Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-06 / 80. szám
MEGYEI TŰKOR 2013. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Otthonuktól távol próbálnak szerencsét megélhetés Megyénkből sokan mennek külföldre, de térségünkben is vállalnak munkát külföldiek Egy friss kutatás szerint a magyar lakosság tizenhat százaléka gondolkodik azon, hogy más országban képzeli el az életét. Ma már nemcsak a fiatalok, az idősebbek is szerencsét próbálnak külföldön. Mások viszont éppen nálunk szeretnének boldogulni. Munkatársainktól Mostanában lengőajtót tehetnénk a határra, akkora a jövés-menés országunkban. Sokan úgy vélik, nincs ebben semmi különös, mindenki ott próbál szerencsét, ahol sikert remél. És az sem igaz, hogy egyirányú lenne a forgalom: jönnek visszafelé is. Kifelé menet most valaki nagy hanggal becsapta az ajtót. Gerendás Péter zenész azzal búcsúzott tőlünk, hogy nem kíván, nem tud élni hazánkban. Nyílt levele után megint fókuszba került az egyébként is érzékeny témának számító kivándorlás, hiszen az elmúlt két évtized alatt lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya. ■ Már amikor kimentem, tudtam, hogy mindenképp haza fogok majd jönni. A legtöbben a legelmaradottabb régióból, Észak-Magyar- országról, jellemzően Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyéből indulnak útnak a legnagyobb arányban. A gazdasági mutatók tekintetében szintén nehéz helyzetben lévő Észak-Alföldi és Dél-Alföldi régióból is rengetegen vesznek búcsút itthoni életüktől.- Egy csendes kisközségben élünk Tiszainokán - mesél magáról a húszas évei végén járó Fórizs István. - Évekig kerestem állást először a településemen, majd a megyében, végül már az országban mindenfelé. Dolgoztam Budapesten, Szegeden, alig láttam a családomat. Végül arra jöttem rá, ha már az otthonomtól messzebb kell munkát vállalnom, akár külföldre is kimehetnék, tripla annyi fizetésért. Szerencsére sikerült NéRégiónkból is sokan döntenek úgy, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldön vállalnak munkát. Egy részük azonban később visszatér. Képünk illusztráció. metországban elhelyezkednem, most haladunk, el tudom tartani a feleségemet, gyermekemet. Állítólag minden hetedik magyar fiatal készül arra, hogy elhagyja az országot, London ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa. Természetesen nem csak Nagy-Britannia a szerencsét próbálók egyedüli célpontja. A kivándorlás iránya és üteme lényegében egy az egyben tükrözi a gazdaság állapotát, illetve hangulatát. Az elmúlt időszakban több statisztika is napvilágot látott. Közös bennük, hogy egyértelműen Nyugat-Európát, azon belül is Nagy-Britanniát és Németországot tartják a hazánktól búcsút mondók első számú céljának. Ausztria helyzete - szomszédos országként - némileg más: Vas, Zala és Győr-Mo- son-Sopron megyéből indulnak a sógorokhoz a legtöbben, de már a többi régióban is elterjedt az ausztriai munkavállalás. A külföld nemcsak a szakmunkásokat, a betanított munkásokat szipkázza el, hanem a tehetséges fiatal (és kevésbé fiatal) értelmiségieket is. Többeknek sikerült állásra lelniük a versenyszférában, sőt, a kormányhivatalokban és a médiában is. A szolnoki Papp Balázs ez utóbbiban dolgozik.- Engem is elszívott a külföld. Ez hiba, sőt, kifejezetten veszélyes hosszú távon, hiszen nem csak a magyar média színvonala csorbulhat emiatt, hanem az országunk versenyképessége is. Én maradtam volna itthon, ha lett volna munkahélyem. Közvéleménykutatások szerint minden harmadik friss diplomás szeretné külföldön tökéletesíteni tudását. Szakemberek egy része szerint nincsen ebben semmi különös.- A munkavállalási moratóriumok lejártával a külföldi munkavállalás egy általános, kelet-közép-európai jelenséggé vált és egyáltalán nem tekinthető hazai sajátosságnak - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Ma¥ A múzeumigazgató évekig tanulmányozta a kivándorlás emlékeit tolcsy György nemzetgazdasági miniszter.- Ez szerintem is természetes folyamat - állítja Szarvák Tibor szolnoki szociológus. - Kinyílt a globális tér. Menjen csak az a diák külföldre, tájékozódjon, tanuljon, aztán jöjjön haza! Az egyetemek, főiskolák számos „hazaváró” programmal próbálják visszaA kivándorlási szándék alakulása Magyarországon (1993) Maradók 86%---------------.—, &o) Rövidtávú munkavállalás 4%— Hosszú távú- annak idején, 1904-től hazánk szó szerint eladta lakosait- meséli dr. Horváth László történész, a szolnoki Damjanich János múzeum igazgatója, aki évekig tanulmányozta az ameri- kás kivándorlás emlékeit.- A Cunard Line nevű angol hajótársasággal a kormány szabályos egyezményt kötött, mely szerint a Fiume és New York között közlekedő járatra folyamatosan „biztosítják” az utasokat, cserébe a hajó társaságtól fejkvótát kap az állam. Több (főleg magyarokat szállító) tengerjáró járművet is forgalomba állítottak akkoriban, melyek valójában egyszerű lószállítók voltak, olyan hangzatos nevekkel, mint Kárpátia vagy Pannónia. egy hajójegy kétszáz koronába került, ahhoz, hogy valaki útnak induljon, legalább háromszáz koronás tőke kellett.- A legszegényebb országrészekből ezért nem tudtak sokan szerencsét próbálni külföldön. Egyszerűennem volt annyi összeg a tarsolyukban, hogy megvásárolhassák a hajójegyet - fűzi hozzá dr. Horváth László. manapság a kormány inkább küzd a kivándorlás ellen, a Köz- igazgatási és Igazságügyi Minisztérium például kisfilmekkel próbálja maradásra bírni a távozni készülő fiatalokat. A kivándorlási szándék alakulása Magyarországon (2013) Maradók 54% Bizonytalan 16% Rövidtávú munkavállalás 13% csábítani a hallgatókat. Reméljük, sikeresen, mert Magyar- ország mégis csak a hazánk. így gondolta ezt Klára is, aki 1965-ben hagyta el Magyar- országot. Akkoriban több évi próbálkozás után jutottak útlevélhez, amivel Bécsbe indulhattak „turistaútra”, majd később onnan az Egyesült Államokba. Itt aztán évtizedekre kint is maradtak.- Mindig Magyarországot tartottam hazámnak - mondja. - Már amikor kimentem, tudtam, hogy haza fogok jönni. Amint elértem a nyugdíjkorhatárt, pénteken még dolgoztam, hétfőn fent ültem a hazafelé tartó repülőgépen, kedden már itthon voltam- árulja el. Franz Raber pedig egyike azoknak, akik nem kifelé, hanem befelé lépték át a magyar határt. Közel húsz esztendeje él nálunk, jórészt Szolnokon, bár ötven esztendeje az amerikai Alabamában született. Vegyésznek tanult, de otthon végül kamionosként találta meg a számítását.- Egy féléves egyetemi kutatási programot leszámítva nem tudtam a szakmámban dolgozni- indokolja Franz kicsit szokatlan pályamódosítását, aminek tanúsága szerint odaát sem élet- biztosítás a tanult mesterség. Franzot egy kinti protestáns segélyszervezet kereste meg azzal, hogy akár tanári diploma nélkül, vállalná-e anyanyelve kelet-európai oktatását 1992-től Szolnok megyében kezdett iskolákban, táborokban, sőt a honvédségnél is angolt tanítani. Közben megnősült. Feleségével egy ideig az államokban is éltek, de jelenlegi terveik szerint, amíg leányuk el nem éri az egyetemista kort, Magyarországon képzelik el az életüket.- Habár kezdetben nehéz volt az amerikai kultúra után beilleszkedni az itteni világba, úgy érzem, ha nem is luxuskörülmények között, de tisztességesen meg lehet élni Magyarországon- mondja Franz, aki jelenleg egy szolnoki gyárban dolgozik. - Látok itt is igen nehéz körülmények között élő embereket, de az igazi szegénység nem itt lakik, hanem például Indiában. Itt is sok a komor ember, morognak, de teszik a dolgukat. Ez egy élhető ország. A belvíz elleni küzdelemben is segítenek adomány Az ökumenikus szervezet vitt szivattyúkat Jászalsószentgyörgyre Nagyteljesítményű szivattyúkkal segíti a belvízkárosult családokat az Ökumenikus Segély- szervezet Jász-Nagykun-Szol- nok megyében. A szervezet és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság együttműködéseként első lépésben öt nagyteljesítményű szivattyút telepítettek tegnap térségünkben. A jászalsószentgyörgyi hivatalos átadáson Lehel Lászlótól, a segélyszervezet elnök-igazgatójától dr. Szakali Erzsébet a megyei kormányhivatal főigazgatója és Horváth Béla, a Kötivízig főmérnöke vette át az adományt. A felajánlást tevő önkéntesek a következő napokban a helyszínen maradva A segélyszervezet helyi önkéntese, Törőcsik Béla az egyik szivattyúnál nyújtanak segítséget a belvíz elleni küzdelemben. Mint ismeretes, a térségben egyre nagyobb területet önt el a belvíz, jelenleg több mint 31 500 hektárt borít víz. A belterületi szakaszok védelme érdekében egyre több önkormányzat rendel el védekezési fokozatot, így I. fokú készültséget tart fenn Tápiószőlős, Jászladány, Mezőhék, II. fokú készültség van érvényben Cegléd, Tomaj- monostora, Tiszaug, Alattyán, Jásztelek, Újszász, Kunszent- márton, Cibakháza, Jászalsó- szentgyörgy, Kisújszállás, valamint Tiszaföldvár területén. Fegyverneken III. fokú készültség érvényes. ■ Újabb három konyhán lesz Mintamenza a megyében közétkeztetés Közel egy hónappal ezelőtt volt az országos Mintamenza megyei programindító konferenciája Szolnokon, következő lépésként pedig a napokban munkamegbeszélést tartottak a megyeszékhelyen. Újabb három konyha - két karcagi és egy szolnoki - csatlakozott a közétkeztetés minőségi javítását célzó kezdeményezéshez a térségben. A kerekasztal-beszélgetésen dr. Kállai Mária kormánymegbízott hangsúlyozta: oda kell figyelni a mindennapok során arra, hogy mit kapnak a kicsik tízóraira, ebédre és uzsonnára. Ehhez pedig összefogás szükséges és a lehető legszélesebb rétegben kell alkalmazni a jó példát. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos arról beszélt, hogy a népbetegséggé vált elhízás csökkentésében is nagy segítség a program bevezetése. Hozzátette: a megfelelő étkezési kultúra kialakításában helyet kapnak a hazai termékek, nyersanyagok is. Igény van a helyi, friss, jó minőségű élelmiszerre korosztálytól függetlenül. Ezért is fontos, hogy a közétkeztetésben megjelenjenek a helyi termékek. Á megbeszélésen a csatlakozó és érdeklődő konyhák, beszállítók mellett a megyei kórház konyhája, az intézményfenntartó központ, valamint a szolnoki önkormányzat képviselői is részt vettek. ■ SZ. ZS.
