Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-19 / 167. szám
2013. JÚLIUS 19., PÉNTEK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 7 Kiszámíthatóságot várnak a multik jelentés Egyes szektorok túladóztatása az egész ország sikerességét veszélyezteti Szijjártó Péter szerint új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség, ha sikeresek akarunk lenni A kormány szerint sikeres a gazdaságpolitika, a Magyar Európai Üzleti Tanács jelentése azonban más képet fest a gazdaságról. A multik szerint gondot jelentenek az ad hoc intézkedések, az új adóterhek, amelyek nem csupán a vállalatok, hanem az egész ország sikerességét veszélyeztetik. Hornyák József „A válság után nem lesz semmi olyan, mint korábban volt. Új gazdaságpolitikai eszközöket kell használunk, ha sikeresek akarunk lenni” - mondta el Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves, „Bizalom és Hitelesség” című jelentésének bemutatásán. Szerinte az adórendszer átalakításával és a valódi közteherviselés bevezetésével párhuzamosan helyreállít a bizalom. A HEBC 15. éves jelentésében ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az „elmúlt évben Magyarország nemzetközi megítélése rendkívül változó volt”. A jelentés szerint mind az Európai Unió, mind az HEBC anya- vállalatai aggódva figyelték a magyar eseményeket, amelyek olykor a demokrácia határait súrolták. „A gyakran változtatott szabályozói környezet, az ad hoc intézkedések, új adóterhek és a rendkívül rövid bevezetési határidők a gazdaság számára lehetetlenné teszik a tervezést, nehezítik a működést és a jogszerű alkalmazást” - mondta el Michael Nixon, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója. „A gyorsan meghozott döntések korlátozzák az átgondoltság, az összehangoltság, és a konzultáció lehetőségét” - tette hozzá. Az új adók bevezetése új feltételrendszert jelent az érintett szektoroknak, amihez alkalmazkodniuk kell. Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke kiemelte: ha az adóterhek egész szektorok nyereségességét veszélyeztetik, az az egész ország sikerét veszélyezteti. Szijjártó Péter a pozitívumok között említette, hogy 3 százalék alá szorították a költségvetési hiányt, és csökken az államadósság is. Mérséklődik a rezsi is, miközben emelkednek a reálbérek - tette hozzá. Az államtitkár arról nem beszélt, hogy részben a rezsicsökkentés miatt estek 30,5 százalékkal az energiaipar beruházásai az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. „Magyarországon a rezsicsökkentés mellett az energiaszektor adóterhelése emelkedik, annak ellenére, hogy a válságadót kivezették” - reagált Csiba Péter, a GdF Suez országmegbízottja. „A szolgál,,BIZONYOS INTÉZKEDÉSEKET gyorsan meg kellett hozni - jegyezte meg lapunk kérdésére Szijjártó Péter a multik által kritizált ad hoc intézkedésekkel kapcsolatban. - Csak az lehet erős, aki gyorsan tud reagálni a válságra.” az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy tatók terheit a szociális közműtörvény is növeli, ami a re- cesszióval összeadódva nehéz működési környezetet jelent. Ilyen környezetben csak nagyon korlátozott befektetések várhatók, a jelenlegi ellátási hálózat további befektetései elhalasztódhatnak, ami kockázatossá teheti a megbízható áram- és gázellátást” - hangsúlyozta Csiba Péter. A multinacionális cégek mindenesetre hisznek Magyarország sikerében. Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója szerint Magyarország sikere nagymértékben azon fog múlni, hogyan alakítja az oktatási rendszerét. Faragó Andor, a British Telekom magyarországi regionális szolgáltató már 28 vállalattal kötött a kormány stratégiai megállapodást, ami a magyar kkv-knak is kedvező, amelyek akkor tudnak sikeressé válni, ha beszállítókká válhatnak. „A bizalom nagyon fontos” - ismerte el Szijjártó, és megígérte, a vállalatok számíthatnak a kormányra. központjának igazgatója szerint a felsőoktatásnak jobban figyelembe kellene vennie a munkaerőpiac igényeit. A HEBC jelentése alapján a gazdaságnak nagy számban lenne szüksége a mérnököket támogató technikusokra és szakmunkásokra is. Tanja Vainio, az ABB Kft. ügyvezető igazgatója a nyelvtudás fontosságára hívta fel a figyelmet. A HEBC elemzése kiemelte: „a nyelvtudás pozitív irányba befolyásolja az egyének életpálya esélyeit, épp úgy, mint az ország versenyképességét. A befektetők olyan helyszíneket választanak további beruházásaikhoz, ahol az idegennyelv-tudás szintje magas”. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyzik: ami leginkább gátolja a piacképes termékkel, vagy szolgáltatással rendelkező magyar kkv-k nemzetközi piacra jutását, az a megfelelő kapcsolati tőke, a marketing, és sok esetben a nyelvtudás hiánya. Ma már 160 ezerrel többen dolgoznak, mint 3 évvel ezelőtt, amihez a HEBC tanácsai is hozzájárultak - mondta Szijjártó. Ebben fontos szerepe van az új Munka törvény- könyvének, valamint a képzési rendszer átalakításának is. Tizenöt cég A magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerékasztalának (ÉRT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ÉRT 50 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Az HEBC tagjai 15 ÉRT vállalat magyar- országi leányvállalatának legfelső vezetői ABB, AkzoNobel, British American Tobacco, British Telecom, Electrolux, Ericsson, GDF SUEZ, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és SUEZ Environne- ment. A HEBC-tagvállalatok összesített nettó árbevétele közel 3500 milliárd forint, a közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma megközelítőleg 62 000 fő. A HEBC szerint nem elsősorban az alacsony bérköltségek, vagy az elérhető állami támogatások jelentik Magyarország valódi vonzerejét, hanem a humán tőke, a rendelkezésre álló jól képzett, innovatív munkaerő és az ország olyan előnyei, mint kedvező földrajzi fekvése, az európai időzónába tartozás, a jó közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra, valamint a kiépült beszállítói háttér. Litvánia 2015-ben bevezetné az eurót Vilnius jövő év tavaszán kéri majd hivatalosan az Európai Bizottságtól, hogy csatlakozhasson az euróövezethez 2015 januárjától - jelentette be Rimintas Sadzius, Litvánia pénzügyminisztere. A három balti ország közül Észtország vezette be elsőként a közös európai pénzt, 2011-ben. Lettország 2014 januárjától váltja fel nemzeti valutáját euróra. Litvánia már az euróhoz kötötte nemzeti valutáját, a Utast. Az ország korábban azzal számolt, hogy már 2014-ben bevezeti az eurót, ez azonban a felpörgő infláció miatt meghiúsult. ■ MTI Elégedettek Merkellel a nemet döntéshozók ELÉGEDETT ANGELA Merkel kormányának teljesítményével a német gazdasági, politikai és államigazgatási döntéshozók többsége, és csaknem egységesen azt kívánják, hogy a következő ciklusban is ő legyen a kancellár. A Capital című magazin megbízásából készített felmérés szerint a szeptemberi választás előtt alig két hónappal a döntéshozók 55 százaléka elégedett a Mer- kel-kormánnyal. A ciklus elején a német döntéshozó elit jóval kevésbé lelkesedett a konzervatív-liberális koalícióért, 2010-ben még csak 6 százalékuk volt elégedett a kabinet munkájával. ■ MTI Olli Rehn: szükség van a trojkára olli rehn szerint Európának szüksége van a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság összesített tapasztalataira az eurózóna válságának megoldásában. Az unió pénzügyi biztosa a Reutersnek megküldött állásfoglalásában kiemeli: a három intézmény által 2010-ben létrehozott trojka lényeges eleme volt a Görögországot fenyegető válság kezelésének. Egy nappal korábban Viviane Reding igazságügyi és alapjogi biztos azt mondta, hogy a trojka betöltötte szerepét, és fel kellene oszlatni. ■ MTI Csak az lehet erős, aki gyorsan reagál Kkv-hitelt ajánlott a görögöknek Wolfgang Schäuble csomag Betiltották a tüntetéseket a német pénzügyminiszter látogatásának idejére Rosszabb időpontot aligha választhatott volna athéni látogatására a német pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble csupán órákkal az után érkezett meg a görög fővárosba, hogy az ottani parlament áldását adta az újabb megszorításokra. Ezt várták el a hitelezők azért, hogy Athén lehívhassa a 130 milliárd eurós hitelcsomag aktuális, 6,8 milliárd eurós részletét. A 153 szavazattal 140 ellenében elfogadott új intézkedések négyezer közalkalmazott elbocsátását irányozzák elő, míg 25 ezren csökkentett fizetésért egy évig tartalékállományba kerülnek, ezt követően pedig - ha addig nem találnak számukra állást - őket is elküldik. A szakszervezetek szerint ez egyenes út állásuk elvesztéséhez, miközben a 11 milliós országban már most is 27 százalékos a munkanélküliség. A csomag egy luxusadó bevezetését is tartalmazza. Nem csak a nagy értékű járművek, de az úszómedencék tulajdonosait is megadóztatják. Jó hír, hogy az éttermeknek 23 helyett csak 13 százalékos áfát kell fizetniük augusztustól, ám a forgalmi adót újra megemelhetik, ha nem csökken az adóelkerülés szintje. Az intézkedések miatt ismét az utcára vonultak a görögök, a héten pedig a negyedik álta'Ö P s Wolfgang Schäuble (jobbra) Antonisz Szamarasz kormányfővel lános sztrájkot tartották a közszféra szakszervezetei. A hatóságok éppen ezért semmit nem bíztak a véletlenre: a német politikus látogatásának idejére gyakorlatilag lezárták Athén belvárosát a tüntetők elől. Schäuble persze nyilvánvalóan nem azért ment Athénba - a görög válság kitörése óta először -, hogy az újabb megszorításokhoz gratuláljon a 2010 óta nemzetközi mentőhitelekkel vergődő ország vezetőinek. De ha már ott volt, azért gratulált a reformokhoz, és - hozzátéve, hogy a kilábalás milyen nehéz folyamat - közölte: továbbra sem támogatja görög adósság további leírását. „Tartanunk kell magunkat ahhoz, amit elértünk. Ennél jobban semmi nem áll Görögország érdekében - idézi a BBC a politikust. - Egy újabb adósságleírás a már elfogadott 53 százalék felett nem lehetséges.” A látogatásnak más célja is volt. A német kormány az évek óta recessziótól szenvedő ország fellendítését kkv-knak nyújtandó forrásokkal igyekszik segíteni. A terv szerint a német kormány az állami fejlesztési bankon keresztül 100 millió euróval venne részt az Európai Beruházási Bankkal és az Európai Bizottsággal közösen indítandó vállalatfinanszírozási programban. ■ VG
