Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-05 / 79. szám
Átalakuló önkormányzati segélyek szabályozás A nemzeti össztermék (GDP) 0,5 százalékát költik a helyhatóságok lakosaik támogatására Önkormányzati segélyezettek száma és a támogatások összege (fő/felhasznált összeg ezer forintban) ■ 2000 ■ 2005 □ 2010 ■ 2011 Átmeneti segély 643366/4479018 | 563 $81/5 365 345 426057/5318654 | 353259/4 156 088 Temetési segély I 61718/1194102 44991/1037095 38526/889758 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás | 432 193/2 583 576 | 305875/2861458 186912/2108588 | 153587/1597 430 A kormány tervei szerint a jövőben a gyermekvédelmi támogatást is az önkormányzati segély váltja majd fel A GDP fél százalékát költi az ország évente önkormányzati segélyekre. Az adható támogatások rendszerét most egyszerűsíti a kormány, és a tervek szerint az év végére elkészül az állami és helyi segélyezések egységes nyilvántartási rendszere is. Haiman Éva A szociális ellátások átláthatóságának, egységesítésének biztosítása érdekében a kormány 2014- től átalakítja az önkormányzatok által krízishelyzetben adható segélyek rendszerét. A jelenlegi átmeneti segélyt, temetési segélyt és a rendkívüli gyermek- védelmi támogatást a tervek szerint egyetlen dotáció, az önkormányzati segély váltja fel. A támogatás feltételeit, nagyságát, ahogyan most is, a jövőben is a helyhatóságok saját rendeleteik- ben szabályozzák májd. Már a Széli Kálmán Tervből is világosan kiolvasható volt a kormány azon szándéka, hogy átalakítsa az állami és önkormányzati segélyezési rendszert, rendezve a „sokszor kusza viszo,- nyokat”. „Nem tartható fenn az a rendszer, az a gondolkodásmód, amely szerint a különböző jogcímeken járó támogatások összeadott értéke hasonló nagyságrendet érhetett el, mint a munkával megkereshető bér. Éppen ezért olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét” - olvasható az első Széli Kálmán Tervben. Mindez szakértők szerint nem csak a segélyezés átrendezését jelenti, de azt is, hogy átlátható nyilvántartási rendszert hoznak létre, amelyből pontosan megtudható, ki, honnan, milyen nagyságrendű támogatásokat kapott egy adott időszakban. Ezt támasztja alá, hogy az Új Széchenyi Terv keretében már el is kezdődött az a fejlesztés is, amely - elvileg már ez év végére - lehetővé teszi egy transzparens rendszer alapjául szolgáló egységes nyilvántartási rendszer kialakítását. Azt, hogy az állami és ön- kormányzati segélyek rendszerét érdemes újragondolni, a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó tanulmánya is alátámasztja. E szerint önkormányzati segélyezésre évente az összes társadalmi juttatás mintegy 2-3, illetve a GDP 0,5 százalékát költi az ország. A viszonylag stabil arány azt mutatja, hogy a GDP növekedésével párhuzamosan emelkedik a segélyezésre fordítható összegek nagysága is. 2000 és 2010 között a települési önkormányzatok által folyósított pénzbeli és természetbeni támogatások értéke 60 százalékkal, 142 milliárd forintra nőtt. Az önkormányzati juttatások körében külön kategóriát képező és a kormány által most összevonni tervezett krízissegélyek közül az - időszakosan vagy tartósan krízishelyzetbe került állampolgároknak adható - átmeneti segély a legjelentősebb tétel. 2011-ben országszerte több mint 353 ezer Szegények és gazdagok A hátrányos helyzetű településeknek nem mindig van pénzük a segélyezésre - mutatnak rá a KSH szakértői. A legkisebb lélekszámú településeken kértek a legtöbben átmeneti segélyt, négyszer annyi a segélyezett a törpefalvakban, mint a nagyvárosokban. 2,5-szer magasabb a juttatások egy főre jutó átlagos értéke Budapesten, mint a kétezer fő alatti településeken. a gyakoriságot tekintve is kétszer több esetben jutnak segélyhez a fővárosban, mint a kisfalvakban. rászoruló összesen több mint 4 milliárd forinthoz jutott általa. Igaz, egy évvel korábban még több mint 5,3 milliárd forintot költöttek a helyhatóságok erre. Mint Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke mondja, nem véletlenül: ezek a segélyek csak adhatók, ráadásul egyre több önkormányzat inkább ruha-, élelmiszer- vagy tűzifaadománnyal segíti a rászorulókat. HIRDETÉS IYELJÖNK ODA EGY PILLANATRA! A VlZ ÉRTÉK, BÄNJ0N VELE MÉRTÉKKEL! www.avizertek.hu www.facebook.com/avizertek Nyolc gyerekkel is indulhat alsó tagozat Három település újra megnyitná kisiskoláját „Idén januártól olyan törvényi garanciák vannak, amelyek kedvezőek lehetnek a kisiskolák fennmaradására, vagy újra megnyitására” - mondta lapunknak a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének elnöke. Pálinkó Gyuláné szerint most nagy a várakozás, hogy az állam milyen gazdája lesz a települési iskoláknak. Az egyik törvényi garancia az, hogy a közoktatásban már 8 főtől működhet egy településen összevont oktatással alsó tagozatos iskola, ha ezt a szülők kérvényezik, létre kell hozni. Az állam januártól a 3000 fő alatti települések esetében - alapszabály szerint - átvette az összes feladatot az iskolák működtetésével, fenntartásával kapcsolatban, kivéve, ha az önkormányzat azt kérte, hogy továbbra is a település biztosíthassa ezen feladatok ellátást. Pálinkóné szerint sok településen az önkormányzat már nem bírta finanszírozni a pedagógusok juttatásait, vagy a felújítási költségeket, így ezeken a helyeken jól jött az állami szerepvállalás. A már említett törvényi garanciák főként az alsó tagozatok működtetését fogják segíteni a kisiskoláknál a szakértő szerint. Itt ugyanis lehetőség van az osztályok, akár mind a négy összevonására is. A felső tagozatban az összevonás már nem lehetséges. A felmenő rendszerben bevezetendő új köznevelési törvényben a Pálinkó Gyuláné minimális osztálylétszám 14, a maximális pedig 27 fő, bár egyes tanulók (például speciális nevelésű igényűek) 2 főnek számítanak. A működtetéshez szükséges létszámot intézményi szinten kell elérni. A Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének elnöke arra emlékeztetett, hogy a korábbi évek oktatáspolitikája miatt egyes térségekben, így Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén és Baranya megyékben sok kisiskola (150-200 fő alatti létszámú) megszűnt. Jelenleg Bács-Kiskunban mintegy 30-40 kisiskola működik, köztük legfeljebb 10 olyan van, amelyben az összlétszám 20 alatt van. A térségben csak egy-két ilyen intézmény szűnt meg az elmúlt években. A kisiskolák többféle társulási módot hoztak létre a fennmaradásukhoz. A mikrotársulásokban egy gesztor intézmény igényelte az állami normatívát, a kisebb iskola tagintézményként kapcsolódott hozzá egy másik településen. A kistérségi társulásokban már akár 10-15 intézmény is működhetett együtt. A kormányzat 2011-ben írt ki pályázatot hogy támogassák a kisiskolák újra megnyitását a önkormányzatoknak. Ekkor még nekik kellett volna biztosítaniuk a működési feltételeket, de ezt sok település nem vállalta (két éve kevesebb mint 10 jelentkező) az újbóli működtetést. Minél kisebb volt egy iskola, annál nagyobb arányú összeget kellett hozzátenni az iskolák működtetéséhez. Sok helyen már nem is volt meg a fenntartáshoz szükséges infrastruktúra. Az állami fenntartásba vétellel azonban ez a kérdés is megoldódott. Balog Zoltán egy képviselői kérdésre (a jobbikos Ferenc- zi Gábornak) írt válaszában azt írta, hogy az idén eddig három település jelezte, hogy újra megnyitná kisiskoláját. Az emberi erőforrás miniszter is azt jelezte, hogy az említett pályázatra rendelkezésre álló keretösszeget egyik alkalommal sem merített ki a kevés jelentkező. Balog szerint életszerűtlen elvárni, hogy ott nyissanak meg iskolákat, ahol erre nincs igény. Ma zárul le egy 100 millió forintos keretösszegű pályázati lehetőség a külhoni kisiskoláknak. A programban közösségépítő, módszertani továbbképzéseket tartanak. ■ É. S.
