Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám

2013. MÁJUS 22., SZERDA KOZELET HÍRSÁV Az Ab elutasította az ombudsman indítványát AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Ab) elutasította a negyedik alkot­mánymódosítás közjogi ér­vénytelenségének megállapí­tására irányuló ombudsmani indítványt kedden. Szabó Máté még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkot­mánymódosítást, mert sze­rinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti. Áder János március 13-án jelentette be, hogy aláírja a módosítást. Ez tartalmazza a hallgatói szerződéseket, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedel­mi tévékben. ■ MTI 1200 új rendőr tiszthelyettes a 3500 új rendőr mellé hama­rosan 1200 tiszthelyettes is szolgálatba állhat - mondta Pintér Sándor belügymi­niszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, ked­den. A belügyminiszter az éves meghallgatásán azt is elmondta, hogy átalakították a rendészeti továbbképzést. A tárca célja, hogy teljesítmé­nyük és tehetségük alapján válasszák ki a rendőri veze­tőket. ■ MTI Demonstráció a minisztériumnál ÁTLÁTHATÓ KULTÚRPOLITIKÁT követelve jelképesen lezár­ták az Emberi Erőforrások Minisztériuma épületének bejáratát kedden az Össze­fogás a Kortárs Művészetért csoport tagjai, miután végleg elhagyták a Ludwig Múzeum 12 napja elfoglalt lépcsőjét. A csoport a múzeum igaz­gatói pályázata anyagainak nyilvánosságra hozatalát követeli. A szaktárca tegnap bejelentette, hogy Fabényi Júlia lesz a Ludwig Múzeum igazgatója a következő öt év­ben. Fabényi Júlia közölte, hogy hamarosan közzéteszi a pályázatát. ■ MTI Csúcs az adócsalók ellen európai unió Fokozódhat a nyomás Ausztriára a banktitok ügyében Az adócsalás okozta bevételkiesések (évente, milliárd euró) Olaszország Németország Franciaország Lengyelország Magyarország Csehország Szlovákia EU 864,282 TANULMÁNYA (2012) 180,257 Maria Fekter osztrák és Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter. Nem értek el áttörést a legutóbbi találkozón, most ismét nekirugaszkodnak Magyarországon évente mintegy 2700 milliárd forint bevételtől esik el az állam az adócsalás követjceztében. Az adócsalás a mai EU-csúcs egyik fő témája. Ennek részeként a találkozón vár­hatóan tovább nehezedik a nyomás Ausztriára, hogy minél előbb csatlakozzon az automatikus bankbetét-adat­cserét előíró rendszerhez. Tar Gábor Miként lehetne azt az uniós szinten évi ezermilliárd euró- ra rúgó összeget behajtani az EU-tagországok költségvetésé­be, amely jelenleg az adócsalás és adóelkerülési technikák al­kalmazása miatt nem növeli az állami bevételeket - ez a fő témája a mai soron kívüli brüsz- szeli uniós csúcstalálkozónak. Az ezermilliárd eurós összeg egy brit adószakértő, Richard Murphy tanulmányának ered­ményeként jött ki, aki az Euró­pai Bizottság megbízásából egy átfogó elemzést készített arról, hogy mekkora kárt okoz az adó­csalás és adóelkerülési techni­kák alkalmazása az EU-ban. Richard Murphy becslése szerint csak az adócsalás éven­te több mint 860 milliárd éuró- nyi kisesést okoz a tagállamok­nak. Emellett további mintegy 150 milliárd euró az adóelkerü­lési technikák alkalmazása mi­att nem érkezik be a büdzsék­maria fekter, Ausztria pén­zügyminisztere a múlt heti Ecofin-ülésen az osztrák banktitok lazítását sürgető felhívásokra válaszul azt mondta, hogy Nagy-Britanni- ának is rendet kellene tennie saját háza táján utalva a brit fennhatóság alá tartozó adó- paradicsomok helyzetére. be. A brit szakértő csak az előbbi összeg esetében bontotta le tagállamokra vonatkozóan a kieső állami adóbevételeket. Eszerint Magyarországon éven­te mintegy 9,5 milliárd euró, vagyis több mint 2700 milliárd forint adót csalnak el. Becslés szerint a világ 170 or­szágának 130 ezer polgára tit­kos bankszámlákat garantáló országokba menekítette pénzét saját országa adóhivatala elől. A megszorításokat bevezető uniós tagállamoknak minden A brit kormányfő válasza nem várt sokáig, az EU-csúcs elé időzítve bejelentette: Lon­don az adócsalás elleni harc­ban való együttműködésre szólította fel a tengerentúli területek, illetve a korona fennhatósága alá tartozó szi­getek (például Kajmán-szige­tek, Gibraltár) vezetőit. fillérre szüksége van költség- vetésük konszolidálásához. így érthető az adóbeszedésről ren­dezett soron kívüli uniós csúcs. A 27 tagállam közül csak Ausztria és Luxemburg nem csatlakozott eddig az automa­tikus bankbetét-adatcserét előíró, 2003-ban elfogadott irányelven alapuló rendszer- I hez. Luxemburg azonban az ! offshoreleaks-ügy kipattanása után áprilisban bejelentette, 2015-től bekapcsolódik ebbe a rendszerbe. A Benelux-álla- mon kívül így már csak Auszt­ria tart ki nyíltan a banktitkot garantáló szabályozása mel­lett. A pénzügyminiszterek múlt heti tanácskozásán végül beleegyezett Luxemburg és Ausztria is, hogy az Európai Bizottság tárgyalási mandá- | tumot kapjon arra, hogy meg­kezdje az egyeztetéseket öt EU-n kívüli országgal (Svájc, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Andorra) az automati­kus adatcsere-rendszerről. London leszámolna az adóparadicsomokkal Megszületett az országos bérajánlás a versenyszférában reálérték Idén minden ke­reseti kategóriában a nettó keresetek reálértékének meg­őrzésére kell törekedni - ezt tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Kon­zultációs Fóruma (VKF) által elfogadott országos bérajánlás. Ez a versenyszféra idei tár­gyalásaira érvényes, és nem kötelező érvényű. A szöveg ugyanakkor hozzáteszi azt is, a bértárgyalásokon az egyez­tetések részvevői figyelembe veszik a vállalkozások ver­seny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét. A felek vállalják továbbá, hogy a tárgyalások közben „kiemelke­dő jelentőséget” tulajdonítanak a munkahelyek megőrzésének. A megállapodás rögzíti azt is, hogy a bértárgyalásokon a felek a konvergencia prog­ramot tekintik irányadónak, valamint a munkáltatók élnek a béren kívüli juttatások alkal­mazásának lehetőségével is. A megállapodás ajánlásában rögzítették azt is, hogy a mun­káltatók a béralkuhoz szüksé­ges szakszervezeti adatkérést ne utasítsák el az adatok üzleti titokká nyilvánításával. Czom- ba Sándor államtitkár kiemel­te: fontos orientáció á bérek alakításához a bérajánlás, és fontos üzenete van annak is, hogy erről magas szinten sike­rült megállapodni. A konszenzus értékét emelte ki lapunknak Dávid Ferenc is. A VOSZ főtitkára kijelentette: egy megállapodás fontos és jó üzenet, és külön érték, hogy megjelentek benne a vállalko­zói szempontok. Az ajánlás nem jelenti ter­mészetesen az MSZOSZ állás­pontjának feladását - közölte a szakszervezeti konföderáció. „Továbbra is alapvető fontossá­gúnak tartjuk, hogy minden kereseti kategóriában legyen érzékelhető keresetemelkedés, ami nem lehet kevesebb mint amennyi a keresetek érték- megőrzését biztosítja” - adta értésre az érdekvédelmi tömö­rülés. ■ B. L. Nem lesz uniós akadálya a VM szerint a tájfajták vetésének vetőmag Több szervezet is a ritka zöldség- és gyümölcsfajok eltűnésétől tart - Még nem lépett hatályba a jogszabály bizottság „A tájfajták előtt eddi­gi ismereteink szerint nyitva áll a kapu az unióban és Magyaror­szágon is” - nyilatkozta lapunk­nak a Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM). Magyarországon több civil szervezet és az ellenzé­ki párt is tiltakozott az EU új, ké­szülő vetőmag szabályozása el­len. Többen az Európai Bizottság magyar tagjához, Andor László biztoshoz fordultak az ügyben, mivel szerintük a tervezet aka­dályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét. Attól is tartanak, hogy több régi és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabona­fajta fog eltűnni a piacról. Az Arche Noah osztrák vető­mag megőrző hálózat kezdemé­nyezésére európai szervezetek nyílt levelekben is felhívták az unió figyelmét arra, hogy a jog­szabálytervezet akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bőví­tését, a fenntartható mpzőgazda- ság kibontakozását és az élelme­zés-biztonságot. Egy németek által kezdeményezett nemzet­közi petícióban azt írták, hogy a bürokrácia megnehezítené a vál­tozatos, illetve biotermesztéshez alkalmazkodott fajták használa­tát, miközben a nagyvállalatok befolyása tovább erősödne. A VM azt írta lapunknak, fi­gyelemmel kíséri az ügyet, és nem fogja engedni hogy bár­miféle hátrány érje . a magyar- országi gazdákat. Fazekas Sán­■g E Tiltakoznak a vetőmag miatt dór tárcavezető nemrég egy írásbeli kérdésre azt válaszolta: nem tartja megalapozottnak azt, hogy az új uniós jogszabály aka­dályozná a tájfajták vetőmagjai­nak felhasználását. Az Európai Bizottság novemberben állította össze a növényi szaporítóanya­gok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló jogszabályter­vezetét. Az európai biztosok tes­tületé május 6-án nem szavazta meg a jogszabályt, így még nem lépett hatályba, de a tervezetből csak részleteket lehetett eddig megtudni. A tárca egyébként cáfolta, hogy a termelők nem vihetnének a piacra olyan árut, amelynek vetőmagja nem szere­pelne a nemzeti regiszterben. Magyarországon az utóbbi években növekvő igény van a régi helyi fajták és a külterjes körülményeket is jól bíró hagyo­mányos fajták termesztésére, így sorban alkották meg a „táj­fajta” rendeleteket. 2008-ban a génerózió által veszélyeztetett, de a származási helyükhöz al­kalmazkodott szántóföldi növé­nyekre és kiónjaikra dolgoztak ki szabályozást. Egy év múlva az egy adott helyen hagyományo­san termesztett zöldségfajok, illetve a kereskedelmi növény- termesztési szempontból tény­leges értékkel nem rendelkező zöldségfajták elismeréséről hoz­tak törvényt, tavaly pedig a gyü­mölcsfajtákról. ■ É. S. 120 millió génmegőrzésre A táj fajta rendeletek megjelené­se óta a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatalnál (NÉ- BIH) eddig 5 zöldség- (2 fokhagy­ma, 1 hagyma és 1 paprika, 1 káposzta), 2 mák- és mintegy 120 gyümölcstájfajtát (melyből mint­egy 40 bejelentés bizonyult meg­alapozottnak) regisztráltattak. A történelmi világfajtákat a NÉBIH nem tudta elfogadni. A Növényi Diverzitás Központhoz (NÖDIK) idén 715 kérés érkezett kisterme­lőktől, önkormányzatoktól, hogy az őrzött tájfajtákból adjanak mintákat. Az agrártárca tavaly 119,7 millió forinttal támogatta a génmegőrzési tevékenységet

Next

/
Oldalképek
Tartalom