Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-08 / 132. szám

2013. JÚNIUS 8., SZOMBAT KÖZÉLET - RIPORT 7 WP'TlIlUfflimiíiirffliMffil ÍW í" iTiHH'íJMBl^jliFi'i Demokrácia könyvünnepen nagyüzem Az olvasók jó része dedikáltatja kedvenc írójának kötetét Könyvbúvárok Pesten, a Vörösmarty téren. A legtöbb kiadó 20 százalékot enged az árból, de van, amelyik 80 százalékkal olcsóbban kínálja protékáját Strasbourg elutasította a két szlovákiai magyar beadványát A stfasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) el­utasította azt a két beadványt, amelyet két szlovákiai magyar nyújtott be a testülethez, ami­ért a magyar állampolgárság felvétele után elveszítették szlovák állampolgárságukat - írja az MTI. Mindkét panaszos azért fordult a strasbourgi bí­rósághoz, mert úgy véli, hogy a szlovák alkotmány előírásai ellenére fosztották meg őket szlovák állampolgárságuktól. Emellett sérelmezték többek között, hogy nem szavazhattak a parlamenti választásokon, és egyiküknek a révkomáromi önkormányzat nem volt haj­landó állandó lakcímét igazoló okiratot kiállítani. ■ Strasbourg az Emberi jo­gok Európai Egyezménye alapján ítélkezhet A bíróság kimondta: nincs joghatósága megítélni, sérti-e a szlovák alkotmányt vagy Szlovákia nemzetközi szerző­déséből fakadó kötelezettségeit az, hogy a két panaszost meg­fosztották szlovák állampolgár­ságától. A strasbourgi bíróság ugyanis csak az Emberi Jogok Európa Egyezménye alapján ítélkezhet, az pedig nem tar­talmaz, nem ír elő az állam- polgársághoz, annak megtar­tásához vagy felvételéhez való jogot. Utalt rá, a szlovák állam­polgársági törvényt jelenleg is vizsgálja a szlovák alkotmány- bíróság. Az ügy akkor tartozna Strasbourg hatáskörébe, ha a szlovák állam önkényesen megtagadta volna az állampol­gárságot a panaszosoktól. Megalapozatlannak találta a bíróság a választáson való részvételből való kizárás miat­ti panaszt is, mert úgy ítélte meg, hogy az egyezmény, illet­ve annak egyik jegyzőkönyve szavatolja ugyan a választáshoz való jogot, de mindkét pana­szos törvényi rendelkezés miatt elveszítette szlovák állam- polgárságát. Olyan jogot pedig nem lehet az egyezményből le­vezetni, amely azt garantálná, hogy külföldiek részt vehetnek egy olyan állam törvényhozásá­nak megválasztásán, amelynek nem állampolgárai, jelenleg ugyanis mindkét panaszos ki­zárólag magyar állampolgár. ■ Nyolcvannegyedik alkalom­mal rendezik meg az ország­ban az Ünnepi Könyvhét rendezvényeit a hétvégéig. A kiadók ezekben a napokban jelentős kedvezményekkel kínálják újdonságaikat. Szerdahelyi Csaba Csütörtöktől a hétvégéig az or­szág egyik fele a gátakon dolgo­zik (vagy lesi a híreket), a másik felénél jóval kisebb rész pedig jó esetben a könyvekkel van/lesz elfoglalva. így van ez mindig, amikor a könyvehet ünnepeljük, most éppen a 84-iket, amely mel­lé a 12. gyermekkönyvnapokat is hozzáfűzték. Utóbbi nem csak mellékes valami, hiszen napja­inkban a gyerekkönyvek kiadá­sa dinamikusan fejlődik - és ez nem mese -, míg a felnőtteknek szánt irodalom utáni profit évről évre kevesebb milliárdot hoz. Budapesten, a Vörösmarty tér felé metrózva nem a milliárdo- kon elmélkedem, hanem a kü­lönböző könyvnapi kiadásokat böngészem. Az irodalmat most otthon hagytam, pedig a 22-es buszon egyre több könyvet lapo- zót látni. Mondjuk, nem feltétle­nül Márait és Vonnegutot szív­nak magukba, de az is valami, ha nem az ablakon kibámészkodva múlatják az időt. Egy időben pró­bálkoztam a hangoskönyvvel, kacérkodtam az e-könywel, de konzervatív emberként marad­tam a lapozás, a zizegés mellett. A könyvhét fővárosi központ­jában már péntek kora délután óriási a tömeg. Szokás szerint nem kizárólag az olvasó keresi a személyes kapcsolatot az hóval, hanem percenként botlunk bele író-író találkozókba is. Mellette tart a dedikálási nagyüzem, Bitó László, Gazda József, Koltay Gá­bor, Kovács Flóra, Ráday Mihály kanyarítja a nevét, egy-két ked­veskedő sorral. Az egyik szín­padnál azt sorolják, hogy a kö­vetkező órákban kit várhatnak a rajongók, Moldova Györgyre többen felkapják a fejüket, ám a hirtelen ránk szakadt nyári me­legben hiába teszek újabb kört, nem találom az írót. Nem mellékesen érdemes a pénztárcát biztonságos helyre tenni. Senki se gondoljon bitang- ságra, csupán az a veszély fenye­get, hogy gyorsan fogy a forint, még akkor is, ha sorjáznak a vá­sárlásra buzdító, árengedményt mutató számok. A többség 20 százalékkal ol­csóbban kínálja az újdonságo­kat, de a csúcsot 80 százalékkal a HVG kiadója tartja. A könyvhét halad a korral, a legtöbb pavilon­nál bankkártyával is lehet fizet­ni, s ahol nem, ott megmutatják a sarki pénzkiadó automatát. Vagyis el vagyunk veszve, költ- hetünk. Mert költeni kell. Mégis megállóm, nem kez­dek nagy bevásárlásba, célirá­nyosan keresek. Bagdy Emőke lefrissebbjét. Ennyit tesz, hogy néhány napja a professzor asz- szony előadását hallgattam a bol­dogságról, kicsit rákattantam a pszichológiára. (Utóbbiról bőveb­ben lapunk vasárnapi számában A könyvhét számokban Új kiadványok: ji45 Hazai és határon túli kiadók: 220 Az összes új kötet ára:_____1 millió forint A részt vevő városok száma: 80 olvashatnak). A második stand­nál érdeklődöm, a leányzó saj­nálkozva tárja szét a kezét, nem ők adták ki, nem is tudja, hol ke­ressem. Pontosan három métert kell mennem a szomszédos pavi­lonig, íme hát, megleltem. A Vörösmarty téren mintha hátrább szorult volna a recept­könyvek dömpingje (szerencsére - mert ma csak ketten írnak sza­kácskönyvet: boldog és boldog­talan), gyerek irodalomból sincs annyi, mint gondolnám, a vallási tárgyú könyvek száma viszont mintha nőtt volna. A hömpöly­gő könyváradatban reménytelen válogatni, az olvasó ne is várjon értékelést, az majd hetek múltán jöhet, amikor a sorok Esterházy Pétertől Konrád Györgyön, Csá- nyi Vilmoson át Háy Jánosig be­lénk itta magát. Huszonévest alig látni, de nagyon sok a középkorú és az idősebb nézelődő. Ha elolva­sod, veszek neked egy könyvet, mondja egy hölgy a párjának, összenevetnek, és fizetnek egy Bächer Ivánért. Egy barna kosz­tümös matróna viszont bosszú­san toporog, ezért kár volt kijön­nöm, sóhajtozik. Kérdezik, mit keres, de csak annyit mond: nem is tudom. így tényleg nehéz. Teljes a demokrácia a könyv­ünnepen. Az egyik pódiumbe­szélgetésen a Tarka ellenállás című tanulmánykötet szerkesz­tője arról beszél, hogy kellene egy normális szakszervezet, és amúgy csak a civilek össze­fogása segíthet, hogy jövőre le­válthassák a kormányt. Úgy negyvenen tapsolnak neki. Szomszédságukban az Orbán Viktorról szóló kötetet kínálják. Egy néni többeket is kérdez, hogy dedikál-e valamikor a mi­niszterelnök úr. Mondják neki: mamikám, az árvízi védekezés­sel van elfoglalva - egyébként sem ő írta a művet. Virít a borí­tó: Hajrá, Magyarország! S mi­lyen megmosolyogtató a világ, a standdal pontosan szemben Be­nedek Elek meséi sorakoznak. Köztük a Többet ésszel, mint erővel című klasszikussal. Engedett a kormány az Európai Bizottságnak 5. ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS JÖN. Az Európai Bizottság került ki győztesen a Budapest és Brüsz- szel közötti vitából: az alaptör­vény több kritizált passzusának megsemmisítésére tett javaslatot a kormány. Erről Martonyi János külügyminiszter beszélt sajtó- tájékoztatón. Kikerül az alaptörvényből az a passzus, amely szerint ha az államnak fizetési kötelezettsége lesz egy bírósági döntés miatt - legyen szó az Alkotmánybí­róságról, az Európai Bíróságról vagy más nemzetközi testületről -, ennek finanszírozására adót lehet kivetni. Ehelyett a gazdasá­gi stabilizációról szóló törvénybe iktatnak be egy rendelkezést, amelynek értelmében ha vá­ratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amelyre a költségvetés nem nyújt fedeze­tet, hozzájárulást szab ki. ■ A bírósági ügyek áthe­lyezhető ségét is ki kell venni az alaptörvényből Tőrük azt a szintén bírált ren­delkezést, amely az Országos Bírósági Hivatal elnöke számára lehetővé teszi egyes ügyek áthe­lyezését másik bíróságra. Az át­helyezés rendszerét a kormány korábban az egyes bíróságok eltérő leterheltségével indokolta. „Mivel egyes ügyek elhúzódá­sa elfogadhatatlan, megfelelő szervezeti és szerkezeti átren­dezéssel igyekszik megoldani a kormány a helyzetet” - közölte Martonyi, aki szerint a más tag- áüamokban is létező gyakorlat­tal kapcsolatos kifogás „arra volt alkalmas, vagy látszott alkal­masnak lenni, hogy a magyar igazságszolgáltatás egészét érjék támadások - egyébként teljes mértékben alaptalanul -, és az igazságszolgáltatás függetlensé­gét vonják kétségbe”. A választási rendszert ért kritikákat illetően a közölte: nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti (EP) választási kampányokat, ennek szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választá­sokéhoz. Martonyi elmondta: a kormány javaslatait tartalmazó levelet pénteken adták át az uniós testületnek. A módosí­tásokat beterjesztik majd a parlament elé, őszzel várható az elfogadásuk. ■ Sziget Eye (A Sziget szeme) a neve annak a mintegy 65 méter magas óriáskeréknek, amelyet pénteken állítot­tak fel a fővárosi Erzsébet téren. A látványosság később áttelepül a Sziget fesztiválra. Maximális kapacitása 332 fő, a menetidő legalább tíz perc. Egy felnőttjegy 2400 forint (8 euro), gyereknek 140 cm-ig 1500 forint (5 euro). A kereket 24 konténerben szállították a helyszínre, egy 160 tonnás daruval hat nap alatt húsz ember építette fel. Emmi: nem lesz áremelkedés közétkeztetés Azt támogatják, hogy legyen új jogszabály „Nem lesz áremelés az iskolai közétkeztetésben” - közölte ismét az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága, miután csütörtökön egyeztet­tek több szervezettel. Az állam- titkárság azt hangoztatta, hogy elkötelezettek a gyermekek egészségét szolgáló közétkez­tetés megvalósításában, ezt prioritásnak tekintik. Pénteki számunkban a Magyar Köz- étkeztetők Szövetsége (MKSZ) azt nyilatkozta, hogy tartanak tőle, akár duplájára is emelked­het a menük térítési díja. A MKSZ elnöke, Tettinger Antal egyértelműen támogatja a gyermekek egészséges étkez­tetésének garantálását szolgáló jogszabály megalkotását. Az egyeztetésen olyan szakmai kérdésekről is egyeztettek, mint például a sócsökkentés menetrendjéről, vagy az ét­lap információtartalmáról és a szükséges felkészülési időről. Úgy tudjuk, az államtitkárság elfogadta a közétkeztetők igé­nyét, hogy a rendelet hatály­ba lépésével legyen türelmi időszak is. Ez a tervek szerint 2014. szeptember elsejéig tart. Az MKSZ kezdeményezte, alakítsanak ki egy kötelező ha­tósági normát, vezessenek be egységárat az elvárt színvonal végett. Tettinger szerint azon­ban a megvalósulásra nincs sok esély. Minden önkormány­zat saját rendeletben szabályoz­za az árakat és a normákat. így a települések között az árban és a minőségben jelentős kü­lönbségek lehetnek. Az MKSZ szerint a rendeletterv alapján nem zárható ki, hogy egyes vá­rosokban duplájára emelkedik a napi háromszoros étkezés té­rítési díja. Ezt az egészségügyi államtitkársága többször is, így az egyeztetés után is cáfol­ta. Ugyanazon az áron akarnak egészségesebb közétkeztetést. Kalkulációik szerint nem várható az infláció mérté­két meghaladó árnövekedés a nyersanyagokkal kapcsolatos előírások miatt. aÉ. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom