Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-01 / 51. szám
4 2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK GAZDASÁG Jó évet zártak az adóellenőrök Jász-Nagykun- Szolnok megyében Mintabemházás halakkal akvapónia Saját modell felépítésén dolgozik a szajoli szövetkezet visszatekintés Nőttek az adóbevételek tavaly a korábbi évhez képest az Észak-alföldi régióban - közölték az adóhatóság vezetői. Fazekas Jánosné regionális adó főigazgató tájékoztatása szerint a régióba tartozó három megye adózóitól beszedett nettó adóbevétel 481,6 milliárd forintra rúgott, ez egyébként 55,4 milliárddal meghaladta az előző év ugyanezen adatát. Áfából 163 milliárd forint folyt be, ez 12 százalékkal több, mint 2011-ben. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a régióhoz tartozó három megyében az ellenőrzések száma meghaladta a 36 ezret, minek meg is lett az eredménye: összesen 48,8 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel, melyből 39,9 milliárd forint jogerőssé is vált. A tavalyi év egyik nagy fegyvertényeként azt is kiemelték a NAV illetékesei, hogy az elmúlt évben régiónkban is tapasztalták a fekete dohánytermékek ipari mértékű előállítását: Szolnokon például egy komplett ipari cigaretta gyártósort, illetve 346,7 millió forint értékű cigarettát foglaltak le 2012-ben - hangzott el a NAV Észak-alföldi illetékeseitől. ■ G. SZ. Felsőszentgyörgyi tagozati elnököt választottak átalakulás Szombaton tartotta éves küldöttgyűlését a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA). A gyűlésen létrehoztak öt tagozatot és egy KAP 2014 Tervezési Munkacsoportot. Ennek megfelelően létrejött a Kertészeti és Termelői Szervezeti Tagozat, az Állattenyésztési Tagozat, a Termálvíz Tagozat, a Vidékfejlesztési Tagozat és a Szántóföldi Növénytermesztési Tagozat. Utóbbi egység elnökének egy jászfelsőszentgyörgyi gazdát válaztottak dr. Magyar István személyében. A szervezet ezzel lényegében lezárta a folyamatot, amelynek eredményeként az AGRYA generációs jellegét megőrizve, általános érdekképviseleti szervezetté vált - áll a számos Szolnok megyei taggal rendelkező szervezet tájékoztatójában. ■ G. SZ. Több más között az akvapó- niás rendszerek elterjesztését vették fejükbe egy szajoli telephelyű szövetkezet tagjai. A vállalkozás saját példáján keresztül mutatná meg, bőven vannak még kiaknázatlan lehetőségek a környezetbarát gazdálkodásban. Gedei Szilárd Az Út és Élet Szociális Szövetkezetei környezetre érzékeny tagok hozták létre 2010-ben.- A cél az volt, hogy lehetőséget biztosítsunk magánszemélyeknek arra, hogy mindenki külön-külön az érdeklődési területének megfelelően, de egy vállalkozáson belül találja meg számításait. Ebből nőtte ki magát pályázatok segítségével a jelenlegi tevékenységünk - mondta dr. Farády Zoltán, a szolnoki bejegyzésű, de abonyi és szajoli telephellyel is rendelkező szövetkezet egyik megálmodója. - A vidékfejlesztés keretén belül például a szajoli telephelyünkön valósítunk meg egy úgynevezett akvapónia bemutatóházat és ezzel párhuzamosan a takarékos működtetést elősegítő több kilo- wattos napelem-rendszert. A bemutatóházzal az a célunk, hogy a technológiát működés közben tudjuk szemléltetni, és minél több helyen meg tudjuk honosítani. Maga az akvapónia arról szól, hogy egy növénykultúra és egy állatkultúra egy házon belül kölcsönösen hat egymásra: a halak által képzett ürülék táplálja a növénykultúrát, ami ezáltal tisztán tartja a halak vizét - mindezt egy üvegházban - vázolta a rendszer lényegét dr. Farády Zoltán. A szolnoki cég által megálmodott technológia egyébként már létezik hazánkban, egy debreceni fiatalember valósította meg néhány éve az ország első akva- póniás házát.- Innen kaptuk az ötletet mi is, hogy létrehozzunk egy helyben elérhető modellt. Szövetkezetünk az érdeklődő családok számára a rendszer kivitelezését és a működtetéshez szükséges szakmai tanácsadást is tervezi, mely alapján később bárhol létre lehet hozni egy ilyen házat - beszélt elképzeléseikről a szolnoki szakértő. - Októberre elkészül a bemutató Dr. Farády Zoltán és Jászberényi Zsoltné a mintaprojekt helyszínén, a szövetkezet szajoli telephelyén épület, a napelemes rendszer pedig már március végére üzemelni fog a tervek szerint. LEADER pályázattal mintegy négy és félmillió forintot nyertünk el, ami az egész beruházás hatvan százaléka, tehát összesen mintegy nyolcmillió forintba kerül a teljes beruházás. Ennek közel felét a napelemes rendszer, a másik felét pedig az akvapónia-rendszer kiépítésére költjük - tette hozzá a szakember. A szövetkezetként működő vállalkozás ezt a beruházását mintegy mintamodellnek tervezi.- A közösségi napelem-rendszer technológia elterjesztésében többek között társasházakra gondolunk, ahol lehetséges, hogy egy-egy családnak nincs meg a megfelelő háttere ahhoz, hogy ilyen fejlesztésekben gondolkodjon, de ha az egész házat nézzük, az általunk biztosított szakmai háttérrel meg tudmík valósítani a beruházást. Ebből persze a szövetkezetünknek további bevétele származna. Jelenleg az a feladatunk, hogy a kivitelezés során nem csak az energiaszolgáltatókkal, hanem a kivitelezőkkel, a Névjegy cég neve: Út és Élet Szociális Szövetkezet TAGOK SZÁMA: 7 tevékenység: környezetvédelmi mintaberuházások létrehozása ALAPÍTÁS ÉVE: 2010 SZÉKHELY: Szolnok telephely: Szajol, Abony, Jászapáti ALKALMAZOTTAK SZÁMA: kettő Néhány adat a cégről 2011- ES ÉV EREDMÉNYE: 969 ezer forint 2012- ES ÉV EREDMÉNYE: 2 millió 207 ezer forint FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 2011:FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 2012 : lfő FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 2013: 2 fő műszaki szakemberekkel, a gépészekkel is kiépítsük a később hasznosítható kapcsolatot - tette hozzá a szolnoki szakember, aki szerint a környezetvédelmi üzletág azon részei, ahol valaki valamit gyárt, és azt értékesíti, illetve a szolgáltatás oldal pillanatnyilag elkülönülve jelenik meg a fogyasztók előtt. - Egyértelmű, hogy a környezetvédelmi beruházásoknak óriási piacuk van már Magyarországon is. Gyártóból már egyre több van, ez érzékelhető a termékek egyre szélesedő kínálatában, illetve drasztikusan csökkenő áraiban is. Az a beruházás, ami mondjuk négy-öt évvel ezelőtt két egységért volt megvalósítható, az ma már egyetlen egységért megoldható. Akikben azonban van egy kis bizonytalanság, azok nem mernek ezekben az új lehetőségekben gondolkodni. A szövetkezetünk ott tud beszállni ebbe az üzletágba, hogy ahol ez a fajta bizonytalanság felvetődik, ott segít a saját tapasztalatával, modelljével. HÍREK Fontos információkat hallhattak a cégek MINTEGY HARMINC Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei vállalkozó találkozott február elején, az egyik fővárosi cég által szervezett ingyenes vállalkozói fórumsorozat szolnoki rendezvényét. Az egyik szolnoki hotelben rendezett fórumon a résztvevők konkrét tájékoztatást, illetve gyakorlati tanácsokat is kaptak például a különböző pályázatok benyújtási határ- idejeiről, az új Széchenyi Terv pályázatihoz kapcsolódó ciklusokról, illetve egyéb lehetőségekről. Tisza menti mester győzött a régióban FEBRUÁR elején adták át a tavalyi év falusi vendéglátó díjait a fővárosban. Az Észak-alföldi régió díjazottja Balás Edéné, aranykoszorús fafaragó mester lett. Az elismert művész a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület alapító tagja, Dunaharasztiban és Tiszaugon is farag - utóbbi helyszínen található bemutató háza is. Kétszázan tartoznak tízmillió forint felett ISMÉT NYILVÁNOSSÁGRA hozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyilvántartott, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók listáját. A december végi állapotot tükröző adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyéből százkilencvenöten kerültek fel a lajstromba (vagyis rendelkeznek megyei lakcímmel). A legtöbb nagyadós némileg érthető módon a megyeszékhelyről „érkezett” a listára: harminc magánszemély, illetve egyéni vállalkozó neve mellett található szolnoki cím. Sokkal meglepőbb azonban a tény, hogy huszonhárom tartozóval Jász- ladány megelőzi a listán Karcagot (húsz), Túrkevét (tizenhárom) és Jászberényt (tíz nagyadós) is. Csoportos létszámleépítés nélkül úszta meg a januárt a megye adatok Bővült a pályakezdők munkaerő-kínálata, a támogatott álláshelyek száma azonban drasztikusan visszaesett Országos szinten mintegy 13,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma januárban az előző hónap adataihoz képest - derült ki Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, januári statisztikájából. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az előző hónaphoz képest egyötödével nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma - a tavalyi év hasonló időszakához képest azonban minimálisan ugyan, de csökkent munkaügyi központban nyilvántartott munkanélküliek aránya. Az előző hónap folyamán megyénkben 332 új támogatott álláshelyet jelentettek be - ezzel megelőztük az észak-alföldi régió másik két megyéjét. A támogatott új álláshelyek esetében azonban sokkal rosszabb a helyzet: a Haj- dú-Bihar megyei 1467, ületve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 2609 új munkahellyel szemben nálunk mindössze 370 alakult. ■ A közfoglalkoztatás révén javultak a munkaügyi mutatók Szolnok megyében. Az újonnan bejelentett támogatott állások döntő hányada, mintegy 95 százaléka a közfoglalkoztatás valamely eszközére vonatkozott. Jó hír azonban, hogy csoportos létszámleépítés nem történt a megyében a január folyamán, illetve hogy Békés megye (32,2 százalék) után a legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szol- nokban (15,3 százalék) bővült az országban a pályakezdők munkaerő kínálata. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a megyén belül továbbra is Tiszabőn (41,3 százalék) és Tiszaburán (37,86) a legnagyobb a munkanélküliek aránya a munkavállalási korú népesség százalékában. De Kunmadaras (29,62), Tiszagyenda (28,2) és Tiszaroff (27,9) is jóval rosszabb adatokkal bír a megyei átlagnál (13,6). Ez utóbbi mutató - az elmúlt hónapok, évek statisztikáihoz hasonlóan - ezúttal Nyilvántartott álláskeresők aránya - a legrosszabb mutatókkal rendelkező tíz Jász-Nagykun-Szolnok megyei település* l. TISZABŐ 41,03 2. TISZABURA 37,86 3. KUNMADARAS 29,62 4. TISZAGYENDA 28,2 5. TISZAROFF 27,9 6. TISZADERZS 26,59 7. TISZASZŐLŐS 25,21 8. TISZAINOKA 24,9 '9. NAGYRÉV 22,87 10. KŐTELEK 22,4 Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlag 13,6 *A REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN (2013.01.20d ADA- . TOK) FORRÁS: NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT Nyilvántartott álláskeresők aránya - a legjobb mutatókkal rendelkező tíz Jász-Nagykun-Szolnok megyei település* 1. SZÁSZBEREK 6,09 2. JÁSZBERÉNY 6,66 3. JÁSZDÓZSA 7,64 4. TISZAVÁRKONY 7,88 5. JÁSZÁROKSZÁLLÁS 8,09 6. BEREKFÜRDŐ 8,24 7. PUSZTAMONOSTOR 8,34 8. MARTFŰ 8,59 9. JÁSZBOLDOGHÁZA 8,68 10. ÖRMÉNYES 8,74 Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlag 13,6 *A REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN (2013.01. 20-1 ADATOK) FORRÁS: NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT is bőven az országos átlag (9,81 százalék) felett van. A Jászkunságban azonban akadnak helyek, melyek büszkék lehetnek mutatóikra. A szászberki 6,09, a jászberényi 6,66 százalék is jónak mondható, de Jászdózsa (7,64), Tiszavárkony (7,88) és Jászárokszállás (8,09) nyilvántartott álláskeresőinek aránya is jóval kedvezőbb, mint a megyei és az országos átlag. A támogatott álláshelyek csökkenése a települések adataiban is jelentkeznek: amíg például az országosan is az egyik legszomorúbb statisztikájú Tiszabőn októberben még csak 26,79 százalék volt a mutató, addig ma már túllépi a 40 százalékot. ■ G. SZ.
