Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-11 / 134. szám
Menza központi tartalékból étkeztetés Segítséget kaphatnak a nehéz helyzetben lévő települések A települések közétkeztetési költségei (2012, milliárd forint) Óvodai és iskolai étkeztetés Szociális étkeztetés 19,7 Összesen 115,7 Az állam közétkeztetési költségei (2012, milliárd forint) Iskolai, óvodai étkezési normatív támogatás Szociális étkeztetés >• O ...................... 0 Szociális nyári 1 étkeztetés-j Ö VOGRAFIKA 6,7 I 2,4 Összesen 37,1 FORRÁS; VG-GYÜJTÉS HÍRSÁV Tévedések a Tavares- jelentésben? nem lehet elfogadni, ha hamis következtetéseket vonnak le tényekből, és ha az Európai Parlament (EP) olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amely túlterjeszkedik a hatáskörén - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a Tava- res-jelentéssel kapcsolatban. Győri szerint sok tárgyi tévedést tartalmaz a jelentés, amely politikai dokumentum. A benyújtott módosító indítványok miatt még nem lehet tudni, milyen lesz a jelentés a végleges formájában - tette hozzá. ■ MTI Bizalmat vár el Dávid Ferenc BERUHÁZÁSOK NÉLKÜL nincs munkahelyteremtés, a beruházások növekedéséhez azonban bizalmi légkör kell - mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a egy székesfehérvári fórumon. Dávid Ferenc kiemelte: minden olyan lépést üdvözölnek, ami a vállalkozók megsegítésére irányul. Emlékeztetett, hogy a kormány végre a vállalkozók felé fordult, mert rajtuk is segíteni próbál a Széchenyi Kártya Program kamattámogatásának növelésével. ■ MTI Baloj*: sikeres pályázatok a kultúrában SIKERESEN zajlott le a vidéki közgyűjteményi és közművelődési rendszerek átalakítása, és jelentős uniós forrásokat sikerült fejlesztésekre fordítani - emelte ki az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt tartott beszámolójában az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán elmondta: 2012 végéig 72 milliárd forint jutott a területi, illetve szociokultu- rális hátrányok leküzdését célzó pályázatokra, ez csaknem négyezer intézményt érintett. ■ MTI Az idei év második felében a központi tartalék terhére segítséget kaphatnak a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok a közétkeztetés biztosítására. A településeknek a gyermek és a szociális étkeztetés összesen közel 116 milliárd forintba került. Éber Sándor A települések gyermekétkeztetésre fordított teljes éves kiadásai meghaladták a 96 milliárd forintot - közölte a parlament honlapján a nemzetgazdasági miniszter. Szél Bernadett független képviselő több kérdést is intézett a kormányzathoz a reform előtt álló közétkeztetésről, többek között ennek finanszírozását is firtatta. Varga Mihály leírta: az étkeztetés fedezésére az önkormányzatok mintegy 40 milliárd forintnyi a térítési díjat szedtek be 2012-ben. Ezenkívül a központi költség- vetési támogatja az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést. Tavaly több mint 417 ezer főnek adtak 50, vagy 100 százalékos támogatást. A normatív támogatás összege tavaly még 68 ezer forint volt, amit idén megemeltek 102 ezer forintra. Ezzel az önkormányzatnak a korábbi években nyújtott országosan 28 milliárd forint összegű támogatás idén 45 mil- liárdra nőtt. Varga közölte, hogy a települések visszajelzése alapján gondok vannak a finanszírozással, mivel nehezen tudják ellentételezni az olyan kiadásokat, mint a konyhai alkalmazottak bérei, juttatásai, a dologi kiadások, vagy a felújítások. Nehézséget okoz a más településekről bejámég az első félévben lezajlik egy adatgyűjtés az óvodai és iskolai táplálkozásról - közölte Doncsev András, az Emmi államtitkára. Egy 2008/09-es felmérésen észlelt kockázatokat vizsgálják újra, az eredményt még idén teszik közzé. Az Országos Tisztifőorvosi Eíivatal 2011- es felmérése szerint a recept- ára a vizsgált létesítmények 58 százalékában, az étlap 49 százaléknál, a változatostők étkeztetése is. A gazdasági tárca a Belügyminisztériummal együtt azt tervezi, hogy az idei év második félévében a központi költségvetésből a helyi ön- kormányzatoknak támogatást adnának a központi tartalék terhére. Ez nem a támogatás további emelését jelentené, hanem azoknak a településeknek adnának segítséget, amelyek a plusz forrás nélkül nem tudnák ellátni a közétkeztetést. jelenleg minden egyes önkormányzat saját rendeletében szabályozza az árakat. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudoság 82 százaléknál felelt meg az ajánlásnak. A múlt héten vitatták mega közétkeztetésről szóló új rendelettervezetet. Piaci szereplők szerint az új előírások megdrágíthatnák az étkezéseket, amit az Emmi cáfol. A tárca szerint a Mintamenza Programban a szezonális élelmiszerek, nyersanyagok használata akár 10-15 százalékkal is csökkentheti a nyersanyagköltségeket. mányi Intézet 2008-as felmérése szerint az egy főre jutó átlagos élelmezési norma összege jelentősen eltért az egyes intézmények között. Egész napos ellátás esetén 100-770 forint között, míg kizárólag az ebéd biztosításakor 121-610 forint között ingadozott. A tárcavezető azt is közölte, hogy az önkormányzatok által kötelezően biztosítandó szociális étkeztetés tavaly a településeknek 19,7 milliárdba került, amelyhez 10,5 milliárd forint intézményi működési bevétel kapcsolódott főként a térítési díjakból. Ehhez a költségvetés tavaly 6,2 milliárd forinttal járult hozzá (a fajlagos összeg a korábbi évekhez képest változatlanul 55360 forint/fő volt). 2007-ben 101898 fő, 2011-ben 155091 fő vette igénybe a szociális étkeztetést. Ez legalább egyszeri meleg ételt biztosítását írja elő azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik ezt önmaguk, illetve eltartottjuk részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek megoldani. A kormányzat a szociális nyári gyermekétkeztetésre 2011-ben és 2012-ben is 2,4 milliárd forintot fordított, mindkét évben több mint félmillió gyereknek. Módosították a büdzsét, helyrerakták a távolléti díjat parlament Határozathozatali hajrába kezdett a parlament a tavaszi ülésszak végén, bár az árvíz is átírta a tervezett napirendeket. A tavaszi időszak a jövő héten még két rendkívüli üléssel folytatódik. Lapzártánk után döntöttek a költségvetés átírásáról, melybe tulajdonképpen a Varga-csomag számait írják bele a túlzotthi- ány-eljárás megszüntetése érdekében. Voksoltak a kampányfinanszírozási rendszer átalakításáról is. Elfogadták az MSZP javaslatát, mely szerint a pártok a választás évében, vagyis jövőre is kapnak az eredeti tervekkel ellentétben működési támogatást. Kiküszöbölték a távolléti díj számítása miatt támadt anomáliákat, mivel a 174-gyel történő osztás miatt a szabadságos hónapokban más-más munkabért kaptak a munkavállalók. Arról is szavaztak, hogy a Margitsziget a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül. Elvileg tegnap szavaztak az egyházügyi törvény módosításáról is, amelyben - miután az Alkotmánybíróság februárban alaptörvény-ellenesnek minősítette a jogszabály bizonyos passzusait, - újraszabályozzák az egyházként történő elismerés folyamatának procedúráját. Határozat született arról, hogy július 1-jétől alkalmazható a menekültügyi őrizet, amelyre a Belügyminisztérium szerint az országba illegálisan érkező menekültek által elkövetett jogsértések számának növekedése miatt van szükség. Csökkentették a fiatalkorúakra kiszabható szabálysértési bírság összegét. Alapesetben ötvenezer, elzárással szankcionálható szabály- sértésnél százezer forint lehet a fiatalkorúakat sújtó pénzbírság összege az eddigi százezer és százötvenezer forint helyett. Megszavazták, hogy a jövőben pénzbírság kiszabása helyett a havi tiszteletdíját csökkentik azoknak a képviselőknek, akik megsértik az Országgyűlés tekintélyét. ■ É. S. Az iskolai étlapok fele nem megfelelő Ellentmondások a reklámadóról szóló törvénytervezetben törvénytervezet A kormány ragaszkodik az új adóhoz, bezárták a kiskapukat A reklámadóról szóló törvényt még nem nyújtották be a parlamentnek, de lapunk birtokába került egy tervezet, amelyet a meghosszabbított ülésszakon, június 21-ig akár még el is fogadhatnak. A tervezet, amely a médiavállalkozások reklámbevételeit adóztatná meg drasztikusan, Orbán Viktor kormányfő elképzelései szerint már július 1-én hatályba lépne. A lapunkhoz eljutott törvény- tervezet bevezetőjében továbbra is a túlzottdeficit-eljárásra hivatkozik, holott ez alól Magyar- ország már kikerült. A szöveg szerint a médiavállalkozásokat terhelő adó alapja a reklám közzétételéből származó adóévi nettó árbevétel, igaz, az értelmező rendelkezések között csak nettó árbevételt említ, amely úgy is értelmezhető, hogy a médiavállalkozások összes árbevételét adóztatná, azaz a terjesztésből származó összegeket is. Jogi szakértők szerint a törvénytervezet pontosításra szorul. A szöveg igyekszik elzárni azt a jogi kiskaput, amire az RTL Klubot működtető cég már utalt: hogy külföldről fogják folytatni a szolgáltatást, kikerülve így az adófizetést. A mostani tervezetben minden cég adóalany, amelynek szolgáltatása a műsoridő felében magyar nyelven sugároz Magyarországon médiatartalmat. A törvény azt Az adót a reklámot közzétevő cégre vetné ki az állam is megakadályozza, hogy kis cégekre daraboljanak egy médiabirodalmat, mert a kapcsolt vállalkozások reklámbevételeit összeadandó adóalapnak tekinti. Ez azért fontos, mert az adó sávos. 1 milliárd forint alatt nem kell fizetni, 1-5 milliárd között 1 százalékot, az 5-10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre 20 százalékot. Szakmai körökből úgy tudjuk, hogy folyamatosak a tárgyalások a Lázár János képviselte kormány és a Reklámszövetség között, így még bármi előfordulhat, de a kormány egyelőre ragaszkodik az új adó bevezetéséhez. Már csak a részletekben lehet kompromisszumot elérni. A tévék járnak rosszul A piaci hírek szerintFidesz-kö- zeli vállalkozások igyekeznek megszerezni a TV2-t, amit egy reklámadó megkönnyítene számukra. A TV2 évek óta veszteséges, tavaly 6,7 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, 14,2 milliárd forintos bevétel mellett. A tervezett reklámadóval a tavalyi vesztesége mintegy 8 milliárdra növekedne. A magyar RTL Televízió Zrt. tavaly 25,8 milliárd forintos árbevétel mellett 6,6 milliárd forintos adózott eredményt produkált. Üzemi eredménye azonban -64 millió, az adózott eredmény pedig -392,852 millió forint volt.
