Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-15 / 163. szám

2013. JULIUS 15., HÉTFŐ BLBTMOD - TUDOMÁNY 13 Az elmerülés veszélye még mindig fenyeget Pusztítás nélkül is termelhetünk áramot E városban, ahová zarándokként érkeztek a bevándorlók, mindig is harcolni kellett a földért Jeruzsálem, a szent város társadalom A világ politikailag leginkább megosztott metropolisa Velence A város nemcsak to­vább süllyed, hanem billen is Tudósok nemrég jó híreket közöltek: a világhírű olasz vá­ros elmerülése - a talajvíz-ki­termelés betiltásának köszön­hetően - megállt. Egy új, az utóbbi tíz év ada­taira támaszkodó tanulmány azonban azt bizonyítja, hogy Velence alatt évente akár négy milliméterrel is süllyedhet a talaj. Ez első hallásra kevés­nek tűnhet, ám 100 év alatt csaknem fél métert jelent, rá­adásul mindez akkor, amikor a klímaváltozás miatt emelke­dik a tengerszint. Az egyesült államokbeli San Diegó-i Egye­tem munkatársa, Yehuda Bock és csapata emellett arra utaló jeleket is talált, hogy nem egyenletes a süllyedés: a terü­let nyugati része alatt évente egy milliméterrel kisebb, mint a keleti terület alatt - vagyis Velence lassan felbillen. A város nagyrészt a nyugati, a kisebb mértékben süppedő részen fekszik. Tehát nem az épületek súlya okozza az egye­netlenséget. Sokkal inkább természetes geotektonikus jelenségről van szó: az Adriai­lemez, a földkéreg egy eleme a Földközi-tenger térségében Olaszország és az Appenninek alá tolódik. Száz év alatt fél métert is süllyed így vagy úgy, de elmerülés fenyeget: Velence azért is süly- lyed, mert az Adriai-lemez fel­tartóztathatatlanul csúszik az Appenninek alá. A várost bizo­nyos időközönként elönti a da­gály, és a lakóknak ilyenkor az elárasztott utcákon kell átgá­zolniuk. Az áradásokat azon­ban könnyebben kordában tudják majd tartani a 2014-re elkészülő új gátrendszerrel ■ Az iszlám szent városa, a zsidóság születési helye, ahonnan egyhamar nem tűnnek el a kerítések. Tudósítás a közel-keleti konfliktus szívéből Felülről, a helikopterből nézve Jeruzsálem egy halom össze nem illő puzzle-darabkára em­lékeztet. Több mint 180 negyed terül itt el a déli nap éles, tiszta fényében. Nyugaton a zsidó Jeruzsá­lem zöld dombjai, mindegyik sű-rűn beépítve; középen az óváros fallal körülvett négyze­te a templomheggyel, amely át­nyúlik az arab Keletre, annak ráncos, kopár hegyvidékére, a kacskaringós utcák és a kerek telepek közé. Szent Jeruzsálem, a béke városa, egy álom. Seregek 118-szor harcoltak érte, illetve a területén, 44-szer elfoglalták és 23-szor megszállták. Ezer évig a zsidók uralták, 400 évig a keresztények, 1300 évig a muszlimok; és mintha a tör­ténelem agresszióval töltötte volna fel, olyannyira, hogy la­kók tekintete keményebbnek, járása határozottabbnak tűnik, mint bárhol máshol a világon. Ott lenn, a házak és az asz­faltcsíkok vakító kuszaságában hatalmi kérdések körül folyik a harc, amelyek élesek és konk­rétak, akár a beton: a város tere a tét. Ki hol építhet? Ki és hol fekteti le az együttélés szabá­lyait? Ki űzheti el a másikat, honnan és mikor? E harcokat nem hadseregek és többnyire nem fegyverekkel vívják, hanem tárgyalótermek­ben, építési területeken és isko­lákban. Kimenetelük dönt majd Izrael állam jövőjéről és annak esélyéről, hogy a közel-keleti A célok elvben világosak: egy palesztin állam a West Banken és a Gázai-övezetben; Jeruzsálem felosztása; leg­alább a menekültek egy részé­nek szimbolikus visszatérése Izraelbe. Az izraeliek többsége támogatja a kétállamos meg­oldást. De csak elvben. Hogy konkrét előrelépés nincs, mind a kétfélén múlik. A paleszti­nok belső megosztottságán és béke megteremthető-e. Minden erre irányuló kísérletnek Jeru­zsálemmel kell kezdődnie. Ahogy Yehuda Amichai köl­tő írja, Jeruzsálemben egymás mellett éldegélnek az emberek, önnön próféciáikba burkoltan, „mint sűrű felhőbe robbanás után”. A szakemberek a világ politikailag legmegosztottabb városáról beszélnek. Jeruzsá­lem a falak, a kerítések, a látha­tó és láthatatlan válaszvonalak városa. A megosztottság első pillan­tásra nem látszik. Főleg Jeru­zsálem üzleti központja tűnik békésnek, ahol a boltokban és a az Izraelt el nem ismerő, iszla- mista Hamász gázai uralmán. Ám mindenekelőtt az izraeli politika jobbra tolódása az, ami egyre csak távolabbra tol­ja a kompromisszum lehetősé­gét. A nemzeti-vallásos tábor nő; halálos ellenségeket lát maga körül. E logika mentén viszont eddig az izraeliek min­den óvatos visszavonulási kí­sérlete elbukott. kávézókban fejkendős lányok, fiatal, kipás férfiak és szakál­las rabbik is megfordulnak. De a város közepén, a zsidó Nyugat és a muszlim Kelet kö­zött láthatatlan szakadék húzó­dik. Egy szakadék, amely azért olyan mély, mert a két oldalán más álmok élnek a lelkekben: : az izraeliek örök fővárosuk­ként dicsőítik „Jerusalájimot”, | míg a palesztinok „Al-Kudsz”- ról, a szent helyről beszélnek, s azt ünnepük leendő államuk központjaként. Nagyjából 2000 zsidó telepes állomásozik az óváros muszlim részein és a környező kerüle­tekben, az Olajfák hegyén vagy Szilvanban. Minden négyzet- méterből bírósági ügy lesz, ami nehezen érthető, mert habár az arabok papíron egyenrangú la­kói Jeruzsálemnek, földtulajdo­nukat ritkán jegyezték be. „Itt mindenkinek van ügyvédje”- mondják a szilvani emberek. Ott van például a taxisofőr, aki a háza falaival rendelkezik, de a tetővel, ahová a zsidó telepe­sek légkondicionálót szereltet­tek, már nem. Részlet: A Geo magazin 2012/9. számából energetika A növények a bio­massza elpusztítása nélkül is termelhetnek elektromos ára­mot. A forradalom 2006-ban egy szöggel kezdődött, ame­lyet Gordon Wadle vert be egy fába. Amikor ezután az ame­rikai feltaláló ezt egy földbe szúrt rézelektródához kötötte, villamosság áramlott a körön. A talajban ugyanis maga­sabb a hidrogénionok kon­centrációja, mint a fában. Ez a szintkülönbség pedig felhasz­nálható energia kinyerésére. Megtérülhet valaha ez a módszer? A kezdeti gon­dokat követően - Wadle faárammetódusa nem adott elég energiát - a kutatók most újra bizakodók. Bert Hamelers és David Strik, a holland Wageningen egyetemének munkatársai, valamint kutatócsapatuk szerint egy négyzetméternyi zöld területről optimális kö­rülmények között is csak az A biomassza éjjel is adhat áramot ugyanekkora területen, nap­elemekkel vagy szélkerekek­kel előállított energia ötödét lehet kitermelni. Viszont a növényekből tör­ténő áramtermelés a biomasz- szából négyzetméterenként előállított energia hétszeresét is hozhatja! Növényi erőműként elméle­tileg szinte minden zöldfelü­let számításba jöhet: szántó­földek vagy akár egy tetőkert, ahonnan a háztartási áram­nak akár a 20 százaléka is ki­nyerhető lehetne. És mindez - a napelemmel ellentétben - éjjel is működne, hiszen nem függ a közvetlen napsugár­zástól. ■ Miért nincs kiegyezés Izraelben? Az agy bonyolult hálózata neuropszichológia Újdonság az emlékezés kutatásában Elképzelhető, hogy az inter­netes közösségi oldalak sike­re és népszerűsége annak is köszönhető, hogy a szerkeze­tük hasonlóan épül fel, mint az emlékezetünk. Legalábbis erre enged következtetni egy vizsgálat, amelyet Thomas Hills és Thorsten Pachur vég­zett a svájci Bázel egyetemén. A két kutató eredetileg annak akart utánajárni, hogyan és milyen sorrendben emlék­szünk embertársainkra. A partnerünk például nem csak a szívünkben az első számú személy, más helyzetekben is gyakran rá gondolunk elő­ször. Őt követik a családtagok, majd a barátok. Az 1950-es évek kognitív for­radalmának keretében elterjedt az ún. információfeldolgozási megközelítés. Hagyományosan azt feltételezték, hogy az em­lékezési sorrend a kapcsolatok ■ Agyunk akaratlanul is szövevényes hálózatba ágyazza az ismerőseinket szociális kategóriáinak hierar­chikus besorolásából adódik - a partnertől kezdve a család­tagokon át egészen a távoli is­merősökig. Hills és Pachur az elemzéseik során azonban egy másik okra is rábukkantak. Egy kísérletben pszichológusok megállapították, hogy a részt­vevők elsősorban azokra a sze­mélyekre emlékeztek, akikről tudták, hogy egymást is isme­rik, és ezáltal szociális hálóza­tot alkotnak. A viszonylag el­szigetelt személyekre - például egy barátra vagy ismerősre, akit a környezetünkben amúgy más nem ismer - nehezeb­ben emlékszünk, függetlenül az adott személynek például a családi hierarchiában elfoglalt helyétől. Az agy ezek szerint akaratlanul kapcsolatok szo­ciális szövevényébe ágyazza a személyeket. Az utóbbi évtize­dekben az emlékezetkutatás a kognitív tudomány egyik veze­tő témájává vált. Remény a # síimét*-*4' véleménye Egzotikus túra a! birodalomban A tudás lenyűgöző világa amelyek nem növényén.' Kedves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon ________________2013. július 17-ig________________ vagy hívja a (06-40) 510-510-es telefonszámot 2013. július 17-ig, 8-17 óra között! A jelentkezés után a lapot egy heten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat ^ a készlet erejéig érvényes. ^ Az akció 2013. július 17-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon beiül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2012/9. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2420

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom