Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-15 / 163. szám
6 2013. JÚLIUS 15., HÉTFŐ BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Kevesebb támogatás a cégeknek beruházások Tiltja Brüsszel a juttatást, ha egy cég áttelepíti tevékenységét Támogatásintenzitás mértéke* (százalék) □ 2007-2013 ■ 2014-2020** ESZAKMAGYARORSZÁG 30 35 KÖZÉP30 25 A DUNÁNTÚL EB ÉSZAKALFÖLD PESTMEGYE NYUGATDUNÁNTÚL 50 J 50 50 c DÉL-ALFÖLD DEL-DUNANTUL FORRÁS: VG-GYŰITÉS, EURÓPAI BIZOTTSÁG A cseh és a szlovák főváros és környéke már a mostani periódusban sem kaphatott kiemelt támogatást * A százalékos mutató azt írja le, hogy a beruházás költségének hány százaléka finanszírozható állami támogatásból ** 2014. július 1-jétől, illetve a magyar állam által benyújtott új regionális támogatási térkép európai bizottsági elfogadásától "** Még nincs véglegesítve a pontos arány Öt év börtönt kapott a román közlekedési miniszter ÖT Év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a román legfelső bíróság Relu Fenechiu liberális párti közlekedési minisztert egy korrupciós perben. A pénteken közölt ítélet első fokon született, a vádlott fellebbezhet. A Mediafax hírügynökség szerint Fenechiu benyújtotta lemondását a miniszteri tisztségről, és ideiglenesen Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök fogja irányítani a szaktárcát. Az új tárcavezetőt is a liberális pártnak kell jelölnie. Fenechiut bűnrészesként hivatali hatalommal való visz- szaélésben találták vétkesnek: 2002 és 2005 között az általa birtokolt vagy vezetett cégek egy állami áramszolgáltató vállalatnak használt transzformátorokat adtak olyan feltételek mellett, mintha újak lettek volna, és ezáltal mintegy 6 millió lej (csaknem 400 millió forint) kár érte az állami vállalatot. Az ítélet szerint a cég két volt vezérigazgatóját 6-6 év börtönbüntetésre ítélték, a kereskedelmi igazgatót 7 év szabadságvesztésre. A politikus az említett időszakban Iasi megyei önkormányzati képviselő és parlamenti képviselő volt. Fenechiu 2012 decembere óta tölti be a közlekedési miniszteri tisztséget. Februárban az Európai Bizottságnak a román igazságszolgáltatási reformok állapotát értékelő jelentése bírálta a bukaresti kormányt amiatt, hogy több olyan tagja van, akiknek az igazságszolgáltatással gyűlt meg a bajuk. A szóban forgó személyek egyike Fenechiu volt. Victor Ponta miniszterelnök akkor azzal érvelt, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és közölte, hogy csak akkor kell távoznia a miniszternek a kormányból, ha elítéli a bíróság. ■ Relu Fenechiu A nagyvállalatok számára a 2014-2020-as időszakban szűkül annak a lehetősége az EU-ban, hogy regionális állami támogatást kapjanak beruházásaik finanszírozására. Várhatóan hazánkban a fővárosban egyáltalán nem juthatnak majd ilyen támogatáshoz a cégek, míg Pest megyében csak új létesítmény létrehozására vagy a tevékenység diverzifikálására kaphatják azt. Tar Gábor A napokban fogadta el az Európai Bizottság azt az irány- mutatást, amely a következő hétéves uniós költségvetés időszakára vonatkozóan meghatározza a regionális állami támogatások nyújtásának szabályait. A szabályozás azt írja le, hogy a tagállamok az egyes régiókra vonatkozóan milyen feltételek mellett adhatnak támogatást a vállalatok telephely létesítésére vagy bővítésére vonatkozó beruházásaihoz. Magyarország esetében is ez az uniós irány- mutatás fekteti le a regionális jogcímű támogatások (például a kormány egyedi döntésével megítélhető, úgynevezett EKD-támogatás, a fejlesztési adókedvezmény vagy jellemzően a vállalati technológia- fejlesztésre irányuló EU-pá- lyázatok) szabályainak fő kereteit. A regionális állami támogatásokra vonatkozó jelenlegi uniós iránymutatás elvileg az év végén lejárt volna, ám az Európai Bizottság mostani döntése értelmében az még 2014. június 30-ig érvényes lesz, vagyis az új szabályozás csak 2014. július 1-jén lép hatályba. „A 2014 júliusától hatályos szabályok szűkítik a nagyvállalatok beruházásaihoz igénybe vehető állami támogatás lehetőségét” - mondta lapunknak a PwC Magyarország támogatási csoportjának vezetője. Végső Andrea kiemelte: nem kaphatnak majd állami támogatást azok a nagyvállalatok, amelyek olyan tevékenységre vonatkozó beruházáshoz kérnek támogatást, amellyel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntettek meg az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben, és a bizottság úgy ítéli ok-okozati összefüggés van a támogatás és az áttelepítés miatt. A tilalom vonatkozik azokra a cégekre is, amelyek a támogatási kérelem benyújtásakor azt tervezik, hogy a támogatandó beruházás befejezését követő két éven belül más EGT-tagországban hasonló tevékenységet szüntetnek meg. Az úgynevezett relokációt nem finanszírozó szabályozás hatályba lépésének hazánk esetében is jelentős hatása lehet. Érintheti például a Nyugat-Európából költségoptimalizálási céllal a közép-és kelet-európai régióba áttelepülő termelést, akár zöldmezős, akár kapacitás- bővítő beruházás keretében történik. A PwC szakértője azt is kihangsúlyozta, hogy az elfogadott szabályozás értelmében a következő hétéves ciklusban még nagyobb figyelmet fog kapni az úgynevezett ösztönző hatás kimutatása. Ez azt jelenti, hogy csak olyan beruházás kaphat állami támogatást, amelynek megvalósítása során a támogatás a beruházó magatartását megváltoztatja (például a projekt mérete jelentősen megnő). Ennek az a lényege, hogy olyan beruházások ne kapjanak a tagállamok költségvetéséből forrásokat, amelyek az utóbbi összegek folyósítása nélkül is ugyanúgy valósulnának meg. További szigorítás az új szabályozásban, hogy regionális támogatás azokban a térségekben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlag 75 százalékát és bizonyos feltételek teljesülnek 2014 júliusától már csak olyan nagyvállalati beruházásra nyújtható, amely meglévő létesítmény tevékenységének diverzifikálására vagy új termelő létesítmény létrehozására irányul. Magyarország esetében a közép-magyarországi régiót érinti ez az új szabály, miután a Budapestet és Pest megyét magába foglaló régió már az uniós átlag 107 százalékát éri el. A brüsszeli iránymutatás alapján várhatóan a fővárosban 2014 júliusától egyáltalán nem lehet majd regionális állami támogatást adni a nagyvállalatok beruházásaihoz, így előtérbe kerülhetnek a kutatás-fejlesztési és képzési támogatások. A szintén fejlettebb régiónak számító Pozsonyban és Prágában már most sem adható regionális állami támogatás. Jelenleg még Budapesten a beruházás elszámolható költségeinek 10 százaléka finanszírozható állami támogatás keretében. A bizottság Pest megye esetében sem határozott meg a következő időszakra vonatkozóan konkrét támogatásinten- zitási arányt - ennek jelenlegi szintje 30 százalék - , azonban a megyében (vagy egy részében) várhatóan továbbra is igénybe vehetik a támogatásokat a nagyvállalatok, azzal a kitétellel, hogy azt az egy főre jutó GDP mértéke miatt az új szabály alapján kapacitásbővítésre már nem használhatják fel, kivéve ha az a meglévő létesítmény tevékenységének diverzifikálására irányul. Változó támogatás két dunántúli régióban A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI régióval ellentétben a többi hazai régió esetében az Európai Bizottság mostani iránymutatása meghatározta a konkrét támogatás- intenzitási arányokat. A legkevésbé fejlett négy magyarországi régióban (Eszak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) a jelenlegi hétéves ciklushoz hasonlóan 2014-2020 között is 50 százalékos marad a maximális támogatásintenzitás mértéke, vagyis a beruházás költségének fele továbbra is finanszírozható állami támogatásból. A másik két régióban azonban 5 százalékponttal csökken a szint, így a második legfejlettebb hazai régióban, Nyugat-Dunán- túlon az eddigi 30 helyett csak 25, míg Közép-Du- nántúlon 40 helyett csupán 35 százalékos lesz a ráta. A járműgyártás sem tudta felhúzni az ipari termelést KSH Éves és havi összehasonlításban is csökkent a kibocsátás volumene ♦ Májusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése miatt, amelyet a járműgyártás bővülése nem tudott ellensúlyozni. Az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkent az ipar termelése a szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított adatok szerint - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok megegyeznek a július 5-én közölt előzetes számokkal. Az év első öt hónapjában is 1,3 százalékkal volt kisebb az ipar kibocsátása, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar belföldi értékesítése 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az export csak 0,4 százalékkal nőtt. Az előző hónapban erős növekedés volt: a belföldi eladások 4,9, az export 11.4 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit. Az év első öt hónapjában a belföldi eladások 3,2 százalékkal maradtak el 2013 azonos időszakától, az export 2,4 százalékkal nőtt. Az új rendelések 3.4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, az export- rendelések 4,1 százalékos visz- szaesése miatt, a belföldi rendelések 0,9 százalékkal nőttek. Májusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül mindösz- sze négy regisztrált növekedést. A feldolgozóipar negyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, kizárólag az exporteladások jóvoltából, amelyek 11,9 százalékkal emelkedtek, míg a belföldi eladások 9,5 százalékkal csökkentek. A második legnagyobb iparág, az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás kibocsátása 2,0 százalékkal elmaradt a tavaly májusitól a belföldi kereslet 2,4 százalékos csökkenése miatt, míg az export 8,2 százalékkal meghaladta a tavaly májusit. ■ VG Visszaesés az EU-ban HÁROMHAVI NÖVEKEDÉS Után- májusban visszaesett az ipari termelés az euróövezetben és az EU-ban - közölte az Eurostat. Májusban az euróövezetben az előző havihoz képest 0,3 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés. a tavaly májusival összevetve az euróövezetben 1,3 százalékkal, az EU-ban 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés. A legnagyobb csökkenést havi ösz- szevetésben Romániában (10,7 százalék), a legnagyobb növekedést Portugáliában mérték (6,1 százalék).
