Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-29 / 150. szám
6 GAZDASÁG A BUX index alakulása (pont) 19100 19000 18900 18800 18700 18 600 -------------------------------2013. június 28. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) <%) li MÓL 16950 3,66 2 372 MTELEKOM 340 3,65 738 ESIS 21910 1,97 342 PANNERGY 310 1,97 2 OTP 4 755 1,6 5202 CIGPANN0NIA 218 1,39 1 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft APPENINN 233-1,27 8 ANY 461-0,64 1 RABA 880-0,56 0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.28.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. aug. 49 000 Malmi búza index 2013. aug. 49000 Takarmánybúza 2013. aug 47000 Takarmánykukorica 2013. júl. 55400 Tak.kukorica index 2013. júl. 55400 Takarmányárpa 2013. aug 47 500 Olajnapraforgó 2013. okt. 110500 Olajnapraforgó index 2013. okt. 110500 Repce 2013.aug 11300 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. június 28-án: €/Ft 295,33-0,87 Ft jl$/r 226,75-0,77 Ft J CHF/Ft 240,06-0,19 Ft Ki <J> 1,3019 0,0005 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 06.28.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 287,36 305,14 CIB Bank 284,24 307,92 Citibank 284,05 307,73 Erste Bank 287,79 304,37 FHB Bank 286,93 304,07 K&H Bank 287,42 303,98 MKBBank 286,93 304,67 OTP Bank 288,08 304,06 Raiffeisen Bank 286,04 303,74 Olcsó házat vesz a magyar tavaly 15,5 millió forint volt az eladott családi ingatlanok átlagára Az értékesített családi házak átlagára (millió forint) A kedvező árú, kisebb alap- területű, felújítandó, illetve az újszerű, drágább családi házakat keresik leginkább országszerte. A piacot túlkínálat jellemzi, így jelenleg igen kedvező áron lehet jó adottságú házakat találni. AS-összeállítás Tavaly 15,5 millió volt az értékesített családi házak átlagára Magyarországon, a visszafogott kereslet országszerte általánosságban főleg az olcsó, kisebb alapterületű, felújítandó épületek, illetve az újszerű, vagy új építésű családi házak iránt mutatkozott. A piacon lévő túlkínálat miatt most nagyon kedvező áron lehet jó családi házakat találni - derül ki az OTP Ingatlanpont piaci elemzéséből. „A válság berobbanása óta jelentősen csökkent az ingatlan- eladásokon belül a családi házak részaránya: míg 2008-ban tízből négy eladott otthon ház volt, addig tavaly már csupán minden negyedik. Ennek következtében az elmúlt években nagyon felduzzadt a kínálat, ami miatt jelenleg nagyon kedvező áron lehet igen jó adottságú házakat találni a piacon” - mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. Országosan a legolcsóbbnak Nógrád és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye számít, itt tavaly 6,5 millió, illetve 9,5 millió forint volt az értékesített családi házak átlagára az OTP lelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint. A családi házak viszonylatában a legdrágább megye Veszprém és Pest volt, ahol 18,6, illetve 17,5 millió forint volt az eladott házak átlagára 2012-ben. Nem meglepő, hogy a fővárosban a legdrágábbak a családi házak, tavaly 30 millió forint volt az ilyen típusú eladott ingatlanok átlagára. „A pesti oldalon a külső kerületekben a jellemzőbbek az önálló lakóépületek, itt főleg a 10-20 év közötti, egyszintes, nem túlméretezett házakat keresik, általában 17-25 millió forint közötti árkategóriában. A budai oldalon és az agglomerációban az új, illetve újszerű, felújított, modernebb házak népszerűek 30 millió forinttól kezdődően a tehetősebb vásárlók körében, itt azonban hatalmas a szórás az árak tekintetében, nem ritkák a több százmillió forintért kínált ingatlanok” - mondja Kosztolánczy György. Ami a vidéket illeti, több jellemző tendenciát ki lehet emelni. Az egyik, hogy a teljes ingatlanpiachoz hasonlóan a családi házakat is elsősorban a megye- székhelyeken, nagyobb településeken, illetve azok vonzáskörzetében keresik az érdeklődők. A másik, hogy egyre nagyobb az igény az olyan olcsó, akár jelentős felújítást igénylő ingatlanokra, illetve parasztházakra, amelyek alkalmasak a vidéki életformára, azaz elegendő földterülettel rendelkeznek a háztáji gazdálkodáshoz. Az Az eladott családi házak átlagára 2012-ben (millió forint) Terúlet Átlagár Bács-Kiskun 14,2 Baranya 15,7 Békés 11,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 10,3 BUDAPEST 30,1 Csongrád 14,6 Fejér 11,2 Györ-Moson-Sopron 15,6 Heves 11,0 Jász-Nagykun-Szolnok 9,5 Komárom-Esztergom 9,7 Nógrád 6,5 Pest 17,5 Somogy 12,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,2 Tolna 9,7 Vas 13,6 Hajdú-Bihar 13,6 Veszprém 18,6 Zala 14,6 Országos átlag: 15,5 FORRÁS: OTP JELZÁLOGBANK LAKÓINGATLAN ÉRTÉKTÉRKÉP ELEMZÉS OTP Ingatlanpont tapasztalatai szerint a legnehezebben a 70- es, 80-as években épült, energetikailag korszerűtlen, többszintes, többgenerációs családi házakat lehet értékesíteni vidéken és a főváros környezetében egyaránt. Mivel az ország számos részén nagyon gyenge jelenleg a kereslet a családi házak iránt, és a kínálat bőséges, az érdeklődők jó eséllyel rövid idő alatt megtalálhatják azt az ingatlant, amelyben el tudják képzelni a jövőjüket. Fellendülés jöhet az ingatlanpiacon? az idén a tavalyinál már erőteljesebb pozitív elmozdulás jöhet az ingatlanpiacon, amennyiben kedvezően alakulnak a gazdasági, finanszírozási és egyéb feltételek. „Érzékelhető hatása lehet az ingatlanpiacon annak, hogy a tavalyinál kedvezőbbfeltételekkel és szélesebb körben érhető el a szocpol és kamattámogatott forinthitel, ennek köszönhetően élénkülhet a kereslet is” - véli Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlan- piaci vezető elemzője. Hozzáteszi: összességében 2013-ban a lakáspiaci forgalom enyhe növekedését várják, így a tranzakciószám ismét meghaladhatja a 90 ezer darabot, míg az árak tekintetében mérhető emelkedést még nem valószínűsítenek. 2008-2012 FORRÁS: OTP JELZÁLOGBANK LAKÓINGATLAN ÉRTÉKTÉRKÉP Milliárdos károkat okoznak a vadak a gazdáknak KÁRTÉRÍTÉS Elszaporodtak az őzek, szarvasok, vaddisznók - Jövőre bocsáthatják parlamenti vitára az új Magyarországon éves szinten 2,236 milliárd forint mező- gazdasági és 157 millió forint erdőgazdasági kárértéket fizettek ki a vadászatra jogosultak a gazdáknak az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint - írta egy írásbeli kérdésre válaszolva a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándort Magyar Zoltán annak kapcsán kereste meg, hogy szerinte soha nem volt annyi vad (őz, szarvas, vaddisznó) Magyarországon, mint jelenleg. A jobbikos honatya milliárdos nagyság- rendűnek nevezte az általuk okozott károkat. Szerinte egyes gazdálkodó családok már nem termelnek csemegekukoricát a vadak miatt. A napraforgó táblákban a tenyészcsúcsot rágják össze a szarvasok, amely így nem hoz sem virágot, sem termést, ami négyszázezer forintos kárt okoz hektáronként. Fazekas szerint az egyes nagyvadfajok állományának növekedése általános tendencia Nyugat- és Közép-Európá- ban, mivel jól alkalmazkodnak a megváltozott ökológiai feltételekhez. Az emelkedő vadállomány miatt a tavalyi vadászati évhez képest a 2012/13-as idényre minden nagyvadfaj terítéke növekedett Magyarországon. A kilőhető vaddisznók száma például 125 százaléka volt a korábbi vadászati évnek. A vad jóllakott, a gazda hoppon marad, ha nem térítik meg a kárát A törvény alapján a károsultnak köteles megtéríteni a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, és a muflon által a mezőgazdaságban és az erdő- gazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott. A vadkár elleni megelőző védekezés költségeit a vadászatra jogosult és a föld haszná2013. JÚNIUS 29., SZOMBAT JÓ TANÁCS Feltételhez nem köthető a jótállás FURCSA EGY MÓDI Olvasónk, egy autókereskedő írja: vevőinek jó része nem végezteti el a megvásárolt járművön a „kötelező” szemlét, amit az importőr előír a jótállási füzetben, így elvész a jótállási jog. Később aztán jönnek a panasszal. olvasónk azt írja: „van, aki trehányságból, van, aki költségcsökkentési célból” nem végezteti el a szemlét. Az importőrnek, illetve a kereskedőnek egyszerűen nincs joga ilyen feltételekhez kötni a jótállást - tudtuk meg dr. Schneider Péter ügyvédtől. Aki megvásárol egy terméket, azt azért teszi, mert bízik a minőségében. Természetes, hogy ha valaki fogyasztóként pénzt ad egy termékért, azt nem fogja plusz pénzért ellenőriztetni. a hibákért az eladónak kell vállalnia a felelősséget, nem pedig a vevőnek - hangsúlyozta a jogi szakember. Ha az autó netán meghibásodik, akár elvégeztette vásárlója a jelzett vizsgálatokat, akár nem, akkor azt a forgalmazó a jótállási időhatáron belül díjmentesen köteles megjavíttatni. Ha pedig már a szavatosság lépett életbe, ugyanígy kell eljárnia, de azzal a különbséggel, hogy az első fél évben őt, utána a fogyasztót terheli a bizonyítás vita esetén. ha a cég valamilyen oknál fogva nem engedi érvényesíteni a fogyasztó jótállási, illetve szavatossági jogait, akkor az érintett jogosan fordul ügyvédhez vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz, amely a kereskedőt egy vizsgálat után komoly pénzbírsággal sújthatja. Nem ülhetünk fordítva a lovon, tartja a mondás: képzelje bele önmagát az úr a helyzetbe: jótállási, szavatossági jogai gyakorlását önkényesen meghatározott feltételekhez kötik, és ezért még pénzt is kérnek? «Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu vadászati törvényt lója között 50-50 százalékban rendeli megosztani. A GÉPJÁRMŰ ÁLTAL ELÜTÖTT vadak ügyében a miniszter közölte, tárcája és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyeztetéseket folytat az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-vel, amelybe bevonják a vadászkamarát is. Ilyen baleseteknél kárösszeget a helyi vadásztársaságon lehet számon kérni, ám a bizonyítási kényszer a károsultat terheli. Az új vadászati törvényről Fazekas azt írta, hogy a T. Ház jogalkotási munkatervétől függően bocsátható parlamenti vitára, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, várhatóan 2014-ben. ■ É. S.
