Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-28 / 149. szám
2013. JÚNIUS 28., PÉNTEK KÖZÉLET «Vir* , ■ - * -.' V 4 * r *•'- </V'*: % '\.xf Van meg a Szechenyi-penzbol úszt MSZOSZ: a hatalmas összegek nem javították a foglalkoztatást Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaira szánt keretösszegek (milliárd forint) 1. Foglalkoztatási Program 221,5 5. Vállalkozásfejlesztési Program 392,7 6. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 212,6 VG-GRAF1KA FORRÁS: PARLAMF.NT.Hli HÍRSÁV Elmegy Strasbourg!» Orbán Viktor részt vesz az Európai Parlament Magyarországról szóló jelentésének plenáris vitájában Orbán Viktor. Korábban úgy volt, hogy Orbán a jövő héten Kínába látogat, a vizitet a hivatalos közlés szerint az Országgyűlés csütörtök-pénteki rendkívüli ülése miatt mondták le. A stras- bourgi EP-ülésen várhatóan megszavazzák a Rui Tavares zöldpárti képviselő által készített országjelentést, amely éles bírálatokat fogalmaz meg a hazai jogrendszerrel kapcsolatban. ■ VG Margitsziget: a XIII. kerület az Ab-hoz fordul ALKOTMÁNYJOGI PANASSZAL fordul az XIII. kerületi ön- kormányzat az Alkotmány- bírósághoz a Margitsziget közvetlen fővárosi irányítására vonatkozó törvény miatt. Erről csütörtöki ülésén határozott a kerületi képviselő-testület. Tóth József (MSZP) polgármester az ülésen kifogásolta, hogy a városrész közigazgatási határát a magyar jogrendben egyedülálló módon változtatták meg. ■ MTI Eurócsatlakozás: két 1' feltétel teljesült MAGYARORSZÁG HÁROMBÓL immár kettő, az inflációra és az államháztartási hiányra vonatkozó eurócsatlakozá- si feltételt teljesít - mondta Varga Mihály a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén csütörtökön. ■ MTI Románia megkapta az utolsó részletet a nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa jóváhagyta a Romániával 2009- ben kötött elővigyázatossági hitelmegállapodás lezárását. Ezzel Bukarest rendelkezésére bocsátotta a hitelkeret utolsó, félmilliárd eurós tételét. ■ MTI A kapcsolódó pályázatokkal együtt 3386,3 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre az Új Széchenyi Terv hat kitörési pontjára, melyből 29594 pályázat révén 2317,4 milliárd a szerződéssel lekötött összeg. Az MSZOSZ és a VOSZ szerint nincs pozitív változás a foglalkoztatásban és a kkv-k fejlesztésében. SV)i\ vVS.0'1 Ub i Éber Sándor Összesen 2317,6 milliárd forint keretösszege az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hat kitörési pontjának, melyből 22 478 pályázat révén 1580,1 milliárd forint a szerződéssel lekötött összeg - derül ki a nemzeti fejlesztési miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszából. Németh Lászlónét a jobbikos Szilágyi György kérdezte arról, hogy „milyen értékű és mértékű a fejlesztési források terhére kialakítható kötelezettségvállalások jelenlegi állása?”. Vagyis hogy eddig menynyi pénzt kötöttek le a keretből. A tárcavezető közölte: az ÚSZT- ben 15 program van, de 2011 januárjától nem az operatív programok, hanem hat kitörési pont alapján osztották fel az uniós költségvetést. A Foglalkoztatási Program 221,5 milliárdos keretösszegéből 439 projekt kapott támogatást, a szerződéssel lekötött összeg 142,5 milliárd forint. A 185,5 milliárdos keretű gyógyító egészségipari programban 723 beruházás 151 milliárd értékű szerződést hozott. Közlekedésfejlesztésre 766,3 milliárd szántak, 369 projekt 670,6 milliárdos kontraktussal. A 359 milliárdos kerétösázégű Tudomány-Innováció Programban4120 projektre 271,3 milliárdos szerzőaz új Széchenyi Terv hatalmas makroszámai ellenére nem történt a gazdaságban áttörés a kvk-k szemszögéből nézve - mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint a vállalkozói közérzetre jelenleg a szkepticizmus jellemző, a kkv-knak nincs hite, jövőképe, bizalma és bátorsága. Dávid szerint ahhoz, hogy Magyarországon bővülő újratermelés lehessen a GDP 20 százalékádést kötöttek. A vállalkozásfejlesztés 392,7 milliárdos keretéből 15736 fejlesztés eddig 280,8 milli- árdra szerződött. A zöldgazdaságfejlesztésben 212,6 miUiárdjából 1091 beruházást támogattak eddig 63,9 milliárd forint értékben. A programokhoz közvetett módon kapcsolódó pályázatoknak 1248,7 milliárdos keretösszege van, 7116 beruházást támogattak) »szerződéssel lekötöthösszeg mértéke 737,3 milUárd. Számításaink szerint így összesen3386,3 milliárdnyi támogatásról, s 2317,4 nak kellene lennie a beruházási rátának, ez most Jelenleg alig 16 százalék. így nem jöhetnek létre új munkahelyek, a közfoglalkoztatás inkább szociális intézkedés. A VOSZ fontosnak tartja, hogy sikerült kikerülni a túlzottdeficit eljárás alól, de úgy érzik, hogy az államadóság- csökkentés és a 3 százalékos referencia szám tartásának az oltárán, minden növekedési elemet feláldoztak, miközben strukturális reformokra lenne szükség. szegről beszélhetünk Az ÚSZT-ben említett milliárdok például a foglalkoztatásfejlesztésben, nem igazán érződnek a munkaerőpiacon - mondta lapunknak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Pataky Péter szerint az adatok elég tragikusak, ha a teljes foglalkoztatást nézzük. Az MSZOSZ elnöke jóindulatúan aat tudta mondani, hogy legalább nem romlott tovább a helyzet, de az ÜSZT-nek nem volt foglalkoztatásnövelő hatása. Az ismertetett adatokból nem derül ki, hogy a leszerződött összegekből, programokból mennyi indult már el ténylegesen. Pataky megemlítette, hogy a kitörési pontként említett zöldgazdaságfejlesztésben szerződtek a legkevesebb összegre és itt a legrosszabb a szerződött összeg aránya. Ez azonban nem a kormányzat hibája, mivel nem igazán csinálja senki. Pataky szerint a következő fejlesztési időszakban olyan programokra kellene szerződni, amelyek valódi gazdaságfejlesztést jelentenének, s a kapacitás bővüléssel valódi munkahelyeket teremtenének a jelenleg stagnáló gazdaságban. Jelenleg ugyanis sok olyan pályázat van, ami képzéseket takar. Krízis közeli már a helyzet a kórházakban adósság vagy sürgősen pénzt kell tenni az egészségügyi rendszerbe, vagy vissza kell venni a minőségből, vagy szűkíteni kell az ellátási csomagot, esetleg részben fizetőssé tenni egyes ellátásokat, mert az biztos, hogy a rendelkezésre álló pénzből a mostani egészségügyi struktúra már nem működtethető. Gyakorlatilag erre a következtetésre jutottak a kórházak vezetői és az orvostechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek azon a tanácskozáson, amelyet a kórházak megállíthatatlannak látszó eladósodása miatt hívtak össze. Számítások szerint ugyanis a kórházi tartozásállomány már most elérte a tavaly év végi, mintegy ötven milliárd forintos szintet. A megbeszélésen végül is csak az nem volt jelen, aki érdemi befolyást gyakorolhatna a helyzet alakulására: a kormányból mindössze üzentek, hogy egy-két héten belül hajlandók egyeztetni a kérdésben. Velkey György kórházszövetségi elnök szerint a döntéshozók számára egyértelművé kell tenni, hogy az egészségügyi intézmények krízis közeli állapotba kerültek, hamarosan nem tudják az ellátást^acttnegfelelő színvonalon biztosítani, ezért, .nagyon gyorsan pénzhez kell jutni az alulfinanszírozott intézményeket, és rendszerszerűen is változtatni kell a támogatásukon. „Ennek forrását makroszinten kell megtalálni, és ez az állam feladata” - mondta, hozzátéve: jó lenne, ha amikor a kórházak működőképességének forrásáról beszélnek, nem az lenne a válasz, hogy az egészségügy már kapott pénzt, a béremelésre, mert „az nem ide tartozik”. Az Orvostechnikai Szövetség vezetői rámutattak, hogy miközben már a polgári törvénykönyv is legfeljebb 60 napos fizetési határidőt engedélyez, a valóságban a kórházak átlagosan 150 napra fizetnek. Felhívták a figyelmet, hogy az Egészségbiztosítási Alapban jelenleg 30 milliárdos megtakarítás van. ■ H. É. milliárd szerződéssel lekötött öszVOSZ: Nincs jövőképe a kkv-knak Elfogadták az újabb Varga-csomagot parlament Nő a tranzakciós illeték és a távközlési adó, pluszteher a bankoknak Lekerült a napirendről a reklámadó ügye A parlament tegnapi alig egy órás ülésén elfogadták az újabb megszorító csomagot. A kormánytöbbség úgy döntött: nő a pénzügyi tranzakciós illeték. Eddig 0,3 százalék volt az illeték mértéke, ez augusztustól 0,6 lesz, és megszűnik a 6000 forintos felső limit. A számlák közti utalásnál a 0,2 százalékos mérték 0,3-ra nő. A 6000 forintos korlát itt megmarad. A távközlési adó szintén módosul: 2 forintról 3 forintra nő a céges vállalkozásokat terhelő adó, a felső korlát 2500-ról 5000 forintra nő. A bányajáradék 12-ről 16 százalékosra nő. Az egészségügyi hozzájárulás 6 százalékos lesz a kamatokra vonatkozó tőkejövedelmek esetében. Megszavazták a szerdán benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot is. A kormány az önkormányzati adósság átvállalásakor kivetett 7 százalékos különadóról lemondott, helyette inkább a tranzakciós illeték utólagos felemelését választotta. A befizetendő összeg meghaladja a bankok első negyedévi nyereségét. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett zárószavazás előtti módosító szerint ennek célja az, hogy a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezik a bankokat 2013-ban. A pótbefizetés a január-áprilisi Varga Mihály időszakban fizetett tranzakciós illeték 208 százaléka, a számítások szerint 75 milliárd forint lesz. „Kétségtelen, van olyan bank, amelyik ezt az illetéket áthárítja, van olyan, amelyik nem” - kommentálta Varga Mihály a kritikákat a záróvitában. Elfogadták a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A kormány jelezte: az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosít. Szavaztak a hulladékgazdálkodásról. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami irányítás alá kerül, csak olyan cég végezheti, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonú. ■ Sz. I. őszig mindenképpen lekerül a napirendről a reklámadó ügye. „A kormány és a Magyar Reklámszövetség az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztetett a médiavállalkozásokat sújtó tervezett adóval kapcsolatosan. A tárgyalásokban a széleskörű iparági összefogás eredményeképp részt vett az összes érintett szakmai szervezet. A következő egyeztetés ma lett volna, azonban a Miniszter- elnökség azt a tájékoztatást adta a Magyar Reklámszövetség részére, hogy a tervezett adót tartalmazó jogszabály a jelenlegi ülésszakban nem kerül a Parlament elé”- közölte lapunkkal Balogh Virág. A szövetség főtikára hozzátette: ennek megfelelően az egyeztetések ősszel folytatódnak, amennyiben a kormány úgy dönt, hogy újra napirendjére tűzi a tervezett adó elfogadását. A tervezett adó mértéke a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete szerint sávosan emelkedett volna: 1 milliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalékot. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete szerint a médiaszektorra kivetni tervezett adó visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatott volna el. V. M.
