Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-18 / 64. szám
5 2013. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ TISZA-TÓ Egyetlen háztömböt újítottak fel mostanáig - mutatja Fenyves György, az egyik legrégebbi lakó. A legtöbb épület rekonstrukcióra szorul. Kihalóban a lakótelep? ingatlanok Egykor még munkásszállásnak épült a tározó mellett Közös a hivatal, mégis önállóak maradtak a települések közigazgatás Az új önkormányzati törvény előírja, hogy ettől az évtől a 2000 lelkesnél kisebb településeknek közös polgármesteri hivatalt kell működtetniük. Pontos megkötések azonban nincsenek, arról önállóan dönthettek az önkormányzatok, hogy kivel „közösködnek". Tomajmonosto- ra már több mint egy esztendeje körjegyzőséget működtetett Abádszalókkal, így túl nagy változást nem jelentett az új szabályozás.- A közös hivatal működtetése nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok képviselőtestületei is együtt dolgoznának - mondta el Ballagó László, aki mindkét település jegyzőjeként dolgozik. - Itt ugye az együttműködés már hosszabb múltra tekint vissza, hiszen másfél éve körjegyzőségben dolgozunk, s nyugodt szívvel mondhatom, hogy jól működik a társulás. A két település közösen üzemelteti a hivatalt, jegyzőként mindkét helyen felelek a törvényességért. Egyéb dolgokban teljesen önállóan döntenek, így a testületek is egymástól függetlenül határoznak az aktuális ügyekről. Igaz, az elmúlt időszakban már voltak olyan pályázatok, amelyeket Abádszalók és Tomajmonostora közösen valósított meg, szó nincs azonban arról, hogy a két település kép- viselő-testülete együtt döntene. A függetlenség e tekintetben teljes mértékben megmaradt. Ugyanakkor a településeken élők számára is megmaradt a lehetőség, hogy helyben intézzék ügyeiket, hiszen meghatározott napokon mindkét hivatalban van ügyintézés. ■ Ballagó László jegyző Egykor még teherautóval hordták innen a gyerekeket iskolába, manapság a lakások alig felében laknak folyamatosan. A kiskörei erőmű melletti lakótelep mostanra elöregedett. Szilvást Zsuzsa Amikor Fenyves György először járt jelenlegi lakhelyén, a kiskörei erőmű területe még erdő volt. Azóta nagyot változott a település képe, a vízlépcső és az erőmű meghatározóvá vált a város mindennapjaiban.- Több mint 45 esztendeje, 1967-ben kerültem ide, amikor megkezdődött a tározó és a vízlépcső építése - idézi fel emékeit a ma már nyugdíjas férfi. - A vízlépcső melletti lakótelep házait is akkor kezdték építeni, annak idején munkásszállásnak készültek. Kellett is a hely, hiszen egyszerre több mint hatszázan dolgoztunk itt. A kisebb épületek a főnökségnek készültek, a nagyobbak pedig az egyszerű melósok számára. Aztán amikor a nagy építkezés befejeződött, a házakat is átalakították. Kisebb szobákat választottak le a nagy termekből, így jöttek létre a mai két-három szobás lakások, ösz- szesen 120 ingatlan. Ezután néhány háztömb a helyi tanács kezelésébe került, mások felett az erőmű vagy éppen a vízügyi igazgatóság rendelkezett, egy épület pedig munkás- szállás maradt. Volt élelmiszer- boltjuk, óvoda is épült, a kisdiákokat pedig UAZ-zal hordták a távolabb fekvő iskolába. Mára azonban a telep elöregedett, s ha egészen nem is halt ki, egyre több az üresen álló ház.- Az óvoda már régen megszűnt, hiszen alig van itt már kisgyerek, s a régi lakók közül aki tehette, elköltözött kertes házba az évek során - meséli Fenyves György. - Mi egykor tanácsi lakásként kaptuk a miénket, aztán amikor lehetőség adódott rá, a piaci ár 10 százalékáért, alig 150 ezer forintért megvehettük. A feleségemmel mi itt maradtunk, de sokan túladtak a sajátjukon, így jó néhány olyan lakás van például, amelyet üdülőnek használnak, s legfeljebb néhány hétig van itt nyáron a tulajdonosa. A mi háztömbünk például 12 lakásos, ebből csak ötben lakunk folyamatosan. Kofenyves György végigkísérte az erőmű építését, és azóta a mindennapjait is. Nehézgépkezelőnek tanult, sfissen végzett toronydaru-kezelőként 1968 májusában ő öntötte be az első másfél köbméternyi betont az erőmű alapjába. Az építkezésen egészen 1973-ig fenn dolgozott a negyven méteres magasban. Szó szerint páholyból nézte tehát végig, ahogy elkészül a vízlépcső és az erőmű, sőt, mivel akkorirábban virágok voltak az épületek között, fákat ültettünk, manapság viszont egyedül nyírom a füvet a házunkhoz tartozó tartozó terülten. A több mint négy évtized alatt a házak állapota leromlott, folyamatos felújításra szorulnának, így azonban, hogy sok lakásnak nincs gazdája, a társasházzá alakult ingatlanok közös rekonstrukciója is nehézkes. Hogy mint hoz a jövő a lakótelep számára, kérdéses. Mindenesetre eddig csupán egy háztömböt sikerült felújítani, a többi ki tudja meddig várat magára. ban Abádszalókon lakott, egészen hazáig ellátott, az épülő tározó túlodalára. Ha reggel felment a magasba, estig legfeljebb egyszer jött le. Olykor pedig egészen 72 méterig fel kellett másznia, amikor a gém karbantartása vált aktuálissá. Még szerencse, hogy a tériszony sosem kínozta, mert az építkezés befejezése után a vízlépcső bakdaruján folytatta tovább a munkát, egészen nyugdíjazásáig. Darukezelőként magasból látta a világot Az egész falu jó étvággyal fogyasztja a főztjét portré Csécseiné Kiss Brigitta szerint kapkodva még a jóból sem lehet finomat készíteni Naponta 250 főre készítenek ebédet a szociális konyhán To- majmonostorán, ahol az utóbbi időben több fejlesztés történt, történik. Egyrészt dagasztógép, melegentartó pult, daraboló segíti a munkát, másfelől pedig az óvodával közös központi fűtést építenek ki, amelynek köszönhetően jóval olcsóbbá válik a fűtés. Óvodásoktól a nyugdíjasokig mindenki azt a menüt eszi, amit Csécseiné Kiss Brigitta állít össze munkatársaival. Ahogy a konyhavezető vallja, jó fűszerezés, friss alapanyagok és türelem kell ahhoz, hogy igazán ínycsiklandozó étel készülhessen. No és persze kell egy jó szakácsnő is, aki mestere szakmájának. Brigittát már kicsiny gyermekkora óta vonzották a konyhaművészetek. Szolnokon tanulta ki a szakmát, majd visszatért Tomajra. Azóta is az ottani konyha főnöke, főszakácsa, mindenese. Napról-napra az egész falura főznek: a legapróbbaktól a legidősebbekig. Közel ötven óvodásnak, 130 általános iskolásnak és 35-40 nyugdíjasnak készül az ebéd. Ahogy mondják, nagyon finom, ízletes módon.- Ahhoz, hogy igazán ízle- f tes legyen az étel, három dolog § mindenképpen kell - mondja a | konyhavezető. - Először is sze- | retni kell a szakmát, mert ha s az ember nem szereti azt, amit Az egész falu szereti az ízjetes ebédjüket csinál, akkor tulajdonképpen nincs értelme az egésznek. Azután vigyázni kell az ízekre is, mert sem sósból, sem erősből nem jó a túlzás. Végül aki főz, annak időre is szüksége van. Mert ha rohan az ember, biztos lehet benne, hogy valamit kifelejt az ételből vagy nem any- nyit és úgy adagol a fűszerből, ahogyan szerette volna. Főzés közben nem árt tehát ellenőrizni az ízeket: miből mennyi hiányzik még az ételből, hogy finom legyen. Ráadásként pedig nem árt, ha figyelembe vesszük az igényeket. így nálunk például mindig úgy készül a menü, hogy besoroljuk a gyerekek kedvenceit is. ■ HÍRSÁV Megújul több település temploma tomajmonostora gesztorságával indult el az a pályázat, amelynek köszönhetően a térség kilenc temploma újul meg a közeljövőben. A hetvenmillió forintos rekonstrukció száz százalékos támogatással valósulhat meg. Mint ismerés, Tomajmonostorán a református templomot nemrégiben újították fel egyházi segítséggel. Most a katolikus templom is sorra kerülhet. Megmaradhat az idegenforgalmi cég az eredeti szándéktól eltérően úgy döntött Tiszafüred önkormányzata a napokban, hogy nem kívánja megszüntetni a Tiszafüred Turizmusáért Nonprofit Kft.-t. Ugyanakkor a képviselő-testület arra kérte a társaság taggyűlését, hogy tegyen javaslatot a cég további feladataira, megújítva ezzel a nemrégiben létrehozott vállalkozás tevékenységét. Külföldi adományok a szalóki könyvtárnak különleges hozadéka van annak, hogy Abádszalókon hagyományosan igen sok a külföldi vendég - tudtuk meg Pataki Zsoltnétól, a helyi könyvtár vezetőjétől. Sokan közülük ugyanis a nyaralás végén nem viszik haza a magukkal hozott könyveket, hanem a város könyvtárának adományozzák azokat, jelentős mértékben gyarapítva ezzel az idegennyelvi állományt. Pataki Zsoltné könyvtáros Különleges kezdemenyezések Kunhegyesen fejlesztés Folyamatosan fejleszti a mezőgazdasághoz kapcsolódó képzési kínálatát a kunhegyesi Nagy László Szakképző Iskola. Ennek jegyében még idén tavasszal elkészül egy növényház, ahol a palánták hajtatását, nevelését végzik. A gépészeti szabályozás- vezérlés kiépítése az informatikai műszerészek feladata lesz. Ugyancsak tavasszal fognak hozzá egy mini ökopark építéséhez, ahol a lakókörnyezetre jellemző állatokat és növényeket mutatják majd be. Ez része lesz egy rönkfából készült ker- tibútor-együttesnek, melyet a szakiskolai tanulók készítenek majd el. ■
