Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-15 / 138. szám
2013. JÚNIUS 15., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Jogos, ha a szülő otthonról ételt küld a gyerekének az iskolába? Hitel nélkül is megélnek szoboszló Jól élnek a gyógyvízből, a munkanélküliség átlag alatti Idén még lehet vetni az unió által betiltott csávázott magokból A szülőnek joga van arra, hogy nem megfelelő színvonalú óvodai, vagy iskolai étkeztetés esetén otthonról hozott étellel lássa el gyermekét - jelentette ki az ombudsman a parlament honlapján. Szabó Mátét azzal keresték meg, hogy a jelenlegi jogszabályok nem adnak világos útmutatást arról, lehetsé- ges-e és milyen feltételekkel az otthonról hozott ételek fogyasztása az oktatási intézmények ebédlőjében. Egyes településeken előfordult, hogy a színvonal miatt elégedetlen szülők inkább lemondtak az iskolai étkezésről és azt otthonról hozott ételekkel oldották meg. Az ÁNTSZ és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellentétes állás- foglalást adott ki. Az ÁNTSZ a magánháztartásban készített ételek oktatási intézményben történő fogyasztását csak orvosi, vallási indok esetén tartja elfogadhatónak, egyéb esetben a gyermekek különleges étrendekkel (vegetáriánus étkezés) való étkeztetését nem javasolja. ■ A szülőnek kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke megfelelő étkeztetését. A gyermek érdeke az első A NÉBIH szerint a szülők egyedi szervezésében, gyermekük ellátását biztosító étkezés lehetőségét nem tiltja jogszabályi előírás, az elsődleges felelősség a szülőké. Ennek intézményen belüli szabályozása, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az intézményvezetés és a szülők közös feladata. A NÉBIH szerint a nem szervezett étkeztetésből származó étel iskolai elfogyasztása nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. Az ombudsman kijelentette: a gyermekek étkezésének kérdését nem a két hatóság vitája felől kell megközelíteni, hanem afelől, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll. A szülőnek kötelessége biztosítani gyermeke megfelelő étkeztetését. A diákoknak az oktatási intézményben kötelesek biztosítani az étkeztetést, ha ez azonban nem megfelelő színvonalon történik, akkor joga van a szülőnek otthonról hozott ételt adni a gyerekének. ■ É. S. Húszezer férőhely a szállásokon, húszezer vendég naponta a fürdőben a nyári csúcsban. Hajdúszoboszló javarészt a gyógyvízből és a szolgáltatásokból él. Szerdahelyi Csaba Négyféle zene dübörög három irányból Hajdúszoboszló legnagyobb szállodasorán. Kavarog az arab népzene, a magyaros mulatós, a tipikus diszkó és a rockra majdnem hasonlító valami. A hotelek éttermeiből kirobbannak a hangok, de legalább, ha valamelyik közvetlen hatótávolságába lépünk, az elnyomja a többit. Nagyon retrós a hangulat, mint általában a fürdőváros több utcáján. Az élet napközben a fürdőben és strandon dúl, este viszont a (fel)üdülők össznépi korzózásba kezdenek, erre gyúrnak az éttermek, a zenekarok, a hangulat javításáért felelősök. Hajdúszoboszló azon kevés városok közé tartozik, amelyik nem vett fel hitelt, nem adósodott el, így aztán nem is volt rászorulva az állam segítségére. Tisztesen megélnek az évi sok tízezer vendégből, akik összesen egymillió éjszakát töltenek el náluk. Mint Sóvágó László polgármestertől tudjuk, z idegenforgalmi adóból évek óta megközelítőleg azonos összeg folyik be, 2011-ben 318 millió, tavaly pedig 316 millió. Nyilván sokat segít a kiegyensúlyozott gazdasági helyzethez, hogy a kissé kacifántos nevű Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. teljes egészében önkormányzati tulajdonban van, közel 500 főt foglalkoztatva. Az önkormányzat egyébként is az egyik legjelentősebb munkaadó. Az egyéb intézményekben 474-en dolgoznak, igaz, 2012-ben még 841-en voltak, ám az idén néhány állami fenntartásba került. A közelmúltat nézve 2003 igencsak nosztalgiára okot adó év lehetett, a munkanélküliség 5,61 százalékos volt, ami 2011-re 10,07 százalékra nőtt. Az országos és regionális átlagnál még így is valamivel kedvezőbb a helyzet. A turizmusban Budapest és Héviz után a harmadik számú vendégfogadó központLakosztály, lagzi és korzó Hajdúszoboszlón lehet tetemes összegért is lakosztályokat foglalni, de a többség a középkategóriát választja. Igaz, egy négy csillagos hotel még véletlenül sem nevezhető közepesnek, bár a nagy árversenyben, kuponos akciókkal egyre lejjebb szorulnak az árak. Sok a visszajáró turista, a „reumásokMekkájában” a természet állítólag csodákra képes. újabban divat lett hatalmas lag- zikat rendezni, de a politika is felfedezte magának a helyet. Péltá vált Szoboszló. A Hungaros- pa-fürdőkomplexumot másfél évtizede szisztematikus fejlesztik, az újdonságok között találjuk az AquaPalace élményfürdőt. A városban 20 ezer szállásférőhely van, a fürdő nyári teljes befogadóképessége naponta több mint 20 ezer vendég. E számok igazolják, hogy a fő vonzerőt jelentő fürdőkomplexum mellett a nem önkormányzati vállalkozások is nagy ívben fejlesztették szállodáikat, szolgáltatásaikat. A gyógyvíz igazi kincs, jól élnek vele és belőle, a fejlesztések zöme e köré épül. Azt gondolnánk, hogy a szálláshelyekkel ennyire telített környezetben több mint merészség új hotelt üzemeltetni, de a tulajdonosok nem így látják. A fürdő szomszédságában két éve várja a vendégeket Szoboszló legfiatalabb szállodája, dául a Fidesz-frakció két éve itt értekezett - agytomáztató kúra lehetett a javából, a kötött árfolyamú végtörlesztés bevezetéséről is itt állapodtak meg. A vendégeket persze egyáltalán nem izgatja a politika, üdülni jönnek, nem keseregni. A mindenféle hírek olvasgatása helyett a korzót választják, néhány fröccs után az sem zavarja őket, hogy négyféle zene dübörögő fölükbe. És még csak most kezdődik az igazi szezon. Árlista Felnőtt belépő a fürdőbe: 1800 forint Diák- és nyugdíjasbelépő: 1500 forint Halászlé: 900-1500 forint Korsó sör: 280-400 forint Sima lángos: 230 forint Meseflgurás lufi: 600-800 forint Utcai mini jósda: 200 forint eddig hozzávetőlegesen éves szinten 60 százalékos telítettséget értek el. A hotelben 60 százalékban találunk magyar és 40 százalékban külföldi vendégeket. Szép számban érkeznek románok, oroszok, ukránok és németek. Hatvan főt foglalkoztatnak, az alkalmazottak szinte mindegyike a nyitás óta náluk dolgozik. Nem csak a környező kisebb településekről, hanem Debrecenből is járnak hozzájuk dolgozni. Kulcskérdés a konyha, a vendéget a gyógyvíz mellett a hasán keresztül lehet „megfogni”. A konyhafőnök a modern irányzatok nagy híve, az ételek a Sous Vide módszerével (vákuum alatti hőkezelési technika) készülnek, így tökéletes harmónia jön létre az étel íze és állaga között. Ahhoz pedig, hogy a vendég megéhezzen egy alapos fürdőzés közben, a lábát sem kell kitennie a kapun, a wellness részleg a kisgyerekeseknek épp úgy kikapcsolódást nyújt, mint a szaunáz- ni vágyóknak és a gyógyvízben üldögélőknek. A hotel összköltségének 20 százalékát fogyasztja el a wellness. A méhek érdekében az egyes növényvédőszerekre hozott uniós korlátozó intézkedések nem jelentik hatóanyagaik használatának teljes tilalmát - közölte a parlament honlapján a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándort a független Szél Bernadett kérdezte: „Mi fog történni a raktáron lévő és nem felhasználható növényvédő szerekkel?”. A tárcavezető emlékeztetett, az Európai Bizottság felkérésére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a tagállamok együttműködésével felülvizsgálta az egyes neonikotinoid hatóanyagok és a fipronil uniós engedélyét, különös tekintettel a méhpusztulásokban játszott szerepükre. Az EU-s rendelkezés korlátozza az egyes neonikotinoid hatóanyagok csávázó és permetezőszerként történő használatát. A tagállamoknak szeptember 30-ig kell módosítaniuk az egyes készítmények (klotianidin, tiametoxam, imi- dakloprid) engedélyokiratait. Idén még minden, a korlátozott hatóanyagokkal csávázott vetőmag elvethető, így a repce is. Fazekas hangsúlyozta, a. szántóföldi kultúrák - kukorica, repce, kalászosok - vetőmag csávázását zárt rendszerben végzik. A gyártók kötelesek gondoskodni a csávázó üzemekhez közvetlenül eljutatott készítmények megmaradásából eredő tételek visszavételéről. A gazdálkodók által megvásárolt csávázott vetőmagvakat november 30-ig lehet elvetni. A megmaradt tételeket veszélyes hulladékként kell megsemmisíteni. ■ É. S. Meddig kell átvezetni? az uniós korlátozásokat a tagállamoknak az említett kezelt vetőmagokkal kapcsolatban december 1-ig kell érvényesíteniük. Eddig kell átvezetni a korlátozásokat a növényvédő szerek engedélyokirataiba. ENNEK TELJESÍTÉSÉT bizonyos türelmi idő letelte után a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak növényvédelmi felügyelői ellenőrzik az értékesítési lánc valamennyi szereplőjénél és a felhasználóknál is. Nem segít az adománygyűjtő-verseny, gyenge a tájékoztatás katasztrófák Érdemes lenne jobban felkészíteni az önkénteseket - Sokan nem tudják, mire ment el a kétmilliárd forint Aktuálisabb alkalmat nem is választhattak volna a vörösiszap katasztrófa hatásvizsgálat kutatásvezetői a munkájuk ismertetésére, mint a mostani árvizet. Vészhelyzet mindkettő, ám az utóbbira évszázadok óta készülni lehet, míg a 2011-es drámára senki nem is gondolt. (2011. október 4-én átszakadt a Mai Zrt. vörösiszap tárolója, Devecsert, Kolontárt, Somlóvásárhelyt elöntötte az ár, tizen életüket vesztették.) Bartal Anna Mária és Fe- rencz Zoltán a tanulmányt ismertetve elmondták, ilyen típusú vizsgálat eddig nem készült, bíznak benne, hogy sok szervezet tanulhat a következtetésekből. A hatásvizsgálatot a devecseri önkormányzat rendelte meg, a tájékoztatón Toldi Tamás polgármester bejelentette, úgy döntöttek: a tanulmányt mindenkinek nyilvánossá teszik. Lapunk kérdésére Toldi Tamás elmondta: a helybéliek a katasztrófa első napjaiban úgy érezték, hogy a Mai Zrt. vezetői nem megfelelően kezelték a problémát, „közhangulat” volt a társaság ellen, ez idővel csitult. A tanulmány elkészítéséhez nem csak a károsultakat kérdezték meg. Lehetőséget teremtettek arra, hogy az interneten önkéntesek is válaszoljanak 90 kérdésre, ezt több mint 800-an meg is tették. A legnagyobb taDevecser 2011 októberében, mentették, ami menthető nulság az volt, hogy hasonló szituációkban sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra, valamint az, hogy a segélyszervezetek ne „versenyezzenek” egymással az adományok gyűjtésében. Ráadásul az állam is külön adományvonalat üzemeltetett, míg a mostani dunai árvízi helyzetnél ezzel a gyakorlattal szakítottak. A vörösiszap idején létrehozták a Kármentő Alapot. Ez tökéletes példa volt a nem meg- felő kommunikációra, hiszen még ma is sokan kérdezik, mire ment el a közel kétmilliárd forint. Sokszor a helybéliek sem tudták, hogy az alapból finanszírozták többek között az albérleti programot. A katasztrófák után is a folyamatos tájékoztatást jelölték meg a legfontosabb feladatnak a lakosok, míg rendszeres lelki segély- nyújtásra kevesebben tartanak igényt. Jó lenne, ha legalább a segélyszervezetek és a hivatalos szervek kidolgoznák az adományozás tízparancsolatát, és azt tudatosítanák az országban. így megoldható lenne, hogy olyasmik gyűljenek, amire valóban szükség van. Fontos lenne, hogy a segítőket fel lehessen készíteni, bár a katasztrófa önkéntesek többsége fegyelmezett „katonaként” végrehajtja az utasításokat,, jó csapatjátékos. ■ Sz. Cs. id A retró jegyében a hatvanas éveket idéző kocsma is várja a vendégeket - a nyaralók kedvelik a hangulatos helyeket
