Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-26 / 97. szám

2013. ÁPRILIS 26., PÉNTEK 7 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Negyvenmilliárd forintos hazai fejlesztés norvég forrásból Egyedüli maradt a Posta liberalizáció Az NMHH szerint nem tiszta a Feibra számvitele Osztrák Posta (2012) Nettó árbevétel: 700 milliárd forint Üzemi eredmény: 54 milliárd forint Magyar Posta (2011) Nettó árbevétel: 194 milliárd forint Üzemi eredmeny: 2,7 milliárd forint Alkalmazott: 23 ezer fő Alkalmazott: 34 ezer fő FORRÁS: ÖP, MP Az adatok alapján az osztrák posta jóval eredményesebben működik. A magyarországi piacra egyelőre nem tudnak belépni pályázatok Több mint 40 milli­árd forintnyi fejlesztési forrást hirdetnek meg hamarosan a Norvég Alap keretében - kö­zölte a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium fejlesztési progra­mokért felelős helyettes állam­titkára a támogatási program elindításáról szóló, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a norvég nagykövetség által megrendezett nyitókonferencia sajtótájékoztatóján. Csepreghy Nándor a Világgazdaságnak elmondta: a 2007-2013 közöt­ti uniós költségvetési időszak forrásait már 98 százalékban meghirdették, a következő 2014-2020 közötti ciklus támo­gatási lehetőségeire pedig még nem lehet pályázni, így a Nor­vég Alap most meghirdetett, 2016-ig felhasználható forrásai egyfajta áthidaló szerepet tölt­hetnek be a két uniós költség- vetési időszak között. ■ A 2007-2013-aB költség- vetési periódus forrásait már 98 százalékban meghirdették A Norvég Alap forrásaira főként nonprofit szervezetek, önkormányzatok pályázhat­nak, de a zöld ipari innováci­óról szóló, mintegy 6 milliárd forintos büdzsével rendelkező programban vállalkozások is igényelhetnek támogatásokat - közölte lapunk érdeklődésére Simó Balázs, az NFÜ illetékes irányító hatóságának vezetője. A program célja, hogy növelje a zöld vállalkozások verseny- képességét, illetve támogassa a zöld innovációt, a környezetba­rát vállalati megoldásokat. A norvég forrásokat hivatalo­san EGT és Norvég Alapoknak nevezik, miután annak kere­tében Norvégia mellett az Eu­rópai Gazdasági Térség (EGT) másik két EU-n kívüli tagja, Izland és Liechtenstein is nyújt forrásokat, azonban a támoga­tások 97 százalékát Norvégia biztosítja. A három ország az uniós belső piachoz való hozzá­férésért cserébe nyújt forrá­sokat az EU 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagálla­mainak, ugyanis az EGT tagor­szágaiként úgy élvezik a közös piac előnyeit, hogy rájuk nem vonatkoznak az EU-tagsággal járó kötelezettségek. ■ T. G. Továbbra is monopolszereplő maradhat a könnyű leve­lek piacán a Magyar Posta, miután a hatóság nem adott engedélyt osztrák hátterű konkurensének. Vég Márton Közel öt hónapos hercehurca után a Nemzeti Média- és Hír­közlési Hatóság (NMHH) végül úgy határozott, hogy az Oszt­rák Postához tartozó Feibra Kft. nem felel meg valamennyi előírt jogszabályi feltételnek, ezért nem tudja kiadni számá­ra a szolgáltatási engedélyt. A hatóság szerint a törvény ál­tal előírt körültekintő és alapos megfelelési vizsgálatot folytat­tak le, amelynek során több feltétel teljesülésében is hiá­nyosságokat találtak. „A vizs­gálat során a hatóság a többi között megállapította, hogy a cég számviteli eljárásai jelen­leg még nem kellően áttekint­hetőek, így egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatóként nem felel meg a jogszabályban rögzített köve­telményeknek, azaz ilyen tevé­kenységet egyelőre nem végez­het. A társaság eddigi postai tevékenységeit természetesen zavartalanul folytathatja” - in­dokolta a döntését a hatóság. Hozzátették: a hazai postai szolgáltatásokat igénybe vevők érdekében az NMHH kiemelt feladatának tekinti a postai li­beralizációról szóló törvényben foglaltak maradéktalan érvé­nyesítését. Ezért eddigi gyakor­latával összhangban a jövőben is azt kívánja elősegíteni, hogy a hazai postai szolgáltatások­ban szerepet vállalni kívánó szereplők minden tekintetben, maradéktalanul megfeleljenek az uniós és magyar jogszabá­lyokban rögzített feltételeknek. Az osztrák állami tulajdon­ban álló Feibra idén januárban nyújtott be kérelmét a ható­sághoz, hogy meglévő postai tevékenységein túl egyetemes a magyar Posta nem kívánt a Nemzeti Média és Hírközlé­si Hatóság döntésével kap­csolatban állást foglalni. „A menedzsment - a felelős gaz­dálkodás érdekében - a 2013-as üzleti terv összeállí­tásakor számolt a piacnyitás hatásaival és ennek figye­lembevételével készítette azt el. Az év első felében járunk, postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatást is elláthasson Ma­gyarországon. Budapesten és az agglomeráció 15 városában (köztük Érd, Szentendre, Buda­örs és Szigetszentmiklós) lépett volna be az ötven grammnál kisebb küldemények piacára. „Hivatalosan még nem kap­tunk tájékoztatást, de az ügy­védeink meg fogják vizsgálni, hogy milyen jogorvoslati lehe­tőségeink vannak a hazai és a nemzetközi fórumokon. Egyez­tetni fogunk a tulajdonossal a következő lépésekről”'- tájé­koztatta a Feibra a Világgaz­daságot. Úgy tudjuk, hogy az NMHH a céget később értesí­tette, mint a sajtót. A Magyar Posta így felléle­gezhet, hiszen bár januártól egyelőre nem lehet megítélni, milyen hatások következnek be, ezért jelenleg nem indo­kolt az üzleti terv módosítá­sa” - közölte a Magyar Posta a Világgazdasággal. Szarka Zsolt vezérigazgató lapunk kérdésére korábban elmond­ta: 2012-ben is nyereséges évet zártak, de a végleges számokra még várni kell. nyitott a piac, mégis egyelőre egyedüli szereplője lesz, így nem kell versenyeznie a szol­gáltatásaival. A versenyben ugyanis nagy valószínűséggel veszítene az osztrák riválisával szemben. Az Österreichische Post AG 2012-ben 2,3 milliárd eurós (700 milliárd forint) be­vétellel és 8,9 százalékos növe­kedéssel 182 millió eurós (54 milliárd forint) üzemi ered­ménnyel zárt, miközben 23,4 ezer alkalmazottja van. A Ma­gyar Postának még nincsenek meg a tavalyi számai, de 2011- ben közel 34 ezer dolgozóval 194 milliárd forintos, az előző évit 3 milliárddal meghaladó nettó árbevétellel zárt, üzemi eredménye viszont nagyjából egymilliárd forintos esés után mindössze 2,7 milliárd forint lett. Az adózás utáni eredmé­nye 2,07 milliárd volt az egy évvel korábbi 3,2 milliárd után. A világszerte tapasztalható le- vélmennyiség-csökkenést az állami vállalat is megérezte, a 2011-es adatai szerint bevéte­leinek még mindig 49 százalé­ka, mintegy 86 milliárd forint származik a levélpostai szolgál­tatásokból. Nyugat-Európában, hogy a liberalizáció miatt akár 10-20 százalékot is elérhet a dí­jak csökkenése. Változatlan üzleti terv Kompkikötő és egy új híd épülhet a Dráván kormányülés 25 milliárdos program az Ormánság felzárkóztatására A Dráván egy kompkikötő és egy új híd megépítéséről, továbbá az M6-M60-as autó­pálya horvát határig történő meghosszabbításáról döntött a kormány - jelentette be teg­nap a kormányfő. A Baranya megyei Kémesen kihelyezett kormányülésen Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy „az Or­mánság térségfelzárkóztatási programjának, a 43 települést érintő Ős-Dráva programnak a sikere a kormány és az ország tesztje is, mert értékmérője an­nak, hogy mit tudnak kezdeni az elesett térségekkel”. A 25 milliárdos program egy vízkormányzási rendszer kialakításával, a folyó erede­ti állapotának visszaállításá­val az öntözést, a turizmust, a mezőgazdaság ágazatait, a fel­dolgozóipart lendítené fel. így növelnék a foglalkoztatottságot az ország egyik leghátrányo­sabb térségében. Tiffán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője a kormány támo­gatását kérte az M6-os meg­hosszabbításához Eszék felé a horvát határig és a Kaposvárt Szigetvárral összekötő 66-os út építésének folytatásához a Drá­váig. A Baranya megyei közgyűlés elnöke fontosnak nevezte egy drávai híd, Vejtinél egy komp­átkelő és az ahhoz vezető út épí­tését is. Orbán Viktort Tiffán Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke fogadta Lázár János, a Miniszter- elnökséget vezető államtitkár szerint az autópálya a követ­kező kormányzati ciklus végé­re, 2018-ra eljuthat a határig, a vejti kompátkelő kialakításáért már folynak az előkészületek. Németh Lászlóné nemzeti fej­lesztési miniszter közölte, 2014 második felében megépül a Pé­cset elkerülő út, amely képes lesz levezetni az M6-M60-as autópálya teherforgalmát. A kormányfő készségesnek mutatkozott abban, hogy a kor­mány több száz millió forint plusz forrást adjon a vízkor­mányzási rendszer tervezésé­hez, valamint feldolgozó és vá­gópontok létrehozásához. ■ VG­Élelmiszeripar: alig hat aNETA AZ élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint nem változott érdemben a magyar lakosság só- és cu­korfogyasztása a népegészr ségügyi termékadó hatásá­ra, míg az érintett ágazatok vesztesége jelentősen emel­kedett - reagált a szervezet az OÉTI vonatkozó elemzésé­re. Szöllősi Réka, az ÉFOSZ titkára a vg.hu-nak elmond­ta: a vizsgálatban 500 vál­lalkozást kérdeztek meg, és mindössze 35 válaszolt. Az ÉFOSZ egyúttal kezdemé­nyezi, hogy számolják ki, mennyi bevételtől esett el a költségvetés az elmaradt be­ruházások, a kiesett áfa, és az elbocsátások miatt. TOVÁBBI RÉSZLETEK: VG.HU/NETA Brüsszeli eljárás a jövedéki adó miatt KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI EL­JÁRÁS indul Magyarország ellen a jövedékiadó-törvény- nek az alkoholtermékekre vonatkozó passzusai miatt - közölte egy névtelenséget kérő uniós bizottsági for­rás. Brüsszel úgy véli, hogy ellentétes az uniós joggal a jövedékiadó-törvénynek az a kitétele, amely a különféle alkoholtermékek esetében kétféle adómértékeket állapít meg, ezért a brüsszeli testü­let hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra, amelyben a jogi helyzet tisz­tázását kéri a magyar ható­ságoktól. A január elsejével hatályba lépett törvény sze­rint eltérő az adómérték a 15 százaléknál alacsonyabb és magasabb alkoholfokú, illet­ve a mesterséges aromával ízesített, olcsóbb termékek esetén. ■ VG Prága bírálja a svájci korlátozást bIrálta a cseh külügy­minisztérium, hogy Svájc szerdán további egy évvel meghosszabbította a munka- vállalási engedélyek korlá­tozását az EU-tagállamokból érkezőknek. A svájci döntést szerdán már Catherine Ash­ton, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője is bírálta. Svájc tavaly vezette be a korlátozást nyolc, az EU-hoz az elmúlt évtized­ben csatlakozott közép- és kelet-európai állammal, köztük Magyarországgal szemben. A svájci kormány mostani döntése érvényben tartja az intézkedést, és a hatályát kiterjeszti az egész • EU-ra. ■ MTI A Franco-korszakban volt ennyi állástalan A spanyol munkanélküliség mértéke 27 százalék fölé nőtt az idei első negyedév­ben, ami az 1970-es évek kö­zepe, a Franco-rezsim vége óta a legmagasabb érték. A spanyol statisztikai hiva­tal (INÉ) adatai szerint már­cius végén 6,2 millió volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami 27,02 százalékos rátát jelent. A spanyol mun­kanélküliség a második leg­magasabb az eurózónában Görögország után. ■ MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom