Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-06 / 80. szám

MEGYEI TŰKOR 2013. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Otthonuktól távol próbálnak szerencsét megélhetés Megyénkből sokan mennek külföldre, de térségünkben is vállalnak munkát külföldiek Egy friss kutatás szerint a magyar lakosság tizenhat százaléka gondolkodik azon, hogy más országban képzeli el az életét. Ma már nemcsak a fiatalok, az idősebbek is szerencsét próbálnak kül­földön. Mások viszont éppen nálunk szeretnének boldo­gulni. Munkatársainktól Mostanában lengőajtót tehet­nénk a határra, akkora a jö­vés-menés országunkban. So­kan úgy vélik, nincs ebben sem­mi különös, mindenki ott próbál szerencsét, ahol sikert remél. És az sem igaz, hogy egyirányú len­ne a forgalom: jönnek visszafelé is. Kifelé menet most valaki nagy hanggal becsapta az ajtót. Geren­dás Péter zenész azzal búcsúzott tőlünk, hogy nem kíván, nem tud élni hazánkban. Nyílt levele után megint fókuszba került az egyébként is érzékeny témának számító kivándorlás, hiszen az elmúlt két évtized alatt lényegé­ben háromszorosára nőtt a kül­földi munkavállalást vagy vég­leges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya. ■ Már amikor kimentem, tudtam, hogy mindenképp haza fogok majd jönni. A legtöbben a legelmaradot­tabb régióból, Észak-Magyar- országról, jellemzően Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyéből indulnak útnak a legnagyobb arányban. A gazdasági muta­tók tekintetében szintén nehéz helyzetben lévő Észak-Alföldi és Dél-Alföldi régióból is ren­getegen vesznek búcsút itthoni életüktől.- Egy csendes kisközségben élünk Tiszainokán - mesél ma­gáról a húszas évei végén járó Fórizs István. - Évekig keres­tem állást először a települése­men, majd a megyében, végül már az országban mindenfelé. Dolgoztam Budapesten, Szege­den, alig láttam a családomat. Végül arra jöttem rá, ha már az otthonomtól messzebb kell mun­kát vállalnom, akár külföldre is kimehetnék, tripla annyi fize­tésért. Szerencsére sikerült Né­Régiónkból is sokan döntenek úgy, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldön vállalnak munkát. Egy részük azonban később visszatér. Képünk illusztráció. metországban elhelyezkednem, most haladunk, el tudom tartani a feleségemet, gyermekemet. Állítólag minden hetedik ma­gyar fiatal készül arra, hogy el­hagyja az országot, London ma a világ ötödik legnagyobb ma­gyar városa. Természetesen nem csak Nagy-Britannia a szeren­csét próbálók egyedüli célpontja. A kivándorlás iránya és üteme lényegében egy az egyben tük­rözi a gazdaság állapotát, illetve hangulatát. Az elmúlt időszak­ban több statisztika is napvilá­got látott. Közös bennük, hogy egyértelműen Nyugat-Európát, azon belül is Nagy-Britanniát és Németországot tartják a hazánk­tól búcsút mondók első számú céljának. Ausztria helyzete - szomszédos országként - némi­leg más: Vas, Zala és Győr-Mo- son-Sopron megyéből indulnak a sógorokhoz a legtöbben, de már a többi régióban is elterjedt az ausztriai munkavállalás. A külföld nemcsak a szakmun­kásokat, a betanított munkásokat szipkázza el, hanem a tehetséges fiatal (és kevésbé fiatal) értelmisé­gieket is. Többeknek sikerült ál­lásra lelniük a versenyszférában, sőt, a kormányhivatalokban és a médiában is. A szolnoki Papp Balázs ez utóbbiban dolgozik.- Engem is elszívott a külföld. Ez hiba, sőt, kifejezetten veszé­lyes hosszú távon, hiszen nem csak a magyar média színvonala csorbulhat emiatt, hanem az or­szágunk versenyképessége is. Én maradtam volna itthon, ha lett volna munkahélyem. Közvéleménykutatások sze­rint minden harmadik friss dip­lomás szeretné külföldön töké­letesíteni tudását. Szakemberek egy része szerint nincsen ebben semmi különös.- A munkavállalási mora­tóriumok lejártával a külföldi munkavállalás egy általános, kelet-közép-európai jelenséggé vált és egyáltalán nem tekint­hető hazai sajátosságnak - nyi­latkozta ezzel kapcsolatban Ma­¥ A múzeumigazgató évekig tanulmányozta a kivándorlás emlékeit tolcsy György nemzetgazdasági miniszter.- Ez szerintem is természe­tes folyamat - állítja Szarvák Tibor szolnoki szociológus. - Kinyílt a globális tér. Men­jen csak az a diák külföldre, tájékozódjon, tanuljon, aztán jöjjön haza! Az egyetemek, főiskolák számos „hazaváró” programmal próbálják vissza­A kivándorlási szándék alakulása Magyarországon (1993) Maradók 86%---------------.—, &o) Rövidtávú munkavállalás 4%— Hosszú távú- annak idején, 1904-től ha­zánk szó szerint eladta lakosait- meséli dr. Horváth László tör­ténész, a szolnoki Damjanich János múzeum igazgatója, aki évekig tanulmányozta az ameri- kás kivándorlás emlékeit.- A Cunard Line nevű angol ha­jótársasággal a kormány szabá­lyos egyezményt kötött, mely szerint a Fiume és New York kö­zött közlekedő járatra folyama­tosan „biztosítják” az utasokat, cserébe a hajó társaságtól fej­kvótát kap az állam. Több (fő­leg magyarokat szállító) tenger­járó járművet is forgalomba állí­tottak akkoriban, melyek való­jában egyszerű lószállítók vol­tak, olyan hangzatos nevekkel, mint Kárpátia vagy Pannónia. egy hajójegy kétszáz koronába került, ahhoz, hogy valaki út­nak induljon, legalább három­száz koronás tőke kellett.- A legszegényebb országrészek­ből ezért nem tudtak sokan sze­rencsét próbálni külföldön. Egyszerűennem volt annyi összeg a tarsolyukban, hogy megvásárolhassák a hajóje­gyet - fűzi hozzá dr. Horváth László. manapság a kormány inkább küzd a kivándorlás ellen, a Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium például kisfilmekkel próbálja maradásra bírni a tá­vozni készülő fiatalokat. A kivándorlási szándék alakulása Magyarországon (2013) Maradók 54% Bizonytalan 16% Rövidtávú munkavállalás 13% csábítani a hallgatókat. Remél­jük, sikeresen, mert Magyar- ország mégis csak a hazánk. így gondolta ezt Klára is, aki 1965-ben hagyta el Magyar- országot. Akkoriban több évi próbálkozás után jutottak útle­vélhez, amivel Bécsbe indulhat­tak „turistaútra”, majd később onnan az Egyesült Államokba. Itt aztán évtizedekre kint is maradtak.- Mindig Magyarországot tar­tottam hazámnak - mondja. - Már amikor kimentem, tudtam, hogy haza fogok jönni. Amint el­értem a nyugdíjkorhatárt, pénte­ken még dolgoztam, hétfőn fent ültem a hazafelé tartó repülőgé­pen, kedden már itthon voltam- árulja el. Franz Raber pedig egyike azoknak, akik nem kifelé, ha­nem befelé lépték át a magyar határt. Közel húsz esztendeje él nálunk, jórészt Szolnokon, bár ötven esztendeje az ameri­kai Alabamában született. Ve­gyésznek tanult, de otthon vé­gül kamionosként találta meg a számítását.- Egy féléves egyetemi kuta­tási programot leszámítva nem tudtam a szakmámban dolgozni- indokolja Franz kicsit szokat­lan pályamódosítását, aminek tanúsága szerint odaát sem élet- biztosítás a tanult mesterség. Franzot egy kinti protestáns segélyszervezet kereste meg az­zal, hogy akár tanári diploma nélkül, vállalná-e anyanyelve kelet-európai oktatását 1992-től Szolnok megyében kezdett isko­lákban, táborokban, sőt a hon­védségnél is angolt tanítani. Köz­ben megnősült. Feleségével egy ideig az államokban is éltek, de jelenlegi terveik szerint, amíg le­ányuk el nem éri az egyetemista kort, Magyarországon képzelik el az életüket.- Habár kezdetben nehéz volt az amerikai kultúra után beil­leszkedni az itteni világba, úgy érzem, ha nem is luxuskörülmé­nyek között, de tisztességesen meg lehet élni Magyarországon- mondja Franz, aki jelenleg egy szolnoki gyárban dolgozik. - Lá­tok itt is igen nehéz körülmé­nyek között élő embereket, de az igazi szegénység nem itt lakik, hanem például Indiában. Itt is sok a komor ember, morognak, de teszik a dolgukat. Ez egy él­hető ország. A belvíz elleni küzdelemben is segítenek adomány Az ökumenikus szervezet vitt szivattyúkat Jászalsószentgyörgyre Nagyteljesítményű szivattyúk­kal segíti a belvízkárosult csa­ládokat az Ökumenikus Segély- szervezet Jász-Nagykun-Szol- nok megyében. A szervezet és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság együttműködése­ként első lépésben öt nagytel­jesítményű szivattyút telepí­tettek tegnap térségünkben. A jászalsószentgyörgyi hiva­talos átadáson Lehel Lászlótól, a segélyszervezet elnök-igaz­gatójától dr. Szakali Erzsébet a megyei kormányhivatal fő­igazgatója és Horváth Béla, a Kötivízig főmérnöke vette át az adományt. A felajánlást te­vő önkéntesek a következő na­pokban a helyszínen maradva A segélyszervezet helyi önkéntese, Törőcsik Béla az egyik szivattyúnál nyújtanak segítséget a belvíz elleni küzdelemben. Mint ismeretes, a térségben egyre nagyobb területet önt el a belvíz, jelenleg több mint 31 500 hektárt borít víz. A belterü­leti szakaszok védelme érdeké­ben egyre több önkormányzat rendel el védekezési fokozatot, így I. fokú készültséget tart fenn Tápiószőlős, Jászladány, Mezőhék, II. fokú készültség van érvényben Cegléd, Tomaj- monostora, Tiszaug, Alattyán, Jásztelek, Újszász, Kunszent- márton, Cibakháza, Jászalsó- szentgyörgy, Kisújszállás, va­lamint Tiszaföldvár területén. Fegyverneken III. fokú készült­ség érvényes. ■ Újabb három konyhán lesz Mintamenza a megyében közétkeztetés Közel egy hónap­pal ezelőtt volt az országos Min­tamenza megyei programindító konferenciája Szolnokon, követ­kező lépésként pedig a napokban munkamegbeszélést tartottak a megyeszékhelyen. Újabb há­rom konyha - két karcagi és egy szolnoki - csatlakozott a közét­keztetés minőségi javítását célzó kezdeményezéshez a térségben. A kerekasztal-beszélgetésen dr. Kállai Mária kormánymeg­bízott hangsúlyozta: oda kell figyelni a mindennapok során arra, hogy mit kapnak a kicsik tízóraira, ebédre és uzsonnára. Ehhez pedig összefogás szüksé­ges és a lehető legszélesebb réteg­ben kell alkalmazni a jó példát. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos arról beszélt, hogy a népbetegséggé vált elhízás csökkentésében is nagy segítség a program bevezetése. Hozzátet­te: a megfelelő étkezési kultúra kialakításában helyet kapnak a hazai termékek, nyersanyagok is. Igény van a helyi, friss, jó mi­nőségű élelmiszerre korosztály­tól függetlenül. Ezért is fontos, hogy a közétkeztetésben megje­lenjenek a helyi termékek. Á megbeszélésen a csatlakozó és érdeklődő konyhák, beszál­lítók mellett a megyei kórház konyhája, az intézményfenntar­tó központ, valamint a szolno­ki önkormányzat képviselői is részt vettek. ■ SZ. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom