ráta. A kamatcsökkentés még Si- mor András elnöksége alatt kezdődött, tavaly augusztusban. Ugyan Simor és a két korábbi alelnöke - Karvalist Ferenc és Király Júlia - nem támogatta, ám a Parlament által kinevezett négy külső tag rendre leszavazta őket. Simor után Karvalits mandátuma is lejárt, Király pedig lemondott, miután az új vezetés elvette fontosabb felelősségi köreit. Matolcsy György hivatalba lépése óta teljes az egyetértés a Monetáris Tanácsban. Következetesen 25 bázisponttal vágott az MNB: akkor is, amikor az euró jegyzése 300 forint felett állt, és a kivárás is reális alternatíva lett volna, és akkor sem gyorsítottak, amikor 38 éves mélypontra süllyedt az infláció. Matolcsy megszüntette a kamatdöntések utáni elnöki sajtótájékoztatókat, és közölte, hogy ezután csak stratégiai fontosságú lépések után szólal meg. A sajtótájékoztatók megszüntetése megnehezítheti az elemzők dolgát, hiszen kevesebb információ alapján kellett képet alkotni a várható kamatpályáról, miután jobbára csak egy közlemény segített ebben, amit a kamatdöntések után ad ki az MNB. Matolcsy most mégis úgy gondolta, hogy a keddi kamatvágás után iránymutatást kell adnia a piaci szereplőknek, hiszen a „forward guidance” bejött a Fednek, és úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank és a Bank of England hasonló lépéseinek is örül a piac. A kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Matolcsy azt mondta, hogy az elmúlt 12 hónap kamat- csökkentő ciklusa sikeres. „Gazdaságtörténeti horderejű a ciklus” - hangsúlyozta az MNB elnöke. Hozzátette, az aggodalmakkal, kritikákkal szemben a monetáris politika kiszámítható. „Stratégiai döntéseket hozott a Monetáris Tanács az ülésen” - jelentette ki Matolcsy. Az elnök leszögezte, hogy folytaA tavaly augusztusban indult kamatcsökkentési periódus a betétek és a hitelek kamatain is éreztette a hatását. Egy átlagos lakossági lekötött forintbetétre egy éve még 6,7 százalék fölötti kamatot fizettek a bankok, májusban mára 4 százalékot sem érte el a bonusz. A lakáshitelek 11 százalék fölötti kamata 9 százalék alá süllyedt, a fogyasztási hiteleknél a csaknem 22 százalékos ráta 20 alá került, a fotódik a kamatcsökkentési ciklus, miközben változik az alapkamat-csökkentés monetáris politikai kerete. A 3-3,5 százalékos inflációs cél mellett erőteljesen figyelembe veszik a pénzügyi stabilitási szempontokat, valamint a reálgazdaság helyzetét. Az MNB élni fog a kisebb mértékű kamatcsökkentés eszközével is, vagyis a 25 bázispontnál kisebb kamat- csökkentésekkel haladhatnak tovább, ami Matolcsy szerint megerősíti a stabilitást. A Monetáris Tanács szerint a ciklus végpontja 3-3,5 százalék között lehet - jelentette ki a központi bank elnöke. Ha a várható infláció és a kamat között eltűnik a különbség (vagyis a reálkamat lyószámlahitelek viszont továbbra is 30 százalék körüli kamattal vehetők fel. A vállalkozások folyószámlahitelei viszont lényegesen olcsóbbá váltak, csaknem 10 százalékról 7,22-re csökkent a kamatuk, a változó kamatozású hiteleknél csaknem 3 százalékponttal, 6,86 százalékosra csökkent az átlagos kamatszint. A kisebb összegű (egymillió euró alatti) hitelek viszont ennél drágábbak, ami elolvad), az vélhetően nem tetszene a befektetőknek. Ezt jelezheti, hogy Matolcsy beszéde közben 294,5 körüli árfolyamról 296-ig gyengült a forint az euróval szemben, majd 295,5 körül hullámzott a kurzus. Matolcsy szavainak legizgalmasabb része a kamatcél megjelölése - mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint ez alacsonyabb, mint a piaci várakozás, hiszen a konszenzus szerint 3,75 százalékon áll meg a ciklus. „Eddig nem volt iránymutatás, amit hiányolt a piac" - tette hozzá. A várakozásnál alacsonyabb, 3-3,5 százalékos célazt jelenti, a kisvállalkozások drágábban kapnak kölcsönt. A hitelfelvételi kedvre eddig kevéssé hatott a kamat- csökkentés. Az egy hónapban felvett vállalati hitelek összege 2010 közepe óta 150 milliárd forint körül van, emelkedés nem látszik a statisztikákban. A forint és a devizahitelekről is elmondható, hogy tavaly augusztus óta mind a cégek, mind a háztartások nettó törlesztőknek számítanak. FORRÁS: REUTERS sáv agresszívabb kamatcsökkentés, mint amit a piac gondolt. „Azzal összefüggésben, hogy a keretrendszer megváltozik - a pénzügyi stabilitási kritériumokat széles körben értelmezik - explicit módon is bevezetik a reálgazdasági szempontokat” - mondta Török Zoltán. Mindez gyengébb forint- árfolyamot eredményezhet az elemző szerint. „Érdekes, hogy 3-3,5 százalékos inflációs célt jelölt meg Matolcsy, miközben az MNB célja a 3 százalékos áremelkedési ütem, vagyis kicsit elnézőek lehetnek az infláció jövőbeli alakulása tekintetében” - hangsúlyozta Török. Év vége felé csökkenhet 3,5 százalékra az alapkamat a közgazdász szerint, ha 10 bázispontos lépésekben haladnak. „Ott megállhat a ciklus.” Az euró ára (forint) 296,5 Csökkenő kamatok, visszafogott hitelezés HÍRSÁV Biztató jelek a spanyol gazdaságban lelassul A spanyol gazdaság teljesítményének hanyatlása, a hazai össztermék (GDP) a második negyedévben már csak 0,1 százalékkal csökkent az előző három hónappal összevetve, míg az első negyedévben még 0,5 százalékkal zsugorodott. A központi bank kedden közzétett prognózisa szerint a GDP a második negyedévben 1,8 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, az első negyedévi 2 százalék után. Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdasága két éve recesszióban van. Az ingatlanpiac összeomlása indította el a válságot, amely a csőd szélére sodorta a bank- rendszert. ■ MTI Pártot alapított Traian Basescu BEJELENTETTE PÁRTTÁ alakulását a Traian Basescu román államfőhöz közel álló politikusokból alakult Népi Mozgalom Alapítvány,- jelentette be Marian Préda, az alapítvány elnöke. Eugen Tornác, a Népi Mozgalom Párt (PMP) nevet viselő politikai erő ideiglenes elnöke közölte: a párt a Traian Basescu államfő, valamint a 2009 és 2012 között kormányzó Emil Boc-kabinet által kezdeményezett reformokat akarja folytatni. ■ MTI Reding a bolgár tüntetők mellett együtt érez a korrupció ellen tüntető bolgárokkal Viviane Reding. Az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke erről szófiai látogatásán beszélt. A politikus változást és kiegyezést sürgetett, és közölte: a bizottság aggodalommal figyeli a bolgár helyzetet. Az országban az előre hozott választások után hatalomra került kormány távozását több mint egy hónapja tömegtüntetéseken követelik. A demonstrálok azt állítják, hogy oligarchák tartják markukban a Bolgár Szocialista Párt és a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért koalíciós kormányát. Piámén Oresarszki kormányfő nem hajlandó lemondani. ■ VG Visszakozott az Európai Bizottság a telekomadó ügyében BÍRÓSÁG Maradhat a távközlési cégekre kivetett magyar különadó, nem kell visszafizetnie az államnak Visszavonja az Európai Bizottság azokat a kereseteket, amelyeket Magyarországgal, illetve Spanyolországgal szemben nyújtott be korábban az Európai Bírósághoz a távközlési szektorra kivetett különadókkal kapcsolatban - erősítette meg a Népszabadság értesülését a brüsszeli testület. A visz- szavonásról szóló döntés még július 18-án született meg, és számítani lehetett rá, miután az Európai Bíróság június végén egy hasonló ügyben elutasította a bizottság keresetét. A luxemburgi testület június 27-én határozott úgy, hogy az engedélyezési irányelvvel nem ellentétes sem az elektronikus hírközlési szolgáltatókra Franciaországban 2009-ben kivetett különadó, sem a mobiltelefon-szolgáltatásokat terhelő máltai jövedéki adó. A franciák esetében azt kifogásolta Brüsz- szel, hogy a szolgáltató forgalmához kötötték az adót, illetve hogy azt nem az ágazat működésének fejlesztésére fordítja az állam. Az Európai Bíróság viszont úgy foglalt állást, hogy a szóban forgó különadó nem tekinthető az irányelvben említett igazgatási díjnak, vagyis a megkötések sem vonatkoznak rá. A brüsszeli testület most megállapította: a francia ügyben hozott ítélet „közvetlen relevanciával bír” a MagyarA távközlési szektorra 2010-ben vetettek ki különadót országgal, valamint a Spanyol- országgal szemben indított ügyekre nézve. Az Európai Bizottság tavaly októberben vitte az Európai Bíróság elé a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegé- si eljárást a távközlési különadó miatt. 2010-ben a költség- vetés egyensúlyának javítása érdekében vetették ki az adót többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele, mértéke 500 millió forint és 5 milliárd forint között 4,5 százalék, az árbevétel 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék. ■ Sürget Brüsszel Európa látja kárát annak, hogy a legtöbb tagállam nem nyitja meg elég gyorsan a 4G mobil szélessávú frekvenciasávot - közölte az Európai Bizottság. A tagállamok fele különleges okokra hivatkozva a 800 MHz-es frekvenciasáv felszabadításának elhalasztását kérte, miután a 2013. január 1-jei határidőre nem tudták biztosítani a sávot a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásoknak. A bizottság „vonakodva bár, de a 14 kérelemből 9-et jóváhagyott” - olvasható a közleményben, amelyből kiderül, Magyarország is engedélyt kapott a halasztásra ez év végéig.
