Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-11 / 84. szám

2013. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK 5 GAZDASÁG Megvágnák a különadókat jelentés A céges terhek csökkentésével javítanának a helyzeten sdi Olli Rehn tájékoztat. A tagállamok és az unió szakpolitikai intézkedései hozzájárulnak a gazdaság egyensúlyának helyreállításához A fizetős betegektől remeinek pluszforrást terápia Jogszabályi felhatal­mazást kell adni az egész­ségügyi intézményeknek a magánbetegek ellátására és ezzel a magánforrások be­vonására az orvostechnikai cégek újonnan alakult érdek- képviseleti szervezete szerint. Az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) úgy látja: ha a törvényalkotók elfogad­nák, hogy a kórházak egyrészt- átláthatatlan rendszerben- ma is látnak el fizetőképes betegeket, másrészt hogy az ő hozzájárulásukból a fizetni képtelenek egészségügyi ellá­tását is magasabb színvonalra lehetne emelni, a jelenleginél sokkal többen férnének hozzá a legújabb technológiákhoz. Csató András, az ETOSZ el­nöke szerint a betegeknek és az egészségügyben dolgozók­nak látniuk kell, milyen kor­szerű informatikai, diagnoszti­kai és terápiás eszközök állnak ma a világ más országaiban a betegek és a gyógyítók ren­delkezésére. Ezzel nagyobb nyomást tudnának gyakorolni az egészségpolitikára azért, hogy ezek Magyarországon is hozzáférhető és finanszírozott eljárások legyenek. Ezért az egyesület, amely jelenleg az in­novatív technológiát gyártó és forgalmazó cégek 80 százalé­kát, összességében pedig a kór­házi technológiai beszállítók mintegy felét fedi lé, szélesebb körben ismertté akarja tenni ezeket az ismereteket. A cégek szerint egyértel­művé kell tenni azt is, hogy a legkorszerűbb orvostechnoló­giával lehet a legjobb eredmé­nyeket elérni, ami nem csak az egyén, de az egészségügyre fordítható forrásokban - a betegségben töltött idő rövi­dülésével - nemzetgazdasági szinten kimutatható megtaka­rításhoz is vezet. A beszállítók felé fennálló, az Egészségügyi Államtitkár­ság korábbi közlése szerint is 115 milliárd forintos kórházi adósságokkal kapcsolatban Csató András jelezte: a ma­gánforrások bevonása erre is megoldást jelenthetne, mert nyilvánvaló, hogy az évenkénti egyszeri konszolidáció csak át­menetileg segít a fizetőképes­ség helyreállításában. ■ H. É. Az állami és a magánszféra magas szintű eladósodottsá­gát, illetve a gyenge üzleti környezetet tartja az Európai Bizottság a magyar gazdaság helyzete szempontjából külö­nösen aggasztónak. A brüsz- szeli testület indokoltnak tartaná az ágazati különadók csökkentését. Tar Gábor Nem találta túlzónak a hazai makrogazdasági egyensúly- hiányt az Európai Bizottság je­lentése, amit Olli Rehn gazda­sági ügyekért felelős EU-biztos ismertetett tegnap. A brüsszeli testület 13 EU-tagország, köz­tük hazánk vonatkozásában tette közzé részletes vizsgála­tainak eredményeit, amelyek esetében az úgynevezett riasz­tási mechanizmus keretében tavaly novemberben makro­gazdasági egyensúlyhiányra utaló jeleket tárt fel. Bár a magyar gazdaság egyensúlytalanságának mérté­két nem találta túlzónak Brüsz- szel, azonban a hazánkról szó­ló 36 oldalas részletes elemzés | összességben arra a következ­tetésre jutott, hogy „Magyar- országon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlyta­lanság, amely határozott politi­kai lépéseket igényel”. A brüsszeli tanulmány sze­rint különösen az államadós­ság magas szintje ad okot ag­godalomra. A bizottság szak­értői ugyanakkor elismerik, hogy a külső egyensúlytalan­ság mértéke csökkent, miu­tán a folyó fizetési mérleg már sorozatban harmadik éve mu­tat többletet. Ennek oka azon­ban az, hogy az erős recesszió miatt csökkent a hazai keres­let mértéke, míg az export ver­senyképessége romlott. Kitér a dokumentum arra is, hogy a vállalati hitelezés mértéke gyors ütemben csökken, ami a gazdaságpolitikai bizonyta­lanság, illetve a szektorális - különösen a pénzügyi szek­torra kivetett - különadók az EURÓPAI Bizottság ha­zánk mellett további 10 or­szág (Belgium, Bulgária, Dá­nia, Finn- és Franciaország, Hollandia, Málta, Nagy-Bri- tannia, Olasz- és Svédország) esetében ítélte nem túlzónak az egyensúlyhiány mértékét„ míg két ország, Spanyolor­szág és Szlovénia esetében hatása. Ennek eredménye­ként rendkívül alacsony a be­ruházások mértéke és a ter­melékenységnövekedés. Ezek együttesen pedig tovább csök­kentik az ország potenciális növekedését, ami már most is igen alacsony szinten áll. Az elemzés elismeri, hogy az államadósság mértéke 2010- 2012 között 82 százalékról 79 százalékra csökkent részben a magánnyugdíj-pénztári be­fizetések átirányításának kö­szönhetően. Mindamellett az államadósság mértéke még mindig igen magas az egy fő­re jutó GDP tekintetében és a régiós összevetésben. A gyen­ge potenciális növekedés, a magas államadósság és annak jelentős finanszírozási költsé­ge, illetve az állampapír-állo­mány külföldiek kezén lévő túlzott egyensúlyhiányt álla­pított meg. Az ibériai állam­ban a belső és a külső adós­ság rendkívül magas szintje, míg Szlovéniában a pénz­ügyi szektor stabilitására ha­tó, a cégek eladósodottságá­ból és a hitelállomány leépí­téséből eredő kockázatok ag­gasztóak. részének magas aránya miatt összességében igen sebezhető az ország - vélik a bizottság szakértői. Első ránézésre a viszony­lag magas munkanélküliségi szint abból a szempontból nem ad okot nagyobb aggodalomra, hogy ez főként annak tudható be, hogy emelkedett az akti­vitási ráta, és a foglalkozatás szintje a válság előtti szintre nőtt - jegyzi meg a tanulmány. A dokumentum azonban azt is megjegyzi, hogy a foglalkoz­tatottság terén tapasztalható kedvező fejlemények főként a közmunka-programoknak kö­szönhető. További aggodalom­ra ad okot Brüsszel szerint, hogy nem utal arra semmilyen jel, hogy átjárás lenne a köz­foglalkoztatásból a verseny- szféra felé. A tanulmány egyben javas­latokat is ad Magyarországnak az egyensúlyhiány leküzdé­sére. Eszerint a fiskális kon­szolidáció folytatása mellett szükség lenne az adórendszer felülvizsgálatára, az ágazati - különösen a pénzügyi szektor­ra kivetett - különadók csök­kentésére, illetve piacbarátabb üzleti környezet kialakítására. Az átfogó szakpolitika ajánlá­sokat majd május 29-én adja ki a brüsszeli testület. JÓ TANÁCS Egy telefonnal levettek 70 ezer forintra MEGTÉVESZTETTEK? Olvasónkat felhívta egy cég, amelynek neve alapján levél­írónk azt gondolta, valamilyen állami szerv, hatóság keresi. A telefonáló ugyanis nagyon halkan mondta a cég neve után, hogy „kft”. Egyeztették az adatokat, majd az úr igenlő válaszát megrendelésnek te­kintették, 70 ezer forint érték­ben. mire az úr észbe kapott, hogy nem hatósági személy- lyel beszél, a megrendelés létrejött. Olvasónknak egyet­len reménye, hogy a beszél­getés felvételéből nyilván­való: a cég hatóságnak adta ki magát, hiszen a kft. szót „lenyelte” a bemutatkozás végéről. első menetben az úr keres­se meg a céget, illetve annak vezetőjét. (Ha utánanéz a ke­resőprogramban, látni fogja, ilyen cég valóban létezik, és elérhető.) Próbáljon meg tehát vele egyezkedni. Ha ez nem sikerül, forduljon a cég székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügye­lőséghez. A panasz tárgya: „megtévesztés”. A hatóság kivizsgálhatja a történteket, és megbüntetheti a kft.-t. sajnos olvasónk személyes kára ezzel nem fog meg­térülni. Kártérítést, illetve a pénze visszafizetését a polgári törvények érvénye1 sítésével érheti el. Ez ügy­ben bírósághoz fordulhat. Előbb azonban érdemes megkísérelni a peren kívüli egyezkedést. A lakóhely sze­rint Illetékes békéltető testü­letnek joga van hozzá, hogy kivizsgálja az ügyet. Meg­nézik, illetve meghallgatják a dokumentumokat, köztük a hangfelvételt. ha valakit számára isme­retlen „hatóság” vagy cég keresne, azt javasoljuk, hogy ne folytasson vele telefonbe­szélgetést, illetve ne bólint­son rá látatlanban semmi­lyen csábító ajánlatra. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Fekete bárányok: Spanyolország és Szlovénia Hiányolják a kiszámítható gazdaságpolitikát Cégvezetők A német-magyar kamara felmérése szerint valamelyest javult a hazai üzleti környezet Nincsenek nagyobb remények arra, hogy markánsabb növe­kedést produkál idén a hazai gazdaság, ami a cégek visszafo­gott beruházási és foglalkozta­tási terveinek visszafogottságá­ban is tükröződik - összegezte a Német-Magyar Ipari és Ke­reskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a DUIHK által készített 2013-as konjunktúrajelentés eredményeit, amely 365 ma­gyar, német, illetve egyéb kül­földi cégvezető véleményén alapult. Sefer Stevan elmondta: a vállalatvezetők a hazai üz­leti környezet összességében valamelyest jobbnak ítéli a ta­valyi helyzethez képest. Mind­amellett több fontos területen, mint például a gazdaságpoli­tika kiszámíthatósága vagy a jogbiztonság terén továbbra is az elégedetlen válaszok domi­nálnak. Azzal kapcsolatban, hogy a DUIHK mit vár el a gaz­dasági döntéshozóktól Sefer Stevan azt mondta: „a cégek 99,9 százaléka nem azért mű­ködik Magyarországon, hogy átverje a magyar államot vagy a fogyasztót, hanem hogy a ter­mékeivel és szolgáltatásaival tisztességesen pénzt keressen, ez a kapitalizmus. Ha ezt tesz- szük egyre nehezebbé külön­böző beavatkozásokkal, akkor csökken a beruházási kedv és nem létesül több munkahely”. Az idei konjunktúrajelentésben Sefer Stevan, a kamara elnöke: kis előrelépés egy hosszú úton először kerülnek bemutatásra a közép- és kelet-európai régió 15 másik országában egy időben, azonos tartalommal készített felmérés eredményei, így lehe­tősé nyílt arra, hogy közvetle­nül össze lehessen hasonlítani a térség országait az üzleti kör­nyezet alapján. Eszerint a 16 vizsgált ország közül Lengyel- ország kínálja a leginkább von­zó beruházási környezetet. Ma­gyarország a tavalyi 13. helyről a 10.-re lépett elő. Cséfalvay Zoltán államtitká­ra kiemelte: a 2012-es befekte­tések miatt tavaly átlépte a 20 milliárd eurós értéket a Német­országból érkező hazai műkö­dőtőke-állomány. ■ T. G. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. április 10-én: ü €/Ft 296,74-0,61 Ft 2 $/Ft 226,86-0,24 Ft >) CHF/Ft 244,16 0,34 Ft £)€/$ 1,3075-0,0021 ÜSD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.10.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. máj. 68 000 Malmi búza index 2013. máj. 68000 Takarmánybúza 2013. máj. 64900 Takarmánykukorica 2013. máj. 60600 Tak.kukorica index 2013. máj. 60 600 Takarmányárpa 2013. máj. 61500 Olajnapraforgó 2013. máj. 141000 Olajnapraforgó index 2013. mái. 141000 Repce 2013. aug. 130000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom