Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-21 / 116. szám
HÍRSÁV Módosíthatják a költségvetést benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2013-as költségvetésről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely a túlzotthiány-el- járás megszüntetése érdekében meghozott intézkedések egy részének végrehajtását tartalmazza. Az általános indoklásban a kormány kiemeli: a törvényjavaslat egyrészt a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott azon intézkedések végrehajtását tartalmazza, amelyek kizárólag a költség- vetési törvény módosításával kezelhetőek, másrészt a törvény alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételeket kezeli, harmadrészt pedig a kormány időközben meghozott döntéseinek hatását vezeti át. ■ MTI Munkahelyvédelem: 680 ezer érintett az első negyedéves adatok alapján eddig 680 ezer munkavállaló foglalkoztatását segítette a munkahelyvédelmi akció - derül ki a Fidesz szóvivőjének közleményéből. Selmeczi Gabriella emlékeztetett rá: a programot a munkaerőpiacon hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő öt társadalmi csoport számára indították. Ők a kisgyermeket nevelő anyák, az 55 év felettiek, a 25 év alattiak, a tartósan munkanélküliek és a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak. ■ MTI Megy a szócsata Németországgal A német külügyminiszter bírálta Orbán Viktor miniszterelnök Németországra tett kijelentését Belgrádban. A kormányfő pénteki rádióinterjújában a német kancellár csütörtöki kijelentésére reagált. Angela Merkel arról beszélt, hogy nem érdemes Magyarországot uniós tagságának elvesztésével fenyegetni, „nem kell rögtön a lovasságot küldeni”. A magyar kormányfő erre mondta azt, hogy „a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk”. Guido Westerwelle a kijelentésről azt mondta: „ez sajnálatos kisiklás, amelyet mi egyértelműen visszautasítunk.” ■ MTI Leminősítés a Fitch-től Szlovéniának megvonta az elsőrendű „A” kategóriás adósosztályzatot Szlovéniától a Fitch Ratings, a romló makrogazdasági és költségvetési kilátásokkal indokolva a döntést. A hitelminősítő Londonban bejelentette, az eddigi „A mí- nusz”-ról egy fokozattal „BBB plusz”-ra rontotta Szlovénia hosszú futamidejű hazai és külső államadósságának besorolását. ■ MTI Felbecsülik a vagyont közbeszerzés Ingatlanainak értékére kíváncsi a Magyar Posta Több ezer diákot érint a támogatás felfüggesztése Értékbecslők járhatják majd be a Magyar Posta több mint ezer ingatlanát. Paloták és üdülők is szerepelhetnek majd a listán. Vég-Márton i _____ Közbeszerzési eljárást írt ki a Magyar Posta a tulajdonában lévő ingatlanok vagyonértékelésére. Az ajánlatokat május 29- ig várja az állani cég. „Az 1792 darab ingatlan piaci értékének meghatározása, majd évenkénti értékaktualizálása az ajánlattételi dokumentációban részletezettek szerint” - áll a pályázati anyagban. A szerződés időtartama alatt opcionálisan ingatlan- szakértői tanácsadást lehet megrendelni nettó 9 millió forintos keretösszegben. A Magyar Posta által meghatározott ingatlanjainak pontos alapterületének, és műszaki jellemzőinek meghatározása pedig nettó 40 millió forint erejéig lehetséges. A posta ingatlanügyeit az Állami Számvevőszék már több jelentésében is kritizálta. „A vizsgált években az ingatlangazdálkodás stratégia, illetve részletes vagyon- és raktár-gazdálkodási tervek nélkül zajlott. Az ingatlanértékesítés kont- rollrendszere nem volt képes teljes körűen biztosítani a gazdaságossági szempontok érvényesítését. Egyes értékesítések következménye anyagi hátrány (például Szántód, Siófoki Gyermeküdülő), vagy szabálytalan szerződéskötés, illetve előnytelen bérleti szerződés megkötése volt (Posta Oktatási Központ). A raktárkapacitások optimalizálásának hiánya kihasználatlan tárolási kapacitáshoz vezetett” - áll az ÁSZ 2011-es jelentésében. Fellebbezett a Feibra még április végén döntött úgy az NMHH, hogy az osztrák állami tulajdonban álló Feibra Kft. egyelőre nem felel meg a postai szolgáltatásokkal kapcsolatban valamennyi előírt jogszabályi feltételnek, ezért nem tudja kiadni számára a szolgáltatási engedélyt. Úgy értesültünk, hogy a cég beA Magyar Posta székházügyével pedig egy 2009-es jelentés fpglalkozott. Eszerint a Magyar Posta új irodaházban történő elhelyezését az ingatlanok korszerűsítésének szük- ségésségével, valaniint gazdasági és. irányítási hatékonysági szempontokkal indokolta a társaság menedzsmentje. Ezt egyértelműen alátámasztó számítások azonban nem készültek. „A Posta székházának és a Szugló utcai ingatlan értékesítéséből tervezett 7,2 milliárd forint bevétel helyett mindössze 5,5 milliárd forint realizálódott” - olvasható a adta a fellebbezését, jelenleg várja a döntést. A vállalat az idén januárban engedélykérelmet nyújtott be a hatósághoz, hogy az ország egész területére kiterjedő általános postai tevékenységet végezhessen. A hatóság szerint a cég számviteli eljárásai jelenleg még nem kellően áttekinthetőek. dokumentumban. A rendőrség pedig még az idén is vizsgálta | a Dunavirág utcai irodaház bérleti szerződésének keletkezési körülményeit. A gyanú szerint 12 milliárd forintos károkozás töftént. A számvevők szerint a kötelezettségvállalási nyilatkozatban szereplő euró forintra át- . számított összege a szerződés aláírásakor meghaladta a 12 milliárd forintot, a döntéskor azonban alatta volt. Leszögezték: a hosszú távú időtartam, valamint a megbízható és fizetőképes bérlő személye miatti kedvező feltételek nem érvényesültek az árban megfelelően. A társaság azóta megszerezte a Benczúr Ház teljes tulajdonjogát is. Az egykori szakszervezeti székházban kapott otthont a teljes második emeleten (és az alagsorban) a Magyar Posta Múzeuma. Emellett a felújított termek kisebb rendezvények lebonyolítására is alkalmasak. A XIX. század végén épült há- | romszintes palota értékének felbecslése nem lesz egyszerű feladat. Az ingatlan 52 százalékát a tulajdonostársaktól vásárolta vissza az állami cég. hiányzás Idén februárban 9400 gyermeket érintett az, hogy az iskoláztatási támogatást a 2010/2011-es tanévtől a rendszeres iskolába járáshoz kötötte a kormány - közölte a parlament honlapján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Doncsev András a jobbikos Vágó Sebestyén írásbeli kérdésére közölte: a támogatás felfüggesztésének bevezetését megelőző tanévhez képest, az 50 órás hiányzások száma a 2011/2012- es tanévre az 1-12. évfolyamos tanulók körében 22 százalékkal csökkent. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője korábban elmondta, hogy 23 ezerrel csökkent az igazolatlanul hiányzó diákok aránya 2010/2011-ben. Tavaly novemberben pedig 28 ezerről 18 ezerre csökkent az 50 óránál többet hiányzó diákok száma, és az évismétlésre szorulók, vagyis a több mint 250 órát hiányzók is ötezerrel kevesebben lettek. Tavaly szigorodtak a szabályok, mivel 2012-től már szüne- teltethetővé is vált a kezdetben csak felfüggeszthető támogatás. Korábbán egy számlái! gyűjtötték a felfüggesztett támogatást, amelyet később a tankötelezettség teljesítésekor egy eseti gondnok bevonásával folyósítottak a szülőknek. Most kirívó esetekben végleg megvonhatják a támogatást. Doncsev szerint az iskolai hiányzások mögött állhat a család rossz anyagi helyzete, a szülők hanyagsága, a gyermek esetleges beilleszkedési problémái, vagy a tanulással kapcsolatos kudarcélményei. A pénzbeli támogatás szüneteltetéséhez ezért gyámhatósági intézkedés is társul. Az 50 óra elmulasztásáról szóló jelzés alapján a gyámhivatal, a 16 évesnél fiatalabb gyermeket védelembe veszi. Családjához gondozót rendel ki, aki segít a hiányzások hátterében rejlő okok megszüntetésében. A 16 éves vagy idősebb kiskorú esetében a kötelező védelembe vételre nem kerül sor. ■ É. S. A muftik döntése is befolyásolhatja a sikerességet export Keleti nyitás: tavaly megtört az Ázsiába irányuló kivitel lendülete Hosszabb távon hozhat eredményt a kormány által 2010- ben meghirdetett, majd a tavaly tavasszal elfogadott külgazdasági stratégiában kiemelt szerepet kapó keleti nyitás politikája hazánk Ázsiába irányuló exportjára - derül ki egy szakértői tanulmányból. „Kezdeti hipotézisünk, miszerint a 2008-ban kitört globális pénzügyi, gazdasági válság lökést adhat Magyarország Ázsiába irányuló kivitelének bizonyos mértékig és ideig igaz volt, ugyanis 2009 és 2011 között a kivitel növekedése dinamikusabb volt a korábbi évekhez és más térségekhez képest, azonban tavaly az export lendülete megtört” - mondta lapunknak Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. A szakértő az intézet másik munkatársával, Völgyi Katalinnal együtt szerzője annak a tanulmánynak, amely Magyarország és az ázsiai országok közötti kereskedelem alakulását tekintette át 2000 és 2012 között. Az export tavalyi visszaesését jelentős részben a kivitelben meghatározó szerepet játszó multinacionális vállalatok döntései okozták. Az Ázsiába irányuló exportban jelentős volumenű egy-egy jól meghatározott termékcsoport, nevezetesen a telekommunkációs berendezések, mobiltelefonok kivitele, amelynek mértéke tavaly jelentősen visszaesett. A Nokia ugyanis jelentősen csökkentette komáromi gyárának kapacitását, miután a telefonokat összeszerelő egységeket dél-koreai és kínai gyárába telepítette át. Emellett a Flextronics is leépítést hajtott végre. „A keleti nyitás stratégiának rövid távon valószínűleg kevés hatása lesz az Ázsiába irányuló kivitelre, hiszen a magyar-ázsiai kereskedelem is jellemzően a multinacionális vállalatok nemzetközi láncaiba integrálódott, illetve a kormányzatnak arra nincs befolyása, hogy a multinacionális vállalatok döntéseit befolyásolja” - mondta Éltető Andrea. A szakértő mindamellett kiemelte: hasznosnak tartja a keleti nyitás meghirdetését, miután annak fő célja a kkv-k külpiacon történő érvényesülésének segítése. Az európai gazdasági válság miatt az EU más tagállamai is arra törekednek, hogy új piacokat találjanak a világ feltörekvő piacain. Ez megfigyelhető a többi visegrádi ország esetében is, ahol szintén kidolgoztak valamiféle exportösztönzési stratégiát. A visegrádi országokat Magyarországhoz hasonlóan is az jellemzi, hogy deficites az Ázsiával folytatott külkereskedelmük, aminek a jelentős kínai import az oka. Emellett hasonlóan hazánkhoz exportjukban meghatározó a multinacionális vállalatok szerepe, bár ez Lengyelország esetében kevésbé jellemző. ■ T. G. Külkereskedelem az ázsiai országokkal (milliárd euró) ■ export import ■ egyenleg A régi székház Budán, a Krisztina körúton, amely 2007-ben került eladósorba
