Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-06 / 80. szám

1004 EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu Wá H- IV. évfolyam, 4- szám 2013. április Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ■ mm ÁPRILIS ÜZENETE: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek” (Jn 20, 29). A lélek tavasza A pápaválasztás idején sok hír jelent meg az egyházzal kapcso­latban. Sokféle téma merült fel, amelyek megoldásával kellene foglalkoznia a pápának. Töb­ben arról írtak, hogy az egyház­ban megújulásra és reformokra van szükség. Van, aki a lélek tavaszát, és van olyan is, aki az egyházi törvények és a valóság közti eltérés megoldását várja Ferenc pápától. Persze ezt nem annyira a hibák kijavításával, mint inkább a törvények módo­sításával képzeli el. Az erkölcsi törvényekkel azonban nem úgy vagyunk, mint a hétköznap­jainkat meghatározó szabá­lyokkal, amelyeket könnyen a nagyobb közösség pillanatnyi érdekeihez igazíthatunk. Az er­kölcsi rend lényegében a Tízpa­rancsolaton alapszik és ennek normái megtalálhatók minden igazságos törvény gyökerénél. Minden sikeres megújulás életünk reformjával kezdődik, amikor igyekszünk jobbá lenni és a rosszat kigyomlálni éle­tünkből. Mindenki elsősorban önmagáért és saját tetteiért fe­lelős, nem ruházhatjuk át, nem varrhatjuk mások nyakába a felelősséget. Hibáinkért, mu­lasztásainkért és bűneinkért nekünk kell felelnünk. Egyé­ni kudarcainkért nem hibáz­tathatjuk sem a törvényeket, sem a pápát. Tévútra vezetnek azok az elképzelések, amelyek által önmagunk helyett a sza­bályokat akarjuk megváltoz­tatni. Nem elégedhetünk meg régi önmagunkkal. A költővel együtt töltsön el bennünket is a továbblépés vágya: „Ne hagyj Uram megülepednem, sem eszmében, sem kényelemben. Ne tűrj megállni az ostoba van- nál, S nem vágyni többre kis mái magamnál.” (Sík Sándor). Akkor köszönt ránk a lélek tava­sza, ha megérik bennünk a nagy elhatározás a vál­toztatásra. Ha éle­tünket akarjuk megváltoztatni és Istenhez igazítani, akkor járunk a he­lyes, a szent feren- ci úton. Ez ihlette meg az új pápát is. Ez lehet igazi hús­véti programunk: emberi kapcsola­taink és Istenhez fűződő kapcso­latunk megújítá­sa. Ha nem csak akkor hívjuk fel barátunkat, ami­kor nekünk van segítségre szük­ségünk, ha nem csak akkor imádkozunk, amikor vizsga előtt állunk, vagy beteg valaki a családban. Ha egyházközsé­günk megújítását nem csak a többiektől várjuk, hanem mi is magunkénak érezzük, ha isten­tiszteletei és egyéb programjai fontosak lesznek számunkra. Akkor köszönt ránk a lélek tavasza, ha húsvétkor találko­zunk a feltámadt Krisztussal, ha megengedjük, hogy belépjen életünkbe, és megerősítse ben­nünk mindazt, ami jó, nemes és szép. Ebben a pápa tanítása és példája segíthet bennünket, de a megváltás nem a pápára vár. Jézus Krisztus váltotta meg az emberiséget, amikor minden bűnért megfizette a váltságdí­jat. A mai ember sem találhatja meg másban a megváltót, egye­dül Jézus Krisztusban. Temyák Csaba egri érsek Hitoktatókat várnak Kötelezően választható tantárgy a hittan szeptember 1-től az ál­talános iskolák 1. és 5. osztályá­ban az új Köznevelési Törvény életbe lépésével. Az újonnan átvett katolikus iskolák miatt is több hitoktatóra lesz szük­ség. Ezért várják mindazok jelentkezését, akik szívesen vállalnának óraadói, részmun­kaidős, esetleg főállású hitokta­tói szolálatot. Küldjék el május 15-ig a fény­képes önéletrajzuk mellett a legmagasabb iskolai és szak­irányú végzettségüket igazoló okiratok másolatait és beszá­molót az eddigi hitoktatói gya­korlatukról a Főegyházmegyei Kateketetikai Konzultációs Irodába (3300 Eger Széchenyi u. 5.,). Email: korodi.tibor@ eger.egyhazmegye.hu, telefon: 36/515-270. Ferenc pápa lett a szegények püspökéből „Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, hogy bíboros testvéreim a világ végére mentek érte. Köszönöm a fogadtatást” - mondta az új katolikus egyházfő. Jorge Mario Bergoglio argen­tin bíborost választotta meg a konklávé a római katolikus egyház új vezetőjének. A 266. pápa a Ferenc nevet választot­ta. Miután kihirdették a nevét, az emberek harsogni kezdték, hogy Francesco, Francesco, beszéde közben azonban min­denki csendben volt. „Most szeretnék áldást osz­tani, de egy szívességre kérlek benneteket. Mielőtt a püspök megáldaná a népet, én kérlek benneteket arra, imádkozza­tok Istenhez, hogy áldja meg a püspökötöket” - mondta a Szent Péter téren összegyűlt hatal­mas, meghatódott tömeg előtt az új egyházfő. Ferenc pápa ötgyermekes család sarja, Bu­enos Airesben született, szülei olasz származásúak voltak, 22 évesen csatlakozott a jezsuiták­hoz. 1969-ben szentelték pappá, tanulmányai egy részét Német­országban végezte, végül a teo­lógia professzora lett. Kiemel­kedő intellektusnak tartják. Ismerői a „szegények püspöke” címmel is megtisztelték. A sajtó munkatársainak tar­tott audienciáján az új egyházfő egyértelművé tette, hogy Assi­si Szent Ferenc, a szegények szentje után választotta magá­nak ezt a nevet, aki a béke, a mértékletesség és a szegények szolgálatának jelképe - mondta. Ferenc pápa a március 19-én bemutatott szentmisén, ame­lyen péteri szolgálatát megkezd­te, hangsúlyozta: őrizzük meg a teremtett világot, legyünk egymás őrzői.'Ferenc pápa kö­szönetét mondott az Urnák, hogy Szent József, az egyetemes Egyház védőszentje ünnepén kezdheti meg péteri szolgálatát. A köszöntések után a felolvasott evangéliumi részről elmélke­dett. „József erre fólébredt ál­mából és úgy tett, ahogy az Űr angyala parancsolta. Magához vette feleségét” (Mt 1,24). Isten küldetést bízott Józsefre, hogy legyen őrző, Mária és Jézus őr­zője (itt II. János Pál szavait idéz­te) és az Egyház őrzője is: Szent József, amilyen szeretetteljesen viselte gondját Máriának, és amilyen örömmel szentelte ma­gát Jézus Krisztus nevelésének, ugyanígy oltalmazza és őrzi an­nak Titokzatos Testét, az Egyhá­zat, melynek előképe és példája maga a Szent Szűz. Ugyanazon a napon, melyen Ferenc pápa megkezdte péteri szolgálatát, hálaadó szentmi­sét mutatott be Ternyák Csa­ba érsek az Egri Bazilikában, paptestvérei koncelebrálásával. „Katolikus identitásunkhoz tartozik, hogy kötődünk a pá­pa személyéhez, ezért adunk hálát az új Szentatya szolgála­tának kezdetén és minden nap imádkozunk érte” - emelte ki a főpásztor. Homa János A hit ünnepe SZERETETTEL HÍVJÁK április 20-án, szombaton 10 órára az Egri Bazilikába a papokat, a szerzeteseket, a hitoktatókat, a képviselőtestületek küldöt­teit és mindazokat a híveket, akik szívesen részt vennének a katolikus hit ünnepén. A Katekizmus Napjának rész­letes programjáról az egy­házmegyei honlapon (http:// www.eger.egyhazmegye.hu) lehet tájékozódni. Ministráns találkozó A hatodik Főegyházmegyei Ministráns Találkozó április 27-én, szombaton lesz Eger­ben. Reggel 8 órától a szemi­nárium udvarán regisztráció, 10 órakor érseki szentmise lesz a bazilikában. A talál­kozón több száz ministráns részvételére számítanak. Felvételi az egri Érseki Fiúkórus felvételt hirdet a 2013-2014- es tanévre. A meghallgatás időpontja április 9. és 11.16-18 óra között, a Széchenyi utca 5. szám alatt található KIK Klubban. Várnak minden 6-11 éves énekelni szerető Mt! Hitoktatók képzése az egri Hittudományi Főis­kolán két szinten folytatódik a világi hitoktatók képzése: katekéta alapszakon (3 éves képzés) és hittanár-nevelő mesterszakon (2 év). Bővebb információ a főiskola honlap­ján (www.eghf.hu) olvasható és a tanulmányi osztályon kérhető. Jelentkezni az in­tézmény saját jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Jelentkezési határidő: 2013. május 15. JEGYZET középkori teológusok szerint az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten három lehetséges világrend között választhatott: az ártatlan, a bűnös, és az irgalmas világ­rend között. Az elsőben nem lett volna bűnbeesés és bűn, ennek következtében nem lett volna szenvedés, halál, és mindaz, ami az ősbűn következménye. A bűnös világrendben mindez létezne, de nem lenne megvál­tás, nem lenne bűnbocsánat. Az üdvösség jelenlegi rendjét mél­tán nevezhetjük az irgalmasság világrendjének, mert az emberi­ség megváltásában különösen is megmutatkozott Isten jósága. Abban a világban, amelyben élünk, jelen van a bűn, a szen­vedés és halál, de a megváltó Jézusnak köszönhetően jelen van a megbocsátás és az örök élet lehetősége is. Már Szent Ágoston rámuta­tott arra, hogy az Isten irgalma nemcsak azt jelenti, hogy a mennyei Atya megbocsátja bű­neinket. A nagy hittudós szerint „az irgalom, mint erény részvét érzése mások szüksége iránt, ami arra késztet, hogy erőnk­höz mérten mások segítségére siessünk”. Aki irgalmas, az jóindulatból és együttérzésből segíteni akar másokon. Hála Istennek, manapság is vannak olyan emberek, akik észreveszik a másik ember gondját, baját, és segíteni akarnak rajta. Teoló­giai értelemben azt a készséget nevezzük irgalmasságnak, ame­lyet az Isten az üdvtörténetben kinyilvánított: tud megbocsátó lenni a bűnös emberrel szem­ben, és kész őt a természetfeletti üdvösségre elvezetni. Isten irgalma megmutatkozott már rögtön a bűnbeesés után, amikor megígérte a Megváltó eljövetelét. Azután az ő irgalmá­nak jele a szövetségkötés. A vá­lasztott nép fiai saját életükben, a nép történelmében sokszor megtapasztalták, hogy Jahve ir­galmas és könyörülő Isten. Ezért. kéri a zsoltáros: „Áldjátok az Urat, mert jó, mert az ő irgalma örökkévaló” (Zsolt 136). Isten irgalmas szeretete külö­nösképpen is megmutatkozott a megtestesülésben, valamint a megváltó Jézus életében és a megváltás művében. A mi Urunk Jézus Krisztus tanításával és életével kinyilatkoztatta, hogy az Isten, a mi mennyei Atyánk végtelenül irgalmas. Megtanított bennünket arra, hogy az Isten olyan Atya, aki felkelti napját a jókra és a gonoszokra egyaránt. Az egyik példázata szerint olyan Atya, aki nem engedi, hogy a búza közül kitépjék a konkolyt, mert időt és lehetőséget ad az embernek a bűnbánatra és a megtérésre. Az irgalom világ­rendjében jobban örülnek egy megtérő bűnösnek, mint kilenc­ven kilenc igaznak, akiknek nincs szükségük a megtérésre. Ez a jóságos Atya, még egy elté- kozolt élet után is visszafogadja az embert a szeretetébe, ha az bűnbánatot tart. bűnös, gyarló embernek nagy vigasztalás és báto­rítás az Isten irgalma. Jó tudni, hogy olyan az Isten, aki a megrokkant nádszálat nem töri le, a füstölgő mécsbelet nem oltja ki (Mt 12,20), aki keresni jött, ami elveszett, a megtört szí- vűeknek nyújt vigasztalást. Ezért az apostoli igehirdetés ezekkel a szavakkal buzdít bennünket: „Já­ruljunk bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat talál­junk és kegyelmet kapjunk, ami­kor segítségre van szükségünk” (Zsid 4,16). Dolhai Lajos Az irgalmasság világrendje

Next

/
Oldalképek
Tartalom