Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-17 / 114. szám
2013. MÁJUS 17., PÉNTEK SETA - DIÁKVILÁG 15 Pályázat fiataloknak! Középpontban a francia nyelv A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Megyei Önkormányzat és a franciaországi Pas-de-Calais megye tanácsa között fennálló együttműködés keretében idén is lehetőség nyílik két - 18 és 26 év közötti - fiatal számára a Boulogne-sur-Mer-i Nyári Egyetem programjain való részvételre. A 2013. augusztus 5-16-ig megvalósuló eseményre Szolnok megyei állandó lakcímmel ren-‘ delkező lakosok pályázhatnak, a kiutazás, szállás és ellátás költségét a fogadó fél fedezi. A pályázat célja a résztvevők francia nyelvtudásának elmélyítése, Pas-de-Calais megye megismerése, baráti kapcsolatok kialakítása a nyári egyetem nyelvi, kulturális és sport programjai keretében. A résztvevők a program során nyelvi szint- felmérés után délelőttönként 40 órás francia nyelvtanfolyamon vesznek részt, délután pedig a francia kultúrával ismerkedhetnek kulturális programokon és kirándulásokon. A francia nyelvgyakorlást célozza a családoknál történő elhelyezés Is, a program végén lehetőség nyílik arra, hogy a nyelvi kurzus zárásaként, a résztvevők francia nyelvi vizsgát tegyenek. A pályázatok beadásának határideje: 2013. június 10., elbírálás határideje: 2013. június 17. A pályázati felhívás letölthető a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat honlapjáról, a www.jnszm.hu/Pályázatok, állásajánlatok menüpontból. ■ Négy vargás lány táborozhat az új néplap és társmegyéinek lapkiadói idén is megrendezik a Séta-tábort. A jutalomkiránduláson a legaktívabb toliforgatók vesznek részt Komárom, Tolna, Somogy, Baranya, Bács, Békés, Heves és Szolnok megyéből. Minden régiót 4-4 diák képvisel, a 32 fiatal ezúttal Pécsett gyűlik össze, ahol a cikkek írása mellett számos szórakoztató program várja őket. Megyénkből négy vargás lány utazik, így Tóth Lilinek, Tóth Zsófiának, Csikós Alettának és Kondorosi Fanninak lesz lehetősége az alkotásra, új élmények szerzésére. ■ A háziasított, kedvtelésből tartott patkánnyal a kutyához-macskához hasonlóan szoros kapcsolatot lehet kialakítani. Képünk illusztráció. Ez a cikk nem a finom ételekről, hanem kedvenc állataimról'szól. Csoki és Lecsó a nappalink kis sarkában él másfél éve egy terrárium-1 ban. Ők a Kedvenceim: a csuklyás patkányok. Gracza Petra Kiskoromban már akkor nagyon megtetszettek a patkányok, amikor a Harry Potter- ben megláttam Makeszt. Pár év múlva a Walt Disney-mesék sorában jelent meg Lecsó, a kék patkány, aki sokak kedvence lett, köztük az enyém is. Tavaly végre igazi patkánylányok költöztek lakásunkba. Nagyon intelligens és ragaszkodó kisállatok. Mondhatom, a patkány remek társ. Alapvetően csendes, szagtalan, tiszta állat (ha legalább hetente takarítjuk lakhelyét), kis helyen elfér. Igazi főnyeremény! Sokan azt hiszik, hogy a patkányok maguknak való, agreszszív állatok, de ez nem így van, sőt egyáltalán nincsen így. Játékos, ragaszkodó, intelligens és aranyos jószágok, amelyeknek kíváncsisága és problémamegoldó képessége magasabb a többi rágcsálóénál. Mindenbe belebújnak, imádják a takarókat és a párnákat. Felismerik a hangunkat, szagunkat, előjönnek, ha hívjuk őket, sőt apró trükköket is nek mondhatók. Az én patkányaim imádják a házi kosztot, kedvencük a rántotta, a sajt, a hal, a húsleves, a pörkölt, a joghurt és a spagetti. Rosszalkodni is szoktak, kiszórták már a virágcserépből a földet, elrágták a hangszóró és a net vezetékét, ellopták az újságokat fészekanyagnak, lyukat rágtak egy elorozott ruhára. képesek megtanulni. Hosz- szú farkuk miatt kiváló az egyensúlyérzékük, szinte bárhova képesek fel-, illetve elmászni, de az én Csokim és Lecsóm leginkább a vállamon szeret sétálni. Igényük a mindennapi foglalkozást. Csokiék önállóan ki- és bejárnak a helyükre, de kedvenc finom falatjaikkal bármikor kicsalhatóak. Az étrendjük alapvetően magvakból áll, de sok fehérjét és zöldséget is igényelnek, tehát mindenevőRosszalkodni is szoktak, kiszórták már a virágcserépből a földet, és elrágták a vezetéket is. A háziasított, kedvtelésből tartott patkánynyal egészen különleges, akár a kutyához-macskához hasonlóan szoros kapcsolatot lehet kialakítani. A kis rágcsálók közül tehát egy pár azonos nemű kezes, fiatal patkány a legjobb választás. Kamaszkortól ajánlom tartását. Figyelni kell arra is, hogy az állatnak megfelelő mozgásteret, játszótársat (másik patkányt) és kellő foglalkozást biztosítsunk, mert a magányos, elhanyagolt egyedek könnyen depresszióssá vagy agresszívvé válhatnak. Lecsóék párban nagyon ragaszkodnak egymáshoz, együtt (egymáson) alszanak, órákig tisztítják egymás bundáját, sőt ha összevesznek viccesen, egymást lebirkózva verekednek. Kaland az élet velük... *** A patkányok háziasítása a 19. századi angol patkányfogókhoz köthető. Közülük Jack Black, Viktória királynő hivatalos patkány- és vakondfogója volt a legismertebb. Jack Black a különleges színű befogott patkányokat továbbtenyésztette és stabilizálta a változatokat. Ezeket a patkányokat leginkább jól szituált hölgyek vásárolták, és mókusketrecben tartották őket. Magának a királynőnek is volt patkánya. A patkánytartás 1970 után vált széles körben elterjedtté. Laborokban a mai napig az albínó patkány az egyik legelterjedtebb kísérleti állat. Napi logaritmus füzetem lapjain foszlik szét a testet öltött gondolat és agyamban a tér síkokra bomlik amint egyenletet oldogat én vagyok az „f” függvény és az az y tengely és szavamon csüggvén a matek nem enged engem hisz a szabály kegyetlen én, az „f” bár ott vagyok... de mégse ott vagyok... mert bár mindenen túl megközelíti és azon is túl, de el nem érheti! SZABÓ NÁNDOR ZSOLT Az érzelmeinket is tolmácsolhatjuk művészet: egyszerű kis szócska, ám a jelentése annál varázslatosabb. A művészet több annál, hogy alkotunk valamit, amit néhány percig csodálnak, majd továbblépnek rajta. Nem egyszerűen hobbi, ami szórakoztat, hanem egy olyan, szavakkal szinte leírhatatlan fogalom, amely más világokba kalauzol minket. Mintha, ott ülnénk egy felhőn, körülöttünk nincs semmi és senki, de mégis minden és mindenki. Magunk vagyunk az érzéseinkkel, csak elmélkedünk, majd elkezd szárnyalni a fantáziánk, és vele szárnyalunk mi is. Ekkor jutunk el a különleges világokba és szeretnénk, ha ezt mindenki látná. Ezért alkotunk. Legyen szó festményről, ruháról, filmről, táncról, legyen szó szépről, meghökkentőről, felháborítóról, minden műalkotás célja: hogy érzéseket váltson ki belőlünk, a befogadóból. Ez az igazi művészet. Az érzelmek közvetítése, az álmok valóra váltása, az életünk megváltoztatása. KŐVÁRI VIKTÓRIA Az oldalt összeállította: Rimóczi Ágnes tel.: 56/516-747 e-mail: szolnok.seta@ujneplap.hu Az oldalon megjelent írásokat teljes terjedelmükben olvashatjátok a SZ0U0N.hu hírportálon. AZ OLDALT TÁMOGATJA: CINEMA CITY Kinek kell ma már a papír és a toll? Sajnos jogos a kérdés... szövegszerkesztés Egyre többen dolgozunk számítógéppel, kézírást már alig használunk a mindennapokban A számítógép előtt ülök, és úgy gépelek, hogy rá sem nézek a billentyűzetre. Nem esik nehezemre, ahogy lassan senkinek a környezetemben, hiszem az életem' komoly hányadát a monitor előtt töltöm el. Tegnap előkotortam a könyveimet a szoba sarkából, ahova dobáltam őket az utolsó tanítási napon. Kézbe véve a tollat, hogy akkor én most írni fogok, ijesztő dolgot tapasztaltam. Nem ment a kézírás. Mint amikor évekig nem biciklizel, majd amikor először ráülsz, az első métereknél a cél még az, hogy ne borulj oldalra. Elszoktál tőle, vissza kell rázódni. Rá kellett, hogy döbbenjek: ha nem járnék iskolába, egyáltalán nem használnék tollat vagy ceruzát. Talán csak számomra megdöbbentő és ijesztő. Gyorsabban tudnék legépelni egy szöveget, mint kézzel leírni. Az én korosztályom még legalább „helyettesíti” ezzel a kézírást. De az idősebbek közül, már a középkorúak közül is csak azok használnak tollat és papírt, akik azzal dolgoznak. Ez is egyre ritkább. Ki akarna egy mappával rohangálni ahelyett, hogy egy csinos, elegáns laptop legyen a hóna alatt, egy szép fekete vászontáskában. Az átlag felnőtt mit ír kézzel? Az üzenetet a családnak a hűtőre, vagy a bevásárlólistát. Különösen a fiatalok használják sokat a számítógépet. Képünk illusztráció. Elgondolkodtató, hogyha én, nem egész két hónap alatt úgy elszoktam a kézírástól, hogy nehezemre esik egy hosszabb mondatot leírni, hogy van ezzel a felnőtt, aki mióta befejezte a tanulmányait, csak akkor vesz tollat a kezébe, ha alá kell fir- kantania a szerződést. Egyedül a saját neve az, amit rendszeresen kézzel ír. De azt is csak azért, mert arra rákényszerül. Van-e így esély arra, hogy nem romük az átlag helyesírás-kézség? Úgy, hogy lassan nincs szükségünk arra, hogy ismerjük a magyar nyelv szabályait. Hiszen a szövegszerkesztő program jelzi, ha helytelenül írok le egy szót. Én sem adnám sokért sem ezt a kényelmet, bár az uj- jaim a billentyűzettől is begörcsölnek, ugyanúgy, ahogy a ceruzától. De ez kényelmesebb, egyszerűbb, gyorsabb, és nem utolsó sorban olvashatóbb. Kérdés, hogy melyik időállóbb. A papír, ami elkeveredhet, könnyen elveszik, de ha megőrzőm, engem is túlél, vagy a dokumentum, ami függ a számítógépem biztonságától, vírusoktól és legalább olyan eséllyel keveredik el, mint a papír. Mindenki döntse el. Kellene írni egy előny-hátrány összehasonlító-listát. Táblázat- szerkesztőben nagyon jól fog kinézni... ■ T. D. Zabálnivalók, de nem kaják kedvenc állatok Csoki és Lecsó szereti a pörköltet és a spagettit is
