Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-02 / 52. szám
A. D. EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhaimegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu IV. évfolyam, 3. szám tu 2013. március Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁRCIUS ÜZENETE: „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne” (ÍJn 4,16) Szentmisék Február 11-én, a Lourdes-i Boldog- ságos Szűz Mária emléknapján imádkozott egyházunk a betegekért, orvosokért, ápolókért. Ebből az alkalomból aznap Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház kápolnájában Orosz a betegekért Atanáz görögkatolikus püspök tartott istentiszteletet. Az egri Fájdalmas Anya templomban Pa- lánki Ferenc egri segédpüspök mutatott be ünnepi szentmisét, aki hangsúlyozta, hogy Isten az egész embert akarja gyógyítani. A meghívás titok, megélése ajándék A Katolikus Hivatásgondozó Intézet február végén rendezte meg hivatásgondozó konferenciáját Egerben, a Szent János Házban. A hivatásgondozás egyházmegyei és szerzetesi felelősei, a hitoktatás, az ifjúságpasztoráció és a katolikus iskolák képviselői keresték azokat a módszereket, ahogy a mai fiatalok számára közvetíthetik Isten hívó szavát. A bevezető előadást Palánki Ferenc egri segédpüspök tartotta, akitől rövid interjút kértünk. Palánki Ferenc egri segédpüspök- Mit jelent a hivatás fogalma?- A hivatás szóban benne van a „hív” ige - válaszolta. - Valaki hív valakit. Egyik személy a másikat. Általában beszélünk papi, orvosi, tanári hivatásról, vagy egy-két ehhez hasonlóról, aztán vannak még foglalkozások, szakmák, melyeket nem tartunk hivatásnak. Mélyebbre kell ásnunk! Emberségünkből következik, hogy személyes kapcsolatba tudunk kerülni másokkal, és képesek vagyunk szeretni. Ez az alaphivatásunk: szeretni! Jézus Krisztus, az Isten Fia hívott meg bennünket, hogy kövessük Őt, hogy járjuk itt a földön a szeretet útját. Jézus követése valóságos mennybemenetel.- Jézus mire hív bennünket?- Jézus mindannyiunkat meghív, ismer, néven szólít, és azt akarja, hogy Őt is mindannyian megismerjük. Ne féljünk tőle! Istentől sokan félnek, pedig nem félelmetes, hanem vonzó. Neki fontos az elveszett bárány, Ő utána megy és megkeresi; Ő számon tartja a szegény özvegyasszony két fillérjét, vagy egy pohár vizet is, melyet sze- retetből adtak. Ő gondunkat viseli, és azt akarja, hogy boldogok legyünk. Ezért a családjába, vagyis Egyházába hívott meg bennünket. A keresztség által tagjai lettünk ennek a szere- tet-közösségnek, s mivel egy családban is mindenkinek meg van a saját feladata, így az Egyházban is. Minden krisztusi ember számára az a kérdés, hogy milyen életállapotban tudja ezt a legteljesebben megélni. Nem vagyunk egyformák. Különböznek az adottságaink, képességeink, a neveltetésünk, de mindenki képes a szeretetre! Abban a foglalkozásban, amelyben él, képes másokért élni, vagyis szeretni. Minden foglalkozás attól lesz hivatás, ha az szolgálat. Szolgálja a többi embert, és rajtuk keresztül az Istent.- Nem túl sok ma a kísértés, ami letéríthet erről az útról?- Jézus életmódot kínál: a Neki, másokért odaadott életre hív, mert ez a szeretet: a „mindenadás” Ma sokan azt gondolják, hogy a sok élvezet, a kényelmes, gazdag élet tesz boldoggá. Nem! Csak a szeretet tehet azzá! Ha valaki csak az evilág igézetében él, érzéketlen marad az isteni dolgokra, Isten nélkül kezdi élni az életét, kiteszi magát a veszélynek, hogy örökre elvész.- Vannak, akiket Jézus a papságra vagy a szerzetességre hív. Hogyan lehet ezt felismerni?- Boldog II. János Pál pápa szerint a hivatás „ajándék és titok”. Megyek az utcán és arra gondolok, hogy milyen jó lenne bemenni egy templomba. Miért? Nem tudom megmondani, csak bemegyek. Ülök a csendben, és egyszer csak megtelik a szívem örömmel. Uram, jó itt lenni a közeledben! Nincs égi jel, nincs jelenés, „csak” öröm. Vagy látok egy szép liturgiát, és arra gondolok, milyen jó lenne, ha én is ott állhatnék az oltárnál. Egyik barátom utazott a buszon, amikor felvillant benne a gondolat: „Meg kellene kérdezni Istent, mi lenne, ha pap lennék?” S mintha visszakérdezett volna az Isten: „Te mit gondolsz?” „El tudom képzelni.” - válaszolta. Erre Isten: „Én is!” Azóta már nagyon ismert és közkedvelt pap lett az illető. A meghívás valóban titok, de annak megélése, életre váltása ajándék - mindenkinek. Gábor László XVI. Benedek pápa lemondott Kedves Testvérek! nemcsak a három szenttéavatás miatt hívtalak össze benneteket erre. a konziíztóri- umra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az Egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot. NAGYON JÓL TUDOM, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójqnq.kkormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak. ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról, ■mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell ösz- szehívniuk az új pápa megválasztására. Kedves Testvérek! teljes szívemből köszönetét mondok nektek azért a szerétéiért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyhá- zat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk Szent Anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel”. Hamvazás A nagyböjt első napján, hamvazószerdán szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Szak- középiskola kollégistái és az Érseki Szent József Kollégium lakóinak közösségében az egri Ciszter templomban. Közreműködött a gimnázium ének és zenekara. Szentbeszédében kiemelte a Főpásztor, hogy a nagyböjt a megtérés, az újrakezdés lehetősége. Miért hiszek? a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény előadássorozatot indított a Hit évében. Ennek során ismert emberek vallanak életük, munkájuk és a hit kapcsolatáról. Szeretettel várják az érdeklődőket minden hónap második keddjén 17 órakor a Szent Erzsébet Házban (Sárospatak, Szent Erzsébet u. 13.) Az első előadást dr. Csókay András agy- és idegsebész tartotta, majd március 12-én Jókai Anna írónő következik. A hivatások napja A szerzetesi hivatások napját minden esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasz- szony napján, február 2-án ünnepük. A megszentelt élet napja alkalmából ünnepi zsolozsmára és szentmisére gyűltek össze ezen a napon az Egri Főegyházmegye területén működő szerzetesek a Miskolc Avas-déli Isteni Ige templomban. A hívekkel együtt végzett közös zsolozsmát követően Palánki Ferenc segédpüspök főceleb- rálásával került sor a szentmisére, illetve a gyertyák megáldására. JEGYZET szentmisék segítenek bennünket a Húsvétra való lelki előkészületben. | Fedezzük fel ezért egyre jobban liturgiánk tanító, nevelő jellegét. Gondoljunk az ősrégi teológiai alapelvre, mely szerint „az imádság törvénye, a hit törvénye”. Az Egyház imádságai a keresztény hit igazságaira és törvényszerűségeire tanítanak és nevelnek minket. A liturgikus reform óta most [ már mindennap változnak a j szentmise imádságai, a szentírási szakaszok, és így naponként nagyböjti programot adnak a húsvétra készülő egyháznak. Aki a nagyböjt folyamán mindennap (vagy legalább minden vasárnap) részt vesz a szentmiséken, a liturgia útmutatásai alapján rendszeres segítséget kap nagyböjti lelki programjához. Az Isten szava mellett külön is érdemes odafigyelnünk a miséző pap imádságaira. Ezek minden magyarázat nélkül, \ önmagukban is a nagyböjt lényegére és jelentőségére tanítanak bennünket Már rögtön az első nagyböjti prefáció összefoglalja a szent negyven nap jelentőségét. Azt is tanítja ez az imádság, hogy a nagyböjt nemcsak az Egyház, hanem Isten ajándéka. Az ima szerint az Isten adja meg az ő népének, hogy „évről évre a megtisztult lélek örömével várják Húsvét szent titkának ünnepét: most többet imádkozzanak, buzgóbban gyakorolják az irgalmasság tetteit, s az újjászületés szentségei által az istengyermekség teljességére jussanak”. A könyörgések elemzése alapján láthatjuk, hogy a helyes és jó nagyböjti lelkülethez hozzátartozik, hogy „testi önmegtagadás gyakorlásával szívünk megtisztuljon” (1. hét, kedd), „testi önmegtagadásaink és jócselekedeteink gyümölcseként lélekben újjászülessünk” (l.hét, szerda), „tartózkodjunk minden bűntől" (2.hét, hétfő), „töredelmes bűnbánattal tisztítsuk meg lelkünket” (2.hét, péntek). Tehát nem öncélú gyakorlatokat kér és vár tőlünk az Egyház. Mindezekre azért van szükségünk, hogy „erőnk legyen a keresztény élet minden küzdelméhez” és „a bűnök elleni küzdelemben az önmegtagadás legyen biztos erőforrásunk” (Hamvazószerda). Nyilvánvaló, hogy mindehhez nélkülözhetetlenül szükségünk van az Isten kegyelmére, amiért mindennap imádkozunk. Csupán őszinte vágyakozással, saját akaratunk megfeszítésével nem tudunk jobbá, tökéletesebbé válni. Hiába szeretnénk többet imádkozni és többet böjtölni. Meggyengült akaratunk nem képes kitartani a jóban. Ezért már rögtön a hamvazószerda utáni pénteken így imádkozunk: „Urunk, Istenünk, kísérd kegyelmeddel bűnbánati cselekedeteinket a nagyböjt folyamán!” együnk tehát részt a nagyböjtben szívesen és gyakrabban a szentmiséken, és engedjük, hogy Egyházunk a liturgia által felkészítsen bennünket a Húsvét misztériumának méltó megünneplésére. Lássuk be, hogy a nagyböjtben is a liturgia lehet a legtökéletesebb tanítónk és nevelőnk a krisztusibb életre. Dolhai Lajos A nagyböjti szentmisék
