Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-07 / 32. szám

HÍRSÁV Ezermilliárdos magyar üzlet Moszkvával? OROSZORSZÁG 4,6 milliárd dollárnyi (ezermilliárd forint) magyar állampapírt jegyezne le 2,25 százalékos kamattal, ami vetekszik egy IMF-hitel kondícióival - erről tárgyalt a HVG szerint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin legutóbb Moszkvában. Az orosz elnök szóvivője szerint a találkozón pénzügyi együttműködésről is szó volt, ám nem írtak alá semmilyen egyezményt. ■ VG Nyílt levelet írtak az orvosok nyílt levélben kér mentessé­get az egészségügyiek számá­ra a kényszemyugdíj alól a miniszterelnöktől tizenkét ér­dekvédelmi szervezet, köztük a Kórházszövetség, a Rezidens Szövetség és a Magyar Orvosi Kamara. Az érdekvédők azért tartják sürgetőnek, hogy vég­re eldőljön: lesz-e ágazati men­tesség mert e hét végéig kell eldönteniük az érintetteknek, a nyugdíjat vagy a munkabért választják. ■ VG Bajnai Gordon vitára hívja Orbán Viktort bajnai gordon nyilvános vi­tára hívja Orbán Viktort - kö- zöltpaz Együtt 2014 szerdán. Szerintük a Fidesz álcivil szervezetek mögé bújva ha­zugságokat terjeszt terveikről, és szembesíteni szeretnék a valósággal a miniszterelnököt. A Fidesz úgy reagált, hogy Bajnai Gordonnak ma nem Magyarország miniszterelnö­kével kellene vitáznia, hanem a magyar emberekkel, velük van ugyanis vitája. ■ MTI Bajnai Gordon vitázna LMP: a kilépők adják vissza mandátumukat az LMP arra kéri a pártból kilépett, a Párbeszéd Magyar- országért pártot létrehozó képviselőket, hogy nyilatkoz­zanak arról, visszaadják-e a mandátumukat vagy függet­lenként folytatják munkáju­kat - közölte Heltai László, az ellenzéki párt választmányi szóvivője szerdán. ■ MTI MSZP: kevesebb pénz a pedagógusoknak az MSZP oktatáspolitikusa, Kunhalmi Ágnes szerint csak a kezdet, hogy a pedagógusok elestek egyes, eddig az önkor­mányzattól kapott pótlékoktól és támogatásoktól, az iskolák államosítása és a köznevelési törvény rendelkezéseinek élet­be lépése ugyanis elbocsátá­sokhoz vezet, a kormány nem tudja kompenzálni a tanárok reálbércsökkenését. ■ MTI Átláthatatlan finanszírozás akció Egymilliárd vagy 33 millió ment népegészségügyi kampányra? Az Egészségügyi Államtitkárság által támogatott népegészségügyi kampányok ■ KÉT ÉV ALATT LEZAJLOTT AKCIÓK SZÁMA: 13 ■ EGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ TÁRSADALMI PROGRAMOKRA FORDÍTOTTTÁMOGATÁS ÖSSZEGE: CSAKNEM 1 MILLIÁRD FORINT ■ TÁMOGATOTT CIVIL SZERVEZETEK SZÁMA: 46 ■ A KIEMELT PROGRAMOKRA 1 KÖLTÖTT ÖSSZEG: 2 33 MILLIÓ FORINT >■ < ............ z oz ö FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYÉRT £ FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG u. A népegészségügyi kampányok jó részét különböző cégek finanszírozzák. Kinek éri meg a legjobban? Nagyjából egymilliárd forintot költött eddig egészségügyi célú társa­dalmi programok támo­gatására az Egészségügyi Államtitkárság. A nevével fémjelzett országos kampá­nyokra ennek állítólag csak a töredékét fordította. Haiman Éva „Minimális állami és maxi­mális vállalati források” moz­gósításával folytak és folynak a jövőben is az olyan országos népegészségügyi kampányok, mint amilyen a közelmúltban az influenza-járvány megelő­zése érdekében indult - közölte érdeklődésünkre az egészség­ügyért felelős államtitkárság. A kampányok finanszírozását vállalatok és civil szervezetek végzik - mondták. Lapunk megkeresésére két cégnél is úgy nyilatkoztak: mindössze néhány millió forin­tot adtak az általuk támogatott kampányhoz. Az államtitkár­ság ugyanakkor arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy az elmúlt két évben hozzávetőleg egymil­liárd forintot költött egészség- ügyi célú társadalmi progra­mok támogatására társadalmi, civil és non-profit szervezetek bevonásával. 2011-ben és 2012- ben összesen 46 civil szervezet programját támogatta. Ebben az időszakban 13 országos nép­egészségügyi kampány zajlott, ezek mindegyikénél vagy tá­mogatóként, vagy megbízóként szerepel a Szócska Miklós ve­zette államtitkárság. Tájékoztatásuk szerint en­nek ellenére csak két akció kapott kiemelt támogatást: a Identitászavar az egészségügyi Államtit­kárság kommunikációs csa­pata a közelmúltban felhí­vást tett közzé a Magyar Re­zidens Szövetség webolda­lán. A szöveg alatt a PlanB Média elérhetősége szerepel, náluk kell jelentkezniük, akik részt vennének nép­egészségügyi kampányok média-megjelenéseiben. Megfelelő felkészítést köve­tően alkalmanként szakértői dohányzás-ellenes kampány 21 millió, a „Mozdulj Mama” idő­sek sportnapja program pedig 12 millió forintot. „Független szakértők szerint az eddigi fi­gyelemfelkeltő akciók 2012- ben 250 millió forint médiaér­téket jelentettek, ami lassan nagyobb érték, mint amennyit az ágazat húsz év alatt nép­egészségügyi kommunikáció­ra fordított” - hangsúlyozta az ágazati vezetés. Idén újabb kampányok vár­hatók. Áz eddigieket döntő részben a PlanB Média Kft. bonyolította, ennek ellenére az díj vagy költségtérítés jár a leendő szakértőknek - derül ki. Mint az államtitkárságon jelezték: egy uniós forrásból megvalósuló programhoz to­boroznak szakértőket, és ha az megvalósul, abból fizetik majd a résztvevőket. Arra már nem kaptunk választ, hogy ha még el sem indult a projekt, és az Államtitkárság a „felkészítő”, miért a PalnB-nél kell jelentkezni. Államtitkárságnál azt közöl­ték: sem nekik, sem az Emberi Erőforrás Minisztériumának nincs szerződésük a céggel. Mint fogalmaztak: „Az ügy­nökség proaktív módon szállít be komplett kampányokat úgy, hogy azok a finanszírozása is megoldott.” Ezzel szemben Pa­latínus Wotti járton, a PlanB Média vezetője arról érteke­zett a kreativ.hu-n olvasható előadásában, hogy „Az eddig szétaprózott ...vállalati kommu­nikációs és PR programokat az Egészségügyi Államtitkárság ... saját maga kezdte integrál­ni az állami programokkal és kommunikációs felületekkel.” Ha az ágazat vezetése és a PlanB Média között nincs is szerződés, az nem zárja ki, hogy a programok lebonyolí­tásán túl is szoros legyen az együttműködés. A cég honlapja szerint a 2011 májusában Buda­pesten megrendezett eHealth konferenciához kapcsolódó ki­állításon a PlanB feladata votl „az államtitkársággal együtt­működve a magyar kormány­zati stand, valamint az Európai Bizottság standjának tervezése és kivitelezése”. NIKIK: tavaly többen igényelték a tanácsadást kötelező Több százezer vállalko­zás nem fizette be már tavaly sem a kötelező kamarai hozzájárulást, akik pedig mégis, azok közül so­kan abban a hitben voltak, hogy egyszeri kötelezettségről van szó. A MKIK területileg illetékes szer­veinek az 5 ezer forintot azonban minden évben be kell fizetni. „A félreértés abból fakad, hogy a könyvelők több esetben rosszul tájékoztatták a vállalkozókat, ezért mindenki azt hitte, hogy a kérdéses díj regisztrációs díj, holott nem az” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Dunai Péter. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára hozzátet­te: „a kamarai törvény két új kötelezettséget írt elő a gazdál­kodó szervezeteknek, a minden eddiginál teljesebb körű kamarai adatbázis létrehozása érdekében a regisztrációt, valamint az évi 5 ezer forintos hozzájárulást. Ez utóbbi a vállalkozások hozzájá­rulása az MKIK közfeladatainak ellátásához, amelyet a másik ol­dalról az állam is támogat.” A főtitkár hozzátette: „200 és 300 ezer közé tehető azon vállal­kozások száma, akik a kötelezett­ségüknek nem tettek eleget. A re­gisztrációt és a hozzájárulási díj kifizetését 473 ezer gazdálkodó vállalat teljesítette.” A hozzájárulás ellentételezésé­ről szólva Dunai Péter kijelentet­te: „a törvénymódosítás szerint három alapszolgáltatást térítés- mentesen kell nyújtania a kama­rának mindazon vállalkozások számára, amelyek eleget tettek a regisztrációnak és a hozzájárulás fizetésének. Ez az adózási, hite­lezési, vállalkozási tanácsadás, a partnerközvetítés, valamint a pályázatfigyelés.” Á szolgáltatásokról szólva a fő­titkár elmondta: a partnerközve­títés és a pályázatfigyelés össze­sített adatai még nem elérhetőek, de a tanácsadás iránt érezhetően nőtt az érdeklődés. „A kamara megerősítette területi szerveze­teinél az ügyfélszolgálatokat, és gyakrabban von be külső szakér­tőket a tanácsadással kapcsolatos kérések kiszolgálására” - mond­ta Dunai Péter. ■ B. L. Nem értik az ellenzéket Fidesz Most optimistábbak a költségvetéssel kapcsolatban Felfüggesztették a vidéki mikrohitel programot Nagyon éles vita zajlik a továb­bi rezsicsökkentés mikéntjéről a Fidesz-KDNP gyulai kihe­lyezett frakcióülésén - közölte Kosa Lajos, a Fidesz ügyveze­tő alelnöke. Ez abból is fakad, hogy vannak olyan cégek - pél­dául az önkormányzati tulajdo­nú vízszolgáltatók -, amelyek nem tudják kigazdálkodni a rezsicsökkentést, amivel a kormánynak foglalkoznia kell - mondta Kosa Lajos szerdán Gyulán. Másrészt probléma az is - mondta a Fidesz alelnöke -, hogy a rezsiköltségek mér­séklése nem mindenkit érint egyformán, hiszen vannak, akik olyan vegyes tüzeléssel Kosa Lajos optimista fűtenek, amelyre nem vonatko­zott a csökkentés. A rezsicsök­kentést mindenki elfogadta, mindenki támogatja a frakció­ban, de az említett okokból még nem született döntés, ezért visz- szatérnek a kérdésre. Arra a felvetésre, hogy miről beszélt Orbán Viktor pártelnök­miniszterelnök kedd este, Kosa azt mondta: általános politikai helyzetértékelés volt, próbáltuk értelmezni az ellenzék mozgá­sát, de nem sikerült, kiderült, senki nem érti. Költségvetési kérdéseket is érintettek, s meg­állapították, hogy a mostani előrejelzések alapján optimis­tábbak lehetnek, mint tavaly decemberben voltak. ■ MTI eu-pénzek Holnap éjfélig je­lentkezhetnek még uniós fejlesztési támogatásra a vi­déki mikrocégek, miután a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség (NFÜ) közölte: február 8-ával felfüggeszti a kombi­nált mikrohitel programot a konvergenciarégiókban (ez a közép-magyarországin kívül az összes magyarországi régiót jelenti). Az Uj Széchenyi Terv egyik legnépszerűbb kiírásá­nak bizonyult konstrukció fel­függesztését az NFÜ a beérke­zett pályázatok nagy számával és a rendelkezésre álló forrás­keret kimerülésével indokol­ta. Hasonló okokból a közép­magyarországi régióban már tavaly tavasszal felfüggesztet­ték a kiírást. A 2011 március­ban elindított program vidéki konstrukciójára eredetileg 15 milliárdos keretet különített el az NFÜ, amelynek keretét később folyamatosan emelték. A benyújtott támogatási igény megközelíti a 60 milliárdot. az igényeket a program szer­ződött hitelközvetítőinél kell benyújtani, az egyik ilyen tár­saság, a BG Finance Zrt. vezér- igazgatója, Móskovits Pál la­punknak elmondta: a központi régióra vonatkozó konstrukció tavaly tavaszi felfüggesztése­kor tapasztaltak alapján arra számít, hogy most is jelentős lesz az érdeklődés. ■ T. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom