Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-02 / 52. szám
2 2013. MÁRCIUS 2., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA A katonás rendben sorakozó polcokon több mint fél évezred történelme pihen. Néha megdöbbentő és megrázó dolgok derülnek ki a régi papírokból, dokumentumokból. Volt, akinek az életét változtatta meg az itteni látogatás. ÓDON TITKOKAT REJT A RAKTÁR Az itt őrzött dokumentumok sorba rakva túlnyúlnának Szandaszőlősön. 7600 folyóméternyi irat található az épületben - tájékoztat Czégény Istvánná igazgatóhelyettes, miközben a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltára tűzbiztos raktárának labirintusát járjuk. Szathmáry István- Néhány évszázada az egerek miatt még zsákban, a mennyezeti gerendákon tárolták ezeket az iratokat - meséli kalauzunk. - Ma már ugyan zsákról szó sincs, biztonságos fémpolcokon van minden, de amelyek átvészelték az időt, azokat eredeti dobozukban, kötésükben hagytuk meg - mutatja. Valóban, óriási változatosság látható mindenütt. A finom bőrbe kötött, valódi arannyal díszített gerincű jegyzőkönyvtől a lúdtollal művészien feliratozott papírdossziéig van itt minden, ahogy a változó korízlés kívánta.- Érdekességként megnézzük egy régi boszorkányper anyagát - kerül elő kíváncsiságomat piszkálva egy ódon paksáméta a polcról. Aztán kiderül, az igazi értékek még hátra vannak. Hamarosan hét lakatra zárt páncélszekrény tárja elénk kincseit, a régi magyar királyok okleveleit.- Egy levéltár hírnevének mindig jót tesz, ha a nagy vízválasztó, Mohács előtti anyagot is őriz. A szolnoki levéltárban több is található belőlük - tesz elém egy Nos Mathias Rex kezdetű, a borsóhalmi kapitányság peréről szóló, 1484-ben kelt pergament az igazgatóhelyettes asszony. De akad a páncélban korábbi, 1422-ből, Hont vármegyéből való oklevél, II. Ulászlótól származó, kereken 1500-ban kelt irat, egy meg éppenséggel a mohácsi vészben odaveszett balszerencsés II. Lajos királyunktól származik. Aztán A levéltár ma már nemcsak régi iratok tárháza, hanem az intézmény munkatársai által összeállított érdekes kiállítások helyszíne is zárul a páncél ajtaja, mi pedig rövid látogatást teszünk dr. Fü- löp Tamás igazgató szobájában, ahol egy dobozba kikészítve a vármegye megmaradt ódon pecsétnyomói várnak ránk. Mezőtúr 1617-ből való pecsétje köztük a korelnök, de a Jász és a két kun kerületek 1828-ban készült pecsétje a legszebb, ahol acélba foglalt ezüstlemezbe vésték az egykori kiváltságos kerületek címerét és feliratát. A szabad Hármas Kerület büszkeségeként Jászberényben, a kerületi székhelyen őrizték, amíg 1876-ban nyakába nem szakadt a jászkunoknak a „muszáj vármegye”.- Ez az egyetlen olyan köz- gyűjtemény, amely közigazgatási feladatokat is ellát - tájékoztat a levéltár különleges szerepéről az igazgatóhelyettes asszony, amikor már négyesben, dr. Cseh Géza főlevéltáros, illetve az intézmény ügyfél- szolgálatot ellátó munkatársa, Szikszainé Fekete Mária társaságában leülünk beszélgetni az épület egyik dolgozószobájában. A levéltár ugyanis nem csak raktárakból áll, hanem folyamatos tudományos tevékenység színtere is. A látogatókat fogadó kutatószoba mellett az emeleti tudományos műhelyekben a már megismert munkatársakon kívül Szikszai Mihály főlevéltáros, Csönge Attila és Bojtos Gábor levéltárosok végzik az itt őrzött anyagok feldolgozását, közkinccsé tételét. Rajtuk kívül még informatikustól a fotóson át a restaurátorig sokan gondoskodnak a levéltár zökkenőmentes működéséről. Annál is inkább, mert az egykor kifejezetten zárt területnek számító intézmény rendszeres kiállításai, rendezvényei révén is ma már teljesen nyitottá vált a közönség felé.- Ide nem csak érdeklődésből, hanem ügyes-bajos ügyeikben is gyakran érkeznek látogatók. A magánemberek általában régi iskolai, gyámügyi, meg újabban válóperes iratokat keresnek - mondja dr. Cseh Géza főlevéltáros.- Igen, ugyanis egy ideje érdekes módon a halotti bizonyítványok kiállításakor ezeket is kérik, ha életében elvált valamikor a megboldogult - egészíti ki Szikszainé Fekete Mária. - De gyakran kutatnak régi építési iratokat, tervrajzokat is. Általában az ötvenes, hatvanas évek számítanak korhatárnak, az ennél régebbi anyag főleg a kutatókat érdekli. Az ő kíváncsiságuknál nincs időkorlát, de ■ Nem minden kerül be a levéltárba, érdemes otthon is megőrizni a fontos iratokat. ha a keresett dokumentumról van másolat, akkor általában azt használják az eredeti okmányok kímélése miatt. Dr. Cseh Géza főlevéltáros és a látogatókkal mindennapi kapcsolatot tartó Szikszainé Fekete Mária tapasztalata szerint a személyi iratoknál három-négy emberöltő, nagyjából száz esztendő, míg ingatlanok esetén akár több évszázad is lehet az az idő, amíg élő, a máig ható tartalma miatt keres valaki egy okmányt. A magánjellegű adatokat tartalmazó iratok kutatása részben még ma is korlátozott, a személyes titkokat őrző anyakönyvi iratoknál konkrét évhatárok érvényesülnek. Halotti anyakönyvnél 30, házasságinál 60, születésinél 90 esztendősnél újabb okmányok élveznek védelmet a személyiségi jogok védelmében. Sokan keresték egy időben a diktatúrák alatt letartóztatott, málenkij robotra hurcolt hozzátartozóikról szóló információkat, de érdekes módon a holo- kauszttal kapcsolatban személyes okból kevesen nyitották rájuk az ajtót, ezzel a témával inkább a történészek foglalkoznak.- Ha bejön egy ügyfél keresni valamit, részletesen kifaggatom, hogy pontosan mire kíváncsi, mert így tudjuk megtalálni, amit keres. Ebből aztán néha fura dolgok jönnek elő - osztja meg velem tapasztalatait Szikszainé Fekete Mária. Volt például, aki örökbe fogadott gyermekként saját gyámügyi iratait kereste, máskor meg olyan dologra bukkantunk - a részleteket természetesen nem mondhatom el -, ami nem csak az ügyfelet sokkolta lelkileg. A végén mindketten ott könnyeztünk, amikor az események kiderültek - fejezi be történetét.- Hasonló esetem nekem is volt - fűzi hozzá dr. Cseh Géza. - Az egyik ügyfél azzal szembesült, hogy egyik felmenője leányanyaként szülte meg gyermekét. „Ilyen a mi családunkban nem fordulhat elő!" háborodott fel. Erre mondtam neki, hogy én nem tudok mást mutatni, mint ami az iratban olvasható. Máskor meg egy, a családjában történt hármas gyermekgyilkosság régi titkát tudta meg nálunk az ügyfél, ami számomra is nagyon megrendítő pillanat volt. Dr. Cseh Géza más érdekes történetet is megosztott velünk, miközben az ódon pak- samétákat nézegetjük az asztalon. Évszázadokon át a bűnügyi dossziékhoz csatolták a bűnjeleket is, így lapulhatott sokáig egy gyilkosság emlékeként a papírok között több évszázados összehajtogatott véres ing, vagy két szomszéd- asszony veszekedésének kissé komikus bizonyítékaként egyikük kitépett hajcsomója. Sajnos a hetvenes években az iratok védelmének kissé túlhajtott szándékával, mint veszélyes szerves anyagot megsemmisíttették valameny- nyit, pótolhatatlan emlékektől fosztva'meg ezzel az utókort. Azért volt, ami megmaradt a bűnjelek közül. Szintén dr. Cseh Géza jóvoltából tekinthettünk meg egy, az 1956-os forradalom szolnoki eseményeit megörökítő fotósorozatot, ami a számonkérés idején végzett rendőri nyomozás dossziéiból került a megőrzött bírósági anyagba, így élte túl az időt. Megrendítő volt látni az akkurátus rendőrnyomozók által a felismert és azonosított arcok mellé tintával odaírogatott neveket. Beszélgetésünk végén aztán még a csendben lapuló, 1768- ból való boszorkányper-jegyzőkönyv is feltárja titkait, aminek vérfagyasztó leírásaitól borzongva és némi tudománynyal gazdagabban hagyjuk el az ódon iratok fellegvárát. <2 5 t c u. Ebben a raktárban több kilométernyi irat van, mondja Czégény Istvánné A számítógépes adatbázissal ismerkedhettek meg tegnap az intézmény most befejeződött másfél éves kutatómunkájának eredményét, aJász-Nagy- kun-Szolnok Megye Történeti Ar- chontológiája 1876-1989 című adatbázist mutatta be dr. Fülöp Tamás igazgató és Czégény Istvánné igazgatóhelyettes asszony a sajtó képviselőinek. A dr. Kállai Mária kormánymegbízott asz- szony részvételével megtartott tájékoztatón a megye magalakulása és 1990 közötti tisztségviselőinek, illetve 1944-ig megválasztott országgyűlési és nemzetgyűlési képviselőinek korlátlanul kutatható részletes számítógépes adatbázisával ismerkedhettek mega jelenlévők. A hatalmas munka, melynek összeállításában dr. Cseh Géza és Szikszai Mihály főlevéltárosok, Csönge Attila és Bojtos Gábor levéltárosod továbbá Bartáné Rábaközi Judit informatikus vett részt, egyike az országelső, ilyen, szakemberek, de akár érdeklődők számára is nélkülözhetetlen információkat nyújtó adattárának. Hasonlók a jövőben a Nemzeti Levéltár ösztönzésére várhatóan az ország többi megyéjében is születnek majd. A pillanatnyilag még csak a levéltár honlapján elérhető adatbázis a megye kezdetektől feldolgozott közigazgatás-történetével indul, s kiemelten foglalkozik olyan sorsfordulók, mintáz 1919-es vagy 1956-os események személyi változásaival, melyek számbavétele külön feladat elé állította a hatalmas munka résztvevőit. Gyakran a legváltozatosabb helyekről kellett összeszedniük a megbízható információkat, melyeket az őszre tervezett DW-kiadásig is folyamatosan pontosítanak Dr. Cseh Géza főlevéltáros és Szikszainé Fekete Mária munkatárs
