Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-10 / 133. szám

6 GAZDASAG 2013. JÚNIUS 10., HÉTFŐ Magyar cégek is profitálhatnak a szubszaharai Afrika fejlődéséből Átvállalták a befürdött hiteleket önkormányzatok A magas adósságállományú településeknél is lezárult a konszolidáció nyitás Több hazai iparág szá­mára komoly üzleti lehetősé- geket hozhat a Magyarország és a szubszaharai országok közötti gazdasági kapcsola­tok fejlesztése - mondta a nemzetgazdasági miniszter az Afrikai-Magyar Üzleti Fórum megnyitóján. Varga Mihály példaként a jármű- és elektro­nikai, valamint az energetikai ipart, a kórházberendezések, orvosi műszerek gyártását, illetve a mezőgazdasági szek­tort említette meg. Az üzleti fórumot annak a rendezvény- sorozatnak a részeként tar­tották, amely az Afrikai Unió elődjének számító Afrikai Egységszervezet megalapításá­nak 50. évfordulója apropóján rendeztek. Varga Mihály kiemelte: a vi­lág tíz leggyorsabban növekvő gazdaságából hat Afrikában található. „Ebben a térségben a befektetések hozama pedig magasabb, mint a világ bár­mely más régiójában” - hang­súlyozta. Emiatt a világ fejlett ■ Magyarország nem használja ki jelenleg a kínálkozó üzleti lehetőségeket gazdaságai is egyre intenzí­vebben próbálják bővíteni gaz­dasági kapcsolataikat a szub­szaharai Afrikával. A térségbe 2011-ben 48,2 milliárd dollár értékű külföldi tőke érkezett, ami megközelíti a válság előtti 50 milliárdos szintet. „A térség adta üzleti lehe­tőségek kihasználása illik a 2010-ben meghirdetett globális nyitás politikájába, amely­nek célja, hogy az uniós irány megtartása, és lehetőség sze­rint erősítése mellett kiemelt figyelmet fordítsunk a gazda­sági kapcsolatok bővítésére a dinamikusan növekvő EU-n kívüli térségekkel, így a szub­szaharai országokkal” - mond­ta. Előrelépésre pedig minden­képpen lenne mód, miután azt a miniszter is elismerte, hogy hazánk jelenleg nem használja ki a meglévő üzleti lehetősége­ket. A magyar külkereskedel­mi forgalomból jelenleg csak 0,9 százalékkal részesednek az afrikai országok, a szubszaha­rai államok pedig csupán 0,6 százalékkal. Legfőbb kereskedelmi part­nerünknek a kontinens orszá­gai közül a Dél-afrikai Köztár­saság számít, az elmúlt néhány évben afrikai exportunk több mint fele irányult ide, illetve importunk közel fele innen ér­kezett. Az ország fővárosában, Pretoriában 2011 nyarán kezd­te meg munkáját egy külgaz­dasági szakdiplomata. Jelenleg a szubszaharai térségben csak az utóbbi országban, illetve Kenyában van nagykövetsége hazánknak. ■ T. G. Külkereskedelem az afrikai országokkal (millió euró) Export ■ Import □ Egyenleg 951,7 1147,8 1068,0 . . KM 116,2 1227,7 80,0 2011 2012 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Törlesztési célú támogatással érintett adósságok összege (millió forint) 1. Harkány 2. Balatonfűzfő 3. Cserkeszőlő 4. Fertőd 5. Besenyszög 6. Aba 7. Szabadkígyós 8. Újszilvás 9. Nagykörű 10. Bükkszék 11. Alsómocsolád 12. Füzér 13. Poroszló 14. Tótszerdahely VG-GRAFIKA FORRÁS: BELÜGYMINISZTÉRIUM A 32 kistelepülés többségé­nek tavalyi évről áthúzódott adósságkonszolidációja is lassan rendeződik, az ötezer feletti települések esetében már csak a technikai kérdé­sekről egyeztetnek a felek. Éber Sándor A kormány mintegy 10,4 milli­árd forintot fizetett ki annak a 14, ötezer fő alatti településnek, amelyek tavaly nem részesültek teljes adósságkonszolidációban - közölte lapunkkal a Belügymi­nisztérium. A májusi kifizetéssel így ezeknek az önkormányzatok­nak adósságátvállalásuk is véget ért. A tavaly októberben meghir­detett adósságkonszolidáció a kis­települések döntő többségénél (32 kivételével) a tavalyi év végével már lezárult. Az ötezer fő alatti települések­nél az állam összesen 1710 tele­pülés 3848 darab szerződésből eredő, 74 milliárd forint összegű adósságát vállalta át teljesen. A nagyobb településeknél 277 ön- kormányzat 2012. december 31-i adósságállományából, 1032,4 milliárd forintból összesen 610,3 milliárd forintot vállal át az állam június 28-ig. A Belügyminisztéri­um lapunkkal közölte, hogy már csak a technikai lebonyolítással kapcsolatos kérdésekben egyez­tetnek az érintett felekkel. A már említett 14 település esetében azért döntöttek külön eljárásban, mert az egy főre jutó adósságállományuk igen magas volt (200 ezer forint feletti), va­lamint olyan célokra váUaltak külön terheket, amelyek során a megvalósuló beruházás jövede­lemtermelő, vagy nem szolgálja az önkormányzati kötelező fel­adatok ellátását. Kilenc település adósságát végül teljes egészében átvállalta az állam. Aba, Bükk­szék és Poroszló adósságának hatvan, Harkányénak hetven, Al­sómocsoládnak nyolcvan száza­lékát konszolidálták. A tartozás forint és deviza alapú banki hite­lekből (főként a fürdő megvásár­lására vették fel), nem banki köl­csönökből, szállítói hitelekből áll és a fürdő 150 milliós tartozását is magában foglalja A legjobban eladósodott Bara­nya megyei Harkánynak így 4,55 milliárdról 1,365 milliárdra csök­kent az adóssága. Az önkormány­zat tartozása forint és deviza ala­pú banki hitelekből, amit főleg a helyi fürdő megvásárlására vet­tek fel, nem banki kölcsönökből, szállítói hitelekből áll, de benne van a fürdő 150 milliós tartozása is. Más településeknek is a fürdő vagy a kötvénykibocsátás volt a végzete. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlőn a fürdő fel­újítására bocsátottak ki kötvényt, amelyből végül 800 milliós adós­ság keletkezett. A Heves megyei Bükkszéken több száz milliós hitelt vettek fel a fürdőépítés­hez. A Békés megyei Szabadkí­gyós kötvényeket bocsátott ki a Wenckheim-kastély felújítására, az épületből azonban kivonult a középiskola, s átvették a mű­emlék működtetését. A Győr-Mo­son-Sopron megyei Fertődön is több száz milliós értékben bo­csátottak ki kötvényt előnytele­nebb feltételű hitelek kiváltására, a Haydn sétány, parkolók, utak, járdák megépítésére, felújítására használták fel. A Veszprém me­gyei Balatonfűzfőn a strandot és a sportszállót akarták fejleszteni hasonló módon. A kistelepülések között 18 olyan önkormányzat is volt, amely 2012. december 12-én adósságrendezés alatt állt, s így nem részesült adósságkonszo­lidációban. Ezek közül azóta 6 esetében zárult le az adósság- rendezési eljárás. Egy esetben vagyonfelosztással ért véget az eljárás, így itt nem maradt fenn olyan adósság, melyet az állam konszolidálhatott volna. Két tele­pülés esetén egyezségi megálla­podással zárult az eljárás, de itt sem maradt fenn konszolidációba vonható adósságelem, így ezek az önkormányzatok sem kaptak tör­lesztési célú támogatást. Három településnél az adósságrendezési eljárás lezárulta után az állam ki­fizette az önkormányzatok bank- tartozásait, összesen mintegy 680 millió forint értékben. ■ ■ / / . ■ / ■ ■ ■ s ■■ / p fM ■ ■■■•• ■ / ■■ Hdossagrenaezes aian ano d ezer to aiani onKormanyzaiOK Település Lakosok száma Adósság összege (millié forint) 2011-ben Eljárás állása Kifizetett törlesztési hozzá­járulás (millió forint) í. Abádszalók 4429 510,7 folyamatban­2. Erdőbénve 1275 18,6 folyamatban­3. Gelse 1127 980,2 folyamatban _ 4. Kiscsécs 215 3,6 folyamatban­5. Kőtelek 1655 58,7 folyamatban­6. Nemesvid 809 314,2 vagyonfelosztás nem maradt fenn konszolidáció alá vonható tétel 7. Nyírkárász 2371 78,4 folyamatban­8. Olasz 627 15,6 lezárult nem volt konszolidáció alá vonható tétel 9. Ősi 2150 30,4 minden adósságát visszafizettek nem maradt fenn . konszolidáció alá vonható tétel 10. Salomvár 614 6,6 lezárult 7,252 11. Selveb 503 9,546 folyamatban­12. Seregélyes 4 506 772,9 lezárult 609,1 13. Siklósnagyfalu 471 15,4 folyamatban­14. Tiszabő 2143 79112 folyamatban- ' 15. Tisza bura 3100 76,7 folyamatban­16. Tiszaderzs 1243 62,4 folyamatban­17. Versend 959 26456 folyamatban­18. Vizsoly 965 45806 lezárult 57,3 FORRÁS: BELÜGYMINISZTÉRIUM •o — p A hét képe Csendélet Isztambul közepén. Néhány nap után valamelyest csitultak a kedélyek Törökországban. A tiltakozáshullámot az váltotta ki, hogy a rendőrség brutálisan szétverte az egyik isztambuli park beépítése ellen tüntető tömeget. Ezt követően a fák kivágása elleni demonstrá­ció a kormány leváltását követelő tüntetéssorozattá alakult át. Az ország majdnem nyolcvan városában tíz- és százezrek vonultak az utcára, több mint 1700 embert letartóztattak, a többségüket azóta elengedték. A múlt hét elején zuhanással reagált a török tőzsde az eseményekre, hétfőn . például közel tíz százalékkal esett a vezető tőzsdeindex, a török líra árfolyama 2012 óta nem látott szintre zuhant a dollárral szemben. A piaci szereplők aggódnak, hogy a helyzet rontja a befektetők kedvét, noha a török gazdaság stabil, bővülő tendenciát mutat. Az ellenzék szerint a soro­zatban három választást megnyerő Recep Tayyip Erdogan egyre inkább autoriter rendszert épít ki. A jegybanké lesz a pénzügyi felügyelet mozgástér A hetek óta tar­tó találgatások végére pontot tesz a kormány, jön a szuper felügyelet. A kabinet nevében Varga Mihály nemzetgazdasá­gi miniszter benyújtotta az Or­szággyűlésnek a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele­tének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot. Az új jegybanktörvény ter­vezete a jelenleginél szélesebb mozgásteret enged majd Ma- tolcsy György MNB-elnöknek. A javaslat szerint például az MNB szanálási hatóságként járhat el. A jegybankelnököt rendeletalkotási jogkörrel is felruházzák, ez azonban csak 2019 január 1-ig lenne érvényes. Á PSZÁF jogutód nélkül szűnik meg, a meglévő ügyeket az MNB átveszi. Az automatizmus a PSZÁF alkal­mazottaira nem vontakozik, de többségüket minden bizonnyal a jegybank átveszi. Az MNB szerveinek korábbi köre, vagy­is a monetáris tanács, az igaz­gatóság és a felügyelőbizottság kiegészül a Pénzügyi Stabilitá­si Tanáccsal. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom