Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-14 / 111. szám

4 JÁSZSÁG - TÜKÖR 2013. MÁJUS 14., KEDD Expedíció tagjaival üzentek az iráni testvérvárosba Ha kell, a pápához is elmennek neszűr Nyáron állandó rendőrőrs nyílik a sok problémával küzdő külterületen Szegedi Szilveszter úgy vélte, nyárfaültetvények telepítésével a foglalkoztatás helyzetén is javítani lehetne őshaza A szombaton útjára indult Közép-Ázsia Expedíció első hivatalos állomása volt vasárnap reggel Jászberény. A magyar felfedezők nyomá­ban Hidvégi-Üstös Pál vezeté­sével mintegy 18 ezer kilomé­tert tesznek meg a túra tagjai. Az extrém sportoló korábban is teljesített már hasonlóan nagy túrákat. A mostani tel­jesítésnek azonban csak esz­köze a sport. Általa ugyanis közelebb hozhatók azok a közép-ázsiai országok, ame­lyekkel az őshaza és a török népek kutatása kapcsán már több száz éve kapcsolatokat ápolunk. Ráadásul lehetősé­get ad arra is, hogy eljuttassa a hozzá csatlakozó kutatók információt a diákokhoz és a társadalom széles rétegeihez a médián keresztül. Jászberényben a Mar- git-szigeten dr. Szabó Tamás fogadta az expedíció tagjait. Megállapodtak arról, hogy a kerékpárral, lóháton, úszva, futva, hegyet mászva teljesí­tett öthónapos túrát követően a városban személyesen szá­molnak be az elért eredmé­nyekről. Megtudhattuk, hogy a kalandokat napi szinten az interneten keresztül követhe­tik az érdeklődők, de készül még kiadvány, könyv, sőt egy dokumentumfilm is. A város polgármestere felkérte Hidvégi-Üstös Pált, hogy Jászberény iráni test­vérvárosa vezetőjének adja át képeslapon megfogalmazott üzenetét, valamint a jászkürt hivatalos másolatát. ■ B. CS. Már nem csak az épületből visznek el mindent, magát az épületet is elviszik a nesz­űri tolvajok - fakadtak ki a jászberényi külterület lakói a vasárnap kora este tartott lakossági fórumon. Immáron 250 aláírást gyűjtöttek az érintettek, annak érdeké­ben, hogy konkrét lépésekre sarkallják a döntéshozókat a terület helyzetének normali­zálására. Banka Csaba- Nem kapunk segítséget sehon­nan, amit próbálunk megter­melni a kiskertekben, azt szinte biztos, hogy nem mi takarítjuk be - mondta a fórumot szervező Nagy Katalin elöljáróban. - Rá­adásul most már nem csak az épületből viszik el az értékes­nek vélt holmikat, de szó szerint lebontják az épületeket is. Az idős hölgy a környékben élők panaszait már nem csak a helyi döntéshozók felé tolmá­csolja. Elmondása szerint írt már a Belügyminisztériumba, ahonnan érkeztek ugyan szak­értők, de más, tudomása szerint, nem történt. Hasonlóképp pa­naszt fogalmazott meg - a ter­melő gazdák nevében - a Vi­dékfejlesztési Minisztériumba, ahonnan azonban egyelőre még választ nem kapott. - Nem ál­lok meg itt, mert ha kell, a par­lamentbe, az Európai Unióhoz, vagy akár a pápához is levelet írok, de a helyzetnek változnia kell - fakadt ki elkeseredve. - Nem értem, hogy azokat az em­bereket, akik számára semmi­lyen feltétel nem adott a külterü­leten a normális életre - hiszen nincs víz, nincs áram, nincs fű­tés -, miért engedik, hogy kinn éljenek ilyen szegényes körül­mények között? Megjelennek a gazdáknál, és onnan veszik el, amire szükségük van. Meglop­hatnak, megverhetnek engem, hiszen idős vagyok, de azt a földet, amit szüleimtől kaptam, nem hagyom elvészni - mondta könnyeivel küzdve Kati néni. A fórum céljának megfelelően a legtöbben próbáltak megoldá­si javaslatokat is adni a helyzet kezelésére. Bláva Imréné sze­rint amennyiben a hátrányos helyzetben lévők számára leg­alább a vizet biztosítanák, talán megtermelnék a maguk számá­ra a zöldségeket, s nem vinnék el a normálisan élni akaró em­berektől. Somogyi Sándor sze­rint sajnos kevés az esély, hogy ismét virágzó szőlőskerteket hozzanak létre a Neszűrben, ugyanakkor a terület hasznosí­tása elengedhetetlen. Úgy vél­te, akácfát kell telepíteni, ami megélhetést adhat az erdőtele­pítéssel foglalkozóknak. Molnár Lajos felvetette, hogy a térség speciális problémáit ismerő kép­viselőt kell választania az érin­tetteknek. A szervező Nagy Katalin megjegyezte, hogy a faültetéssel csak az a probléma, hogy már a csemetéket is kivágják a fatol­vajok, de még a gyümölcsfákat sem kímélik, tehát mindenképp a közbiztonság javításán kelle­ne dolgozni. Szegedi Szilveszter szerint a nyárfatelepítés megol­dás lehetne, mert a fiatal nyár­fák nem jól égnek, s ezzel talán elejét lehetne venni a lopások­nak, ugyanakkor a telepítés, az erdőgondozás munkát adhatna az álláskeresőknek. Később fel­vetődött, hogy ismét csőszöket kellene választani maguk kö­zül, akinek tevékenységét az adott területen tulajdonnal ren­delkező gazdák fizetnék. A köz- biztonság kérdése folyamatosan visszatérő, a megoldás alapját jelentő kérdésként vetődött fel. A tanácskozáson jelen lévő Do­bos Krisztián a Jászberényi Rendőrkapitányság képviseleté­ben kiemelte, hogy július köze­pétől ismét megnyílik a külterü­leti rendőrőrs, ahol folyamatos, 24 órás szolgálatot ad majd a ki­rendelt rendőri állomány. Dr. Szabó Tamás Jászberény polgármestere elmondta, hogy a fórumról csak későn kapott ér­tesítést, és már nem tudta megol­dani, hogy személyesen is jelen legyen. Ugyanakkor szerinte is a lehető legtöbb fórumon jelezni kell a felvetődött problémákat, amennyiben pedig a helyszí­nen megfogalmazott megoldási javaslatokról hivatalos formá­ban is kap feljegyzést, akkor azt tanulmányozni fogják. Ez­zel együtt is felvázolt egy hosz- szú távú lehetőséget. A polgár- mester úgy véli, a Neszűr egy részét a kistermelők számára használható kertként kell meg­hagyni, amely védelmét ma­ximálisan meg kell szervezni. Másrészt viszont a használaton kívüli telkek tömbösítésére vol­na szükség, és az így kialakuló nagyobb határrészeken az ön- kormányzat szándékai szerint is valamilyen energianövényt lehetne telepíteni. Ehhez pályá­zati források is felhasználhatók, mindennek előkészítése már fo­lyamatban van a városházán. A szenvedélyük jelenti a hajtóerőt motoron Bizony egyre többen vannak, akik anyagi okok miatt váltottak Sikerrel szerepelt a jászjákóhalmi honismereti szakkör a versenyen Már lépten-nyomon látha­tóak motorosok az utakon. A motiváló tényezők közt a szenvedély és a spórolás állnak az élen. Babos Attila Kevés olyan hobbit ismerünk mint a motorozás, amelynek mo­tivációit efféle kettősség jellemzi. Ráadásul a különböző motiváci­óknak létezik metszéspontjuk. Ezt szűrtük le legalábbis az el­múlt napokban azokból a beszél­getésekből, amelyeket a különfé­le motorokat birtokló férfiakkal és nőkkel folytattunk. A többség egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a szenvedély, mi több, az adrenalin hajtja, azt a fajta szabadságérzést, felszaba- dultságot, és jóféle izgalmat, amit a motorozás tud adni a számára, másban nem találta meg. Kisebb csoport, de még min­dig jelentős azoknak a száma, akik praktikus okokból váltot­tak robogóra, a legtöbben bu­szozás helyett, már régebben, mások, újabban autóról, amit nem tudtak már fenntartani, g Kevesebben voltak, akiknek | a második autó helyett volt robo- = gójuk, de ők mind azt mondták, | hogy legalább tavasztól őszig I nem kell a párjukhoz alkalmaz­Sokan csak városi közlekedésre használják motorjukat. Képünk illusztráció. kodniuk, ha el akarnak jutni va­lahová. Hozzáértők szerint ez utóbbi csoport, a motorra csak nemrég váltók köre jelenti a legnagyobb veszélyforrást a többi közleke­dőre, és saját magára nézve is, még akkor is, ha a legtöbben két keréken már nem olyan bátrak, mint a friss jogosítványos autó­sok. Mindenesetre az ellentétek még élnek az utakon a régebbi motorosok és az autósok közt is, ugyanakkor a régebb óta guru­lók szerint sokat javult a helyzet. A határ a csillagos ég a motorosok kis pénzből is kijöhetnek, de a határ a csil­lagos ég. Egy új túra- vagy sportmotor több milliót is kós­tálhat, míg egy használt, jó állapotú robogót 40-50 ezer­ből is vehetünk. A kötelező biztosítás évi néhány ezer fo­rint, egy strapabíró, új bukó­sisak tízezertől indul. Egy ki­sebb robogó 2,5-3,5 liter kö­zötti fogyasztással elgurul vá­rosban. Előírás szerint dolgoznak, nem járműtípus szerint több motoros, különösen a robogósok szerint visszatérő probléma, hogy a már bekátyú- zott utak sem mindenütt bizton­ságosak, mert nem marad egyenletes az út. Egy aprócska rés, emiatt kijavítatlanul ha­gyott kátyú, ami az autósnak nem jelent gondot, a motoros­nak veszélyforrás lehet. Hason­ló kockázatot jelentenek a nyomvályús szakaszok vagy a megsüllyedt aknafedlapok. az útkezelő cégeknél azt mondták, az útügyi műszaki szabályzat alapján, ha városi út, akkor az idevágó önkor­mányzati rendelet betartásával kátyúznak. Az előírásokat a kátyútípusok szerint alakítot­ták, nem járműtípusok szerint. A szabályokat maradéktalanul betartják, a javítások milyensé­gét és minőségét a burkolathi­bákra vonatkozó szabályok sze­rint valósítják meg. hozzátették: a motorkerékpá­rok, kerékpárok közlekedésé­nek biztonságát is szolgáló felü­letjavításokat végeznek: javít­ják az útsüllyedéseket, hézagki­töltést és -kiöntést végeznek, amikkel a hosszanti és a ke­resztirányú repedéseket szünte­tik meg. Ezeken kívül felület­marásokkal „orvosolják" a nyomvályúkat és az aszfalt- felgyűrődéseket. pályázatok Mint már évtize­dek óta gyakran, most is sike­resen szerepelt a jászjákóhal­mi Horváth Péter Honismereti Szakkör a megyei honismereti pályázaton. A „Korcsma és honismeret; két jászjákóhalmi siker­ágazat” című pályamunka a néprajzi csoportos kategóriá­ban különdíjat kapott, Fodor István Ferenc szakkörvezető „Egy valóságos szocialista brigád Brezsnyev elvtárs elvárása szerint” című mun­kájával könyvjutalomban részesült, miképpen szintén egyéni felnőtt kategóriában Ézsiás Adrienn „Jászjákó­halmi kerítéstípusok” című munkája is. Fodor István Ferenc pály- munkája egyébként megemlíti, hogy a jákóhalmi kocsmában egykor Szolnok is gyakorta szóba került, nem éppen ked­vező színben. Az 1970-es években ugyanis igen bosszantotta a helyieket, hogy a város alapításának 900 éves évfordulójára a megye- székhely úgymond megpum- polta a megye minden települé­sét a jeles alkalom megünnep­lése ürügyén. Nem mellékesen pedig ugyanezen években nagy kampányokat indítottak a Néplap előfizetésére. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom