Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-17 / 165. szám
2013. JÚLIUS 17., SZERDA 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Távoli ködbe vész a magyar euró nagyköveti értekezlet Orbán Viktor egyensúlyvédelmi politikát hirdetett meg Jelenleg teljesítendő konvergenciakritériumok Államháztartási mutatók Infláció A költségvetési egyenleg a GDP arányában Bruttó államadósság a GDP arányában Kamatláb Referenciamax. 3,0« alatt max. SO«, vagy max. értékek 2,5« folyamatosan csökkenő 5,08« MAGYARO. 2,0% 2012:-1,9% 82,4« 2013. jún.: 6,02« A GDP alakulása (az előző év azonos időszakához képest, 2013.1. n.év, %) FORRÁS: EUROSTAT, MNB, WIKIPÉDIA * 2012. IV. n.év Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország , Görögország -5,3 Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Az államháztartás bruttó, konszolidált névértéken számított adóssága (a GDP százalékában a negyedév végén) 84 2010.1. n.év-2013.1. n.év A bruttó hazai termék volumenindexei (előző év azonos időszaka, százalék) 3 2 1 0 -1 -2 -3 2010.1. n.év-2013. n.ev „Amit Orbán Viktor mondott, az egyenértékű azzal, hogy soha nem fogunk csatlakozni az euróövezethez” - Bőd Péter Ákos egyetemi tanár így kommentálta a kormányfő tegnapi beszédét. VG-összeállítás Orbán Viktor szerint Magyar- országnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. A miniszterelnök erről tegnap a budapesti külképviselet-vezetői értekezleten beszélt, és bár ezúttal volt mögötte uniós zászló is, szavai euroszkepcicizmust mutattak. Olyannyira, hogy Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője tegnap meg is jegyezte, Orbán harcias beszéde olyan, mintha a brit konzervatívok fizetett tagja volna. Orbán úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány egyensúlyvédelmi politikát folytat, mert nem fogadja el, hogy nemzetállami hatásköröket „lopakodó módon” közösségivé tegyenek az Európai Unióban. A kormányfő szerint az unióban újabb és újabb indítványok születnek - szerinte az alapszerződést sértő módon - a nemzetállamok és a közösség közötti korábbi egyensúly „lopakodó” kibillentésére, ami elfogadhatatlan. „Magyarország nem egy új szabadságért harcol, hanem az egyensúlyt védi”, a tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet - vélekedett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert gazdasága nagyon sok szálon kötődik a közös pénzt használók övezetéhez. Egy sikeres valutaunió esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek - mondta. Hozzáfűzte azt is, hogy ha Közép-Európa nem volna tagja az EU-nak, a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte azt a véleményét, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakozniuk az unióhoz. A miniszterelnök szerint Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz. Kiemelte azonban: Magyarországnak erőteljesen kell képviselnie Brüsszelben azt a gondolkodásmódot, amely szerint legitim dolog gazdaság- politikai mozgásteret kivívniuk az eurózónához nem tartozó államoknak. Ellenkező esetben olyan gazdasági lépéseket kényszerítenek Magyarországra, amelyek ellentétesek a magyar gazdaság érdekeivel. Szólt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat. Ma már csökken az államadósság - és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat, „a bruttó szám is stimmelni fog”. Ugyanakkor harmadik éve 3 százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a rezsi, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság - sorolta a kormányfő. Hozzátette: az unió által bírált bank- és a telekommunikációs adó és más célzott lépések nélkül azonban a „büdös életben” nem jutunk ki a válságból. Magyarországnak nincs hivatalos euróövezeti csatlakozási dátuma - mondta el a Világgazdaságnak Bőd Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. „Orbán Viktor miniszterelnök most sem mondott csatlakozási céldátumot, hanem egy olyan határértéket jelölt meg, ami udvariasan azt jelenti, hogy soha nem fogunk csatlakozni az euróövezethez. Ehhez - Orbán szavai szerint - az EU-átlag 90 százalékát kellene elérnie az egy főre jutó GDP-nek - mondta Bőd Péter Ákos. A professzor kiemelte: Magyarországon gyakorlatilag 10 éve megállt a konvergencia, és a számunkra legkedvezőbb módon számolva is 66 százalék az egy főre jutó GDP az EU-átlaghoz képest. „Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány nem lát esélyt arra, hogy euróövezeti tagok legyünk” - tette hozzá. A történet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, hiszen Magyarország a csatlakozási szerződés aláírásával vállalta, hogy bevezeti az eurót, igaz, ehhez legalább két éven át teljesítenie kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Bőd Péter Ákos azonban hangsúlyozta: „Az eurózóna intézményrendszere sem forszírozza a szerződés betű szerinti értelmezését, és inkább késleltetik a csatlakozást, mert bonyolítja az életüket néhány periférikus országnak a csatlakozása” - magyarázta a professzor. „Nem lépnek fel sem a dánokkal, sem a svédekkel szemben, amiért nem lépnek be, pedig a mutatóik alapján megtehetnék.” Ideológiai megfontolásból bontják a rendszert martonyi János külügyminiszter a külképviseleti értekezleten az Európai Parlament (EP) által elfogadott Ta- vares-jelentésről azt mondta, hogy az EP politikai állásfoglalást fogadott el, (gyérré „politikai állásfoglalás a válasz". A KÜLÜGYMINISZTER ÜZEU keleti partnerség programjáról (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukraj na) kijelentette: közép-európai érdek, hogy markáns lépést tegyen az unió. Ha Európa erősödni akar, mindenekelőtt Oroszországgal kell partneri együttműködést kiépítenie, de a keleti partnerséget nem szabad szembeállítani az EU-orosz kapcsolatokkal, a kettő nem áll ellentétben egymással - közölte. A Miniszterelnökséghez került az uniós kassza NFÜ A nemzeti fejlesztési miniszter a jövőben csak az egyéb forrásokért felel majd A jövőben a miniszterelnök irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), aki ezt a feladatot a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el - olvasható a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányrendeletben. Ez kiegészül azzal, hogy a Miniszter- elnökséget vezető államtitkár összehangolja a központi államigazgatási szervek európai forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez. A tisztséget betöltő Lázár János emellett a források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer működtetésével folyamatosan figyelemmel kíséri az EU-forrásokból finanszírozott fejlesztési folyamatokat. Összehangolja a támogatási pénzek felhasználását, nyomon követi a felhasználásukhoz kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és azokról a kormányt tájékoztatja. Mindezek a feladatok korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjének hatáskörébe tartoztak. Németh Lászlóné a rendelet hatályba lépése - július 31-e - után a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolóLázár János az NFÜ élén dó fejlesztéspolitikáért felel. A Miniszterelnökség vezetőjének hatásköre ennél is szélesebb lesz. A nemzetgazdasági miniszterrel együttműködik a külföldi működőtőke-bevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politika kialakításában, összhangban az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikával. A hirtelen váltás azt jelenti, hogy a Miniszterelnökség nem csak a 2014-től induló új pályáztatási periódusban irányítja az uniós pénzek felhasználását, hanem már a mostani hétéves időszak lezárását is a szervezet koordinálja. ■ VG Új államtitkár az NFM-nél áder János államfő Horváth Attila Imrét július 15-ei hatállyal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkárává nevezte ki - derül ki a hétfői Magyar Közlönyből. Horváth Attila Imre eddig a zöldgazdaságfejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár volt. A 39 éves politikus a magánszférából érkezett az államigazgatásba, 2008-2011 közötta BudaSo- larKft. ügyvezető igazgatója, előtte az EnergoSolar Kft. ügyvezető igazgatója volt, azt megelőzően lízingcégeknél töltött be vezető posztokat. HÍRSÁV Visszatér Bukarestbe a valutaalap KÉSZ TÁRGYALNI Romániával a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy újabb hitelmegállapodás megkötéséről - mondta Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, amikor Traian Basescu román államfővel találkozott Bukarestben. Az IMF küldöttsége ma érkezik a román fővárosba. Románia elővigyázatossági hitelmegállapodást szeretne, hasonlóan a 2009- ben kötött és idén júniusban lejárt, 5,4 milliárd eurós szerződéshez. ■ VG Megadóztatná a vizexportot Pozsony VÁLLALKOZÁS TÁRGYÁVÁ teszi és így kereskedelmi cikként kezeli a vizet a szlovák környezetvédelmi tárca új víztörvénye, amely a kivitelre szánt vízre 40 százalékos adót vetne ki - közölte a Hospodárské Noviny (HN) pozsonyi lap. A HN szerint a kormány dönt majd arról, hogy ki exportálhat vizet. A módosítás ellen tiltakozók szerint a törvény tervezett változata nem egyeztethető össze a vonatkozó uniós irányelvvel sem, az ugyanis kimondja: a víz nem kereskedelmi termék, hanem olyan örökség, amelyet védeni kell. ■ MTI Gyorsul az uniós infláció AZ EURÓÖVEZETBEN és az Európai Unió egészében is kissé gyorsult júniusban a fogyasztói árak éves emelkedésének üteme - közölte az Eurostat. Az euróövezet- ben 1,6 százalékos infláció volt júniusban, magasabb a májusi 1,4 százalékos éves árdrágulási ütemnél. Az EU egészében 1,7 százalékkal nőttek az árak. Májusban 1,6 százalékos éves infláció volt. Az EU 28 tagállama közül a legmagasabb éves infláció Romániában (4,5 százalék) volt, míg Görögországban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A magyar éves infláció 2 százalék volt. ■ MTI Nő a nyomás a spanyol kormányfőn BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYT nyújt be a spanyol kormányfő ellen az ellenzéki PSOE, ha Mariano Rajoy a helyén marad. Hétfőn Luis Bárce- nas, Rajoy pártja, a PP volt pénztárnoka tett vallomást, amelyben megerősítette: éveken keresztül több tízezer eurót fizetett ki egy titkos számláról a párt több vezetője, köztük a későbbi minist- zerelnök számára is. ■ VG Megint sztrájkolnak a görögök általános sztrájkot tartottak a görög közszférában dolgozók, a szakszervezetek pedig többezres tüntetésen tiltakoztak a parlament által ma elfogadandó törvény- tervezet ellen. Az újabb megszorítások ebben az évben négyezer közalkalmazott, jövőre újabb 11 ezer elbocsátását írja elő. ■ BBC
