Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-24 / 145. szám
6 BELFÖLD 2013. JÚNIUS 24., HÉTFŐ „Megtaláltuk a legjobb megoldást” interjú Fazekas Sándor az új földforgalmi törvényről: számos érdeket sért, a spekulánsokét például A frakción belül minden kérdést lezártak a törvénnyel kapcsolatban - mondja a vidékfejlesztési miniszter A földforgalmi törvényt ért kritikák két szélső álláspontból erednek Fazekas Sándor szerint, aki úgy véli: a jogszabály társadalmi vitája során megtalálták a legjobb megoldást. A vidék- fejlesztési miniszter szerint az új földtörvény több ponton védi a családi gazdálkodókat, ugyanakkor nem lehetetleníti el a nagybirtokokat sem. Braunmüller Lajos- Mi volt az oka annak, hogy késett a földtörvény tervezetének elfogadása?- A jogszabály elfogadását közel egyéves társadalmi vita előzte meg. Az elmúlt hetekben az árvízhelyzet, a védekezési munkálatok miatt tolódott néhány nappal későbbre.- Különböző szervezetek, és társadalmi szereplők attól tartottak, hogy az utolsó napokban jelentős változások kerülnek be a jogszabályba. Indokolt volt ez a félelem?- Nem volt az utolsó szakaszban már érdemi változás, a zárószavazás előtti módosítók jellemzően csak a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos harmonizációt szolgálták, ezen felül csak néhány kisebb korrekcióról volt szó. A lényég elemei kezdettől fogva ugyanazok és állandóak. Az új földtörvény kimondja, hogy Magyarországon földet csak helyben lakó földműves vehet. A spekulációs célú földszerzések, és a zsebszerződések megakadályozása érdekében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek elsőszámú elővásárlási joga lesz. Az is fontos, hogy kinek mekkora birtoka lehet. Háromszáz hektár lesz a tulajdoni maximum, a föld haszonbérleténél pedig ezerkétszáz hektár lesz az irányadó felső határ. Rögzíti a törvény a kivételeket is: ha például valaki jószágtartással foglalkozik, akkor efölé mehet.- A jogszabály tervezetét ezzel együtt is több oldalról érték komoly kritikák. A nagyobb szereplőket tömörítő szervezetek azt állítják, hogy a törvény ellehetetleníti a nagyobb gazdaságokat, a civilek és más gazdaszervezetek pedig attól tartanak, hogy az egyéni, valamint családi gazdaságok háttérbe szorulhatnak a nagyokkal szemben.- A célunk az agrárközéposztály és a családi gazdaságok megerősítése. Jól látszik, hogy a kritikák két szélső álláspontról érkeznek: az egyik fél azt mondja, hogy tönkretesszük a családi gazdaságokat és a nagyokat erősítjük tovább, a másik pedig épp fordítva: azt állítja, hogy a nagyoknak kedvezőtlen ez a szabályozás. A legfontosabb célunk az, hogy nyolcvan százalékra emeljük a kis- és közepes családi gazdaságok arányát a hazai agráriumon belül, és a nagybirtokok arányát húsz százalékra szorítsuk le. Most fele-fele ez az arány. Ehhez a földtörvény konkrét eszközöket ad. Ilyenek a birtokmaximumok, és a hatósági ellenőrzés, amely ellenőrzi, és megakadályozza azt, hogy valaki több földet szerezzen, vagy béreljen, mint amennyire jogosult. A legfontosabb korlát a földszerzésnél a helyi gazdálkodókból, a helyi közösség tagjaiból álló megalakuló földbizottság, amelynek az egyetértése nélkül nem lehet földet venni. Ezért is gondolom, hogy azok a vádak, amelyeket néhány civil szervezet hangoztatott, teljesen alaptalanok. A nagyobb gazdálkodók, a nagybirtokok számára is megvan a mozgástér, hiszen a szóban forgó ezerkétszáz, valamint ezernyolcszáz hektár egyáltalán nem kevés. A törvény azt is kimondja majd, hogy jogi személy nem lehet földtulajdonos. A zsebszerződések elleni harcban pedig jelentős lépés lesz, hogy föld adásvételi szerződést csak államilag kiállított, sorszámozott, biztonsági kellékekkel ellátott nyomtatványokon lehet majd kötni.- Ennek ellenére sok ellenvetést megfogalmaztak a legkülönfélébb szervezetek.- Ezen nem is csodálkozom, a földforgalmi törvény ugyanis számos érdeket sért, például a spekulánsokét, a zsebszerződést kötő személyekét. Szerintem az út helyes, amin járunk. A célunk a családi gazdaságok helyzetbe hozása, és ehhez konkrét intézkedéseket tartalmaz a jogszabály. A földtörvény egyébként más pontokon is a kiegyensúlyozottságra törekszik, igyekszik védeni például a földtulajdonosok érdekeit is. A földbizottságok például megvétózhatnak egy földszerzést, de a földhasználatba már nem szólhatnak bele. A bérlet ugyanis egyszer lejár, és nem mindegy, hogy a tulajdonos milyen állapotban kapja vissza a földjét. Azt gondolom, hogy a bérletekbe való beleszólás a tulajdonosi jogok erőteljes korlátozása lett volna, ezt szerettük volna elkerülni. Egyébként egy a földtörvény kapcsán megszólaló civil szervezet teljesen megszüntette volna a föld magán- tulajdonát, és van olyan - parlamenti párttól eredő - elképzelés is, amely szerint minden hazai földnek a Szent Korona tulajdonában kellene lennie. Képzeljük csak el, mi lenne, ha a hatóságok egyszer csak elvennék valakitől ezen a cí- meh azt a termőföldet, amit a nagyapjától örökölt vagy kárpótlás során kapott vissza. A civilek összességében hasznos javaslatokat fogalmaztak meg, amelyből több bekerült a jogszabályba. Ilyen például az már említett biztonsági Névjegy 1963. május 3-ÁN született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát végezte el. 1987-TŐL a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa. 1990-től 2010-ig Karcag város polgármestere. 1989 óta a Fidesz tagja, 2010-ig a párt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei alelnöke. kellékekkel ellátott papír az adásvételi szerződésekhez, és a civilekkel való közös gondolkodás eredménye volt a földbizottság ötlete is, abból kiindulva, hogy a helyi közösségeknek legyen beleszólása a folyamatokba. Azt gondolom, végül sikerült a legjobb megoldást megtalálni.- A nagyobb gazdaságok képviselői gyakran hangoztatják azt, hogy a jogszabály hátrányos nekik, pedig az ilyen gazdálkodók tartják a hazai állatállomány nagy részét.- A bérelhető földterület maximuma 1200 hektár, de személyes javaslatom volt, hogy nagy állategységenként további két hektárral nőjön ez a terület egészen 1800 hektárig. A realitások ezt indokolják. Ez a területi határ nagyon kevés gazdálkodót, csupán néhány százat érint. Ráadásul ekkora birtokon már 900 marhát lehet tartani, a jellemző állatlétszám jóval ez alatt van.- Hogyan vélekedik arról, hogy az ellenzéki pártok és Ángyán József is többször kritizálta a tervezetet?- A frakcióban és a parlamentben is alapos, hosszas vitát folytattunk a tervezetről, azt hiszem minden kérdést lezártunk. Nem csak nekünk van javaslattételi jogunk, de azt nem láttuk, hogy bárki letett volna egy tervezetet. Számos módosítót megfogalmaztak, de egyetlen párt vagy képviselő sem tett le egy egységes, koherens földtörvény tervezetet, ilyen javaslatunk csak nekünk volt. 1998-2002-BEN, majd 2006-2010 között Jász- Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 2010 júniusától vidékfejlesztési miniszter. 1998-TÓL a Kunszövetség elnöke, 2009-2010-ben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke. Igent mondott végül a parlament a földtörvényre módosítás Jelentősen változik a földtulajdonlás és -bérlés szabályozása Elfogadta a parlament pénteken a sok vitát kiváltott földforgalmi törvény tervezetét, miután az ellenzéki, jobbikos és LMP-s képviselők tiltakozó akciókkal zavarták meg az ülést. A Jobbik frakciója a szavazás előtt név szerinti voksolást kért, de Latorcai János levezető elnök végül hagyományos szavazásra bocsátotta a joszabály-terve- zetet, amit a parlament végül meg is szavazott. A Jobbik és az LMP ugyanakkor később kijelentette: mivel a szavazás a házszabálynak ellentmondóan történt, ezért nem tekintik elfogadottnak a földtörvényt. Ángyán József korábbi ígéretének megfelelően kilépett a Fidesz parlamenti frakciójából. Ezt a politikus jelentette be pénteken, a földtörvény elfogadása után, több civil szervezettel közösen tartott demonstráción. Ángyán egyúttal bejelentette, hogy új politikai mozgalom szervezésébe fog Tisztességes Emberek Szövetsége elnevezéssel. Á most elfogadott földforgalmi törvény jelentős hatással lesz a hazai mezőgazdaságra, mivel jelentősen átalakítja a termőföld megvásárlásának és haszonbérletbe vételének szabályait. A legfontosabb változás, hogy a jövőben csak helyben lakó, ténylegesen agrártevékenységgel foglalkozó földÁngyán József ígéretéhez híven kilépett a Fidesz-frakcióból műves vehet csak földet, vagyis pusztán befektetési céllal nem szerezhet magánszemély az ország különböző pontjain termőterületet, szőlőt, vagy más mezőgazdasági hasznosítású területet. A föld megszerzését ráadásul bármikor megvétózhatják a helyi földbizotttságok is, amelyek helyi gazdálkodókból állnak. Egy ilyen testület jogszerű szerződésekre is nemet mondhat, igaz, ez nem akadályozza a vásárlót abban, hogy a szomszéd településen vásároljon földet, ha ott viszont szívesen látja a földbizottság. Mindezt azonban csak a lakóhelyéhez mérten húsz kilométeres körben teheti meg. Nagy változásra számíthatnak a nagyobb gazdálkodók is. A földtörvény továbbra is tiltja a gazdasági társaságok földszerzését, és az általuk bérelt terület felső határát is 1200 hektárban határozza meg. Eza- lól csak az állattenyésztéssel vagy vetőmagtermeléssek foglalkozók jelenthetnek kivételt, nekik 1800 hektár a megengedett felső határ. Igaz, ezért meglehetősen sok állatot kell tartani, mivel csak két hektár jár egy nagy állategység után. Ilyen például egy szarvasmarha. Egy 1800 hektáron működő gazdálkodónak tehát 900 marhát, vagy ennél is több sertést, juhot kell tartania. ■ B. L.
