Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-25 / 47. szám

HÍRSÁV Maradt a finanszírozás a magániskoláknál az alapítványi- és magán­iskolák január 1-jétől pon­tosan ugyanazt az állami normatívát kapják, amelyet korábban, a finanszíro­zásuk szabályait a 2013. évi költségvetési törvény rögzíti - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága. Az államtit­kárság arra reagált, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) szombaton felszólította az oktatási kormányzatot: azon­nal vizsgálja felül a csepeli Burattino Általános és Szak­képző Iskolát érintő dönté­sét, mert ha az intézmény nem kapja meg a korábbi állami támogatást, akkor várhatóan bezárják. ■ MTI Folyik a szócsata az adókulcsok körül AZ együtt 2014 gazdaságpo­litikájában egyetlen szóval sem szerepel 48 százalékos szja-kulcs, és ilyen ki sem számolható belőle - hang­súlyozta a választói mozga­lom tegnapi közleményében. A szérvezet Rogán Antal sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt mondta: Bajnai Gordon programja Európa legmagasabb szemé- lyijövedelemadó-kulcsát ve­zetné be Magyarországon, a 2009-es adórendszer vissza­állításával pedig kétmillióan járnának rosszul. ■ MTI Megbuktak a vizsgán a japán atomerőművek japán tizenhat működőké­pes atomerőművének egyike sem felel meg a szigetország atomenergetikai hatósága által hozott biztonsági előírá­soknak, ezért közeljövőbeli újraindításuk egyre valószí­nűtlenebb - írta az Aszahi Simbun japán napilap. A lap szerint kilenc erőmű­nél egyelőre azt sem tudni, hogy azok mikorra lesznek képesek teljesíteni a szabvá­nyokat. ■ MTI Új szabályt szül a botrány? lóhús A késztermékek nyomonkövethetőségét szigorítanák Felülvizsgáltatná a személyszállítási jogszabályt az ombudsman A lóhúsbotrányban érintett országok ► Ausztria ► Belgium ► Ciprus ► Franciaország ► Hollandia ► Írország ► Lengyelország ► Luxemburg ► Nagy-Britannia ► Németország ► Románia ► Svédország VG-CRAHKA FORRÁS: VG-GVClTÉ Az idehaza feldolgozott húsok alapanyagait is rendszeresen vizsgálják a hatóságok, és elvileg minden egyes szállítmányt regisztrálnak is Az EU-s élelmiszer-biztonsá­gi szabályok szigorítását, a késztermékek fokozott ellen­őrzését követelik több ország fogyasztóvédelmi szervezetei a lóhúsbotrány kapcsán. A hatóságok másképp látják: szerintük a késztermékek­ben biztosabbak lehetünk. Braunmüller Lajos Miközben szigorúan szabá­lyozott a nyers élelmiszer- termékek nyilvántartása, és nyomonkövethetőségük meg­oldott, a már feldolgozott áruk eredetéről gyakran nem áll ren­delkezésre elegendő információ - ez az új keletűnek nem nevez­hető vélemény terjed újra a több hete tartó európai lóhúsbotrány kapcsán. Az egyes - rendsze­rint társadalmi szervezetek­hez köthető - megszólalók ez­zel párhuzamosan az Európai Unió késztermékekre vonatko­zó szabályozásának további szi­gorítását sürgetik. Az időnként fel-felbukkanó fo­gyasztóvédelmi javaslatot rend­szerint nem osztják az egyes országok élelmiszer-biztonsági hatóságainak szakemberei. „Nem látom problémásnak a késztermékek ellenőrzését, hi­szen az ilyen élelmiszerek gyak­ran jobban nyomonkövethetők, mint az alapanyagok” - véleke­dik a kérdésről Pleva György. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmi­szer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója lapunk­nak elmondta: „a késztermékek gyakran csomagoltak, ezeken a jelölések sokkal szigorúbbak, és sokkal több mindent elárulnak, mint a csomagolatlan lédig ter­mékeken, vagy húsokon. Míg a nyers húsok eredetét igazoló papír esetenként hamisítható, a csomagolt késztermékeken pon­tosan, ellenőrizhető módon fel időközben Ausztriát is elérte a több hete tartó európai lóhús­botrány. Nyugati szomszé­dunknál eddig három olyan termékben találtak lóhúst, amelyeken azt nem tüntették fel összetevőként - közölték az osztrák élelmiszer-biztonsági hatóságok Egy bécsi gyártó kell tüntetni a hús eredetét, az összetevőket, az allergén infor­mációkat és egyebeket” - emlí­tett példát az igazgató. Pleva György ugyanakkor el­ismerte: „valóban problémát je­lent ugyanakkor az, hogy a kész­ételek felszolgálási helyén, az ét­termekben, gyorséttermekben a fogyasztó nem látja közvetlenül, hogy miből készült az étel, amit rendelt. Ezt azonban bármikor megkérdezheti” Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta: az alapanyag csomagolásán ebben az esetben is szerepelniük kell a kötelező jelöléseknek. A jelölés esetleges hamisítása viszont komoly feladatot jelent a hatóságoknak. „Rendszeresen ellenőrizzük, hogy például egy csomagolt kebabhúsában, va­lamint egy karintiai üzem kol­bászában illetve szalámijában mutatták ki a lóhúst három román férfi pedig el­len vizsgálatot indítottak a ro­mán hatóságok, miután sza­márhúst adtak el marhahús gyanánt sajtos tészta valódi sajtot, vagy egy tejszínhab valódi tejszínt tartalmaz-e, vagy valamilyen j növényi zsiradékból készült alapanyagot” - tette hozzá az igazgató. Az idehaza feldolgozott húsok alapanyagait is rendszeresen vizsgálják a hatóságok, és elvi­leg minden egyes szállítmányt regisztrálnak is. „A jelenlegi, évek óta érvényes szabályozás értelmében minden Magyaror­szágra érkező húsról, és készít- | mény-alapanyagról legkésőbb a j beszállítást megelőző két nappal jelentést kell küldeni a hatósá­goknak” - hívta fel a figyelmet Éder Tamás. A Magyar Húsipa­rosok Szövetségének elnöke a j Világgazdaságnak elmondta: „Magyarország nem érintett a botrányban, és nem is jellemző, hogy akár Romániából, vagy máshonnan származó marha­húst dolgoznának fel magyar húsipari cégek. Az idehaza feldol­gozott marhahús döntően hazai eredetű, az importhús mennyisé­ge nem érdemi.” Éder Tamás hoz­zátette: az Európában kifogásolt élelmiszerek ráadásul nem hú­sok, és készítményalapanyagok, hanem késztermékek. Sorra dőlnek ki a csontvázak szabályozás Az alapvető jo­gok biztosa a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának felülvizsgálat kérte az Alkotmánybíróságtól (AB), mert az konkrét határidő helyett csak a tömegközlekedés akadálymentesítésének fokoza­tos megvalósítását írja elő. Sza­bó Máté a távirati irodához teg­nap eljuttatott közleményében kifejtette, hogy a törvény mó­dosított szövege nem ad megfe­lelő garanciát és kellő jogalapot arra, hogy belátható időn belül teljes mértékben megtörténjen a járművek, pályaudvarok, ál­lomások és megállóhelyek aka­dálymentesítése, ezzel lehetővé váljon a tömegközlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés. Szabó Máté ombudsman in­■ Nincs arra garancia, hogy belátható időn belül teljes mértékben megtörténjen a járművek, pályaudva­rok, megállóhelyek akadálymentesítése dítványának indoklásában ar­ra emlékeztet, hogy a magyar jogi szabályozásnak összhang­ban kell állnia a nemzetközi szerződésekkel, amelyeknek Magyarország is részese. A módosítás azonban nem­zetközi szerződésbe ütközik, ugyanis sérti az ENSZ „Fogya­tékossággal elő személyek joga­iról szóló” egyezményét, ame­lyet Magyarország is törvénybe iktatott. Ezért az alapjogi biztos kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a kifogásolt rendelkezés nemzetközi szerződésekbe üt­közését állapítsa meg, és sem­misítse meg az előírást. A módosított szabályozás emellett sérti az emberi mél­tóság, az alaptörvényből leve­zetett mozgásszabadság, a tar­tózkodási hely szabad megvá­lasztásának elvét is. jelenlegi formájában ugyanis a törvény nem garantálja és kikénysze- ríthetővé sem teszi a tömegköz­lekedési eszközök és állomások mielőbbi akadálymentesítését - vélekedett a biztos. ■ MTI Nem kér a megosztásból az RMDSZ politika A székelyzászló-vitát a racionális keretek közé kell szorítani A Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség (RMDSZ) a szü­lőföld megőrzéséért dolgozik, nem támogat az erdélyi ma­gyarságot megosztó, a szülőföld feladásával számoló szórvány­stratégiát - hangsúlyozta Kele­men Hunor, az RMDSZ elnöke a hétvégén a párt belső parla­mentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy a Kárpát-meden­cei Magyar Képviselők Fóru­ma (KMKF) legutóbbi ülésén Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, a kisebb létszámú Kárpát-medencei ma­gyar közösségek „kontrollált visszavonulásának”, „önkéntes területfeladásának” a lehetősé­gét vetette fel. Kelemen Hunor ifejtette: az RMDSZ-nek egy kétharmados kormányszövetség és egy erőt­len román ellenzék mellett nem könnyű partnereket szereznie, de akkor is az a feladata, hogy az erdélyi magyarság érdekeit érvényesítse az alkotmánymó­dosításnál, a közigazgatási át­szervezésnél. A székelyzászló-ügyről az RMDSZ elnöke azt mondta: a vitát a racionalitás közé kell visszaszorítani, mert a nacio­nalista érzelmek felkavarása szerinte az erdélyi magyarság megszerzett jogait veszélyezte­ti. ■ MTI Kelemen Hunor RMDSZ elnök (balról) és Markó Béla szenátor Alacsony kezdeti voksolási kedv Olaszországban választás Tegnap délig a sza­vazásra jogosult 50 millió olasznak a 13,76 százaléka adta le voksát a parlamenti választá­sokon a római belügyminiszté­rium bejelentése szerint. Négy órával az urnák megnyitása után a részvételi arány alacso­nyabb volt a 2008-as parlamen­ti választásokon ugyanebben az időpontban mért 15,15 szá­zaléknál. A belügyminisztéri­um hangsúlyozta, hogy az ez az első részvételi adat kizáró­lag a képviselőházra adott sza­vazatokra vonatkozott. A politikusok sorában el­sőként Giorgio Napolitano ál­lamfő szavazott. Napolitano újságíróktól kísérve gyalog tért vissza az elnöki palotába, egy presszóban még egy ká­véra is megállt. Elmondta, re­méli, minél többen mennek el szavazni, „mivel erre ösztönzi az olaszokat az alkotmány is”. A centrumpárti koalíció mi­niszterelnök-jelöltje, Mario Monti Milánóban szavazott. Twitter-fiókján közölt üzeneté­ben Monti azt írta: a szavazás a demokrácia lényege. Milánó­ban szavazott Silvio Berlusco­ni, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) elnöke is. Ma délutánig közel 50 millió olasz szavazhat. Ebből 3,5 millió külföldön élő olasz postán küldte el szavaza­tát. A választások összköltsége 390 millió euró. ■ MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom