Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-25 / 47. szám

6 GAZDASAG 2013. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ Népszerű a letelepedési kötvény állampapír Több száz EU-n kívüli befektető érdeklődik a lehetőség iránt * Magyarország esetében államkötvényt, míg a többi országban ingatlant kell vásárolni a feltüntetett értékben. * * Az első érték vidéki, míg a második fővárosi ingatlan vásárlására vonatkozik. *** Tervezet. V<; GRAFIKA FORRÁS: VG GYŰJTÉS HÍRSÁV Nielsen: pesszimisták a magyarok A magyarok 88 százaléka látta válságosnak a gaz­daság helyzetét a múlt év negyedik negyedévében, a harmadik negyedévben 89 százalék gondolta ezt - derül ki a Nielsen piackutató inté­zet 58 országban elvégzett felméréséből. Európában a negyedik negyedévben vég­zett felmérés válaszadóinak átlag 75 százaléka látta úgy, hogy válságos gazdaságuk helyzete. A legborúlátóbbak az olaszok 98, a horvátok 97, a portugálok 96, az írek 95, továbbá görögök 89 száza­lékkal. ■ MTI A VM egyeztetésre hívja a civileket EGYEZTETÉSRE hív civil szer­vezeteket a vidékfejlesztési miniszter a mező- és erdő- gazdasági földek forgalmá­ról szóló törvényjavaslatról- közölte a szaktárca. Az Országgyűlés előtt lévő föld­forgalmi törvénytervezet átalakítását szeretné elérni számos civil szervezet. A szervezetek szerint a nagybirtokok megerősödé­séhez és a vidék elszegénye­déséhez vezet, ha a jelenlegi törvénytervezetet fogadja el az Országgyűlés. ■ MTI Adócsökkentéshez növekedés kell MAGYARORSZÁGON AZ állam a GDP 39 százalékát vonja el adók formájában a gazda­ságtól, e szint további csök­kentéséhez be kell indulnia a gazdaságnak - mondta Balog Ádám, a Nemzet- gazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára Kecskeméten. Az elvonásra a magas állam- adósság és a jelentős kamat­terhek miatt van szükség- tette hozzá. ■ MTI Balog Ádám Százával érdeklődnek EU-n kívüli befektetők egy ügyvé­di irodánál a magyarországi letelepedést biztosító állam­kötvény-vásárlás iránt. A 250 ezer euróért megszerezhető befektetési célú letelepedési engedély fő vonzerejét az je­lentheti, hogy azzal időbeli korlátozás nélkül lehet Ma­gyarországon tartózkodni és üzleti tevékenységet folytatni, így ráadásul a schengeni öve­zet előtt is kinyílik az út. Tar Gábor „Irodánknál százas nagyság­rendben érdeklődnek külföldi befektetők az államkötvénybe történő befektetésért cserébe megszerezhető magyar letelepe­dési engedély iránt” - mondta el lapunknak Varga János Tamás. A VJT $amp; Partners ügyvédi iroda vezetője kiemelte: a legtöb­ben Kínából, az Öböl-menti arab országokból és Oroszországból érdeklődnek a lehetőség iránt, de van megkeresésük Iránból, Indi­ából, Dél-Koreából, Új-Zélandról és Dél-Afrikából is. Ügyvédi se­gítségre azért van szükségük a letelepedési engedélyt igénylő befektetőknek, mert az engedély megszerzésére irányuló eljárás ezt kötelezővé tette a szakszerű­ség és az ügyfelekkel való haté­kony kommunikáció érdekében. Az Országgyűlés tavaly de­cemberben fogadta el azt a tör­vénymódosítást, amelynek ér­telmében először tartózkodási engedélyt, majd annak birtoká­ban fél év elteltével letelepedési engedélyt kaphat azon harmadik országbeli, vagyis EU-n kívü­li befektető, aki igazolja, hogy ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság az erre a tevé­kenységre létrehozott vállalkozá­son keresztül legalább 250 ezer eurót fektet be egy speciálisan erre a célra kibocsátott, legalább bár a letelepedési államköt­vényről szóló törvénymódosí­tást már tavaly decemberben elfogadta az Országgyűlés, azonban a Bevándorlási és Ál­lampolgársági Hivatalhoz még egyetlen egy igénylés sem ér­kezhetett be befektetői letelepe­dés iránt, miután az ahhoz szükséges speciális államköt­vény kibocsátásának részletes szabályait meghatározó NGM-rendeletet csak a múlt héten hirdették ki a Magyar Közlönyben. Várhatóan azon­ötéves futamidejű magyar állam- kötvénybe. A magyar letelepedési enge­dély megszerzése azért lehet von­zó az EU-n kívüli állampolgárok számára, mert így egy stabil eu­rópai hídfőállást hozhatnak létre Magyarországon, mivel időbeli korlátozás nélkül tartózkodhat­nak és folytathatnak üzleti tevé­kenységet hazánkban. A magyar letelepedési engedély sem teszi azonban lehetővé számukra, hogy bármely hat hónapos idő­szakban három hónapot megha­ladó időt töltsenek a többi schen­geni tagállam területén. Ugyan­akkor, az említett három hónapos ban még egy ideig várni kell az első befektetési célú letele­pedési engedély kiadására, miután az Országgyűlés gaz­dasági bizottságának még jó­vá kell hagynia azokat a vál­lalkozásokat, amelyeken ke­resztül a külföldiek megvaló­síthatják a legalább 250 ezer euró összegű befektetésüket. A kijelölt vállalkozásoknak ezt követően pedig még szerződést kell kötniük az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel ahhoz, hogy a speciális államkötvényt korlát mellett, a magyar letelepe­dési engedély birtokában külön vízum igénylése nélkül utazhat­nak a schengeni övezetben üzleti ügyeik intézésére, miközben egy kínai vagy orosz állampolgárnak letelepedési engedély luányában a többszöri beutazást lehetővé tevő, az üzletembereknek szóló speciális schengeni vízumot ál­talában évente igényelnie kell - emelte ki Varga János Tamás. Az ügyvéd elmondta: az utób­bi években verseny alakult ki az uniós tagállamok között abban, hogy ki tud kedvezőbb feltételek­kel befektetési célú letelepedést megvásárolhassák. „Decem­ber óta sok érdeklődő várja ugrásra készen a program in­dulását. Közülük sokan értet­lenkedésüknek is hangot ad­nak, azt kérdezve tőlünk, hogy ha már tavaly decemberben hatályba lépett a vonatkozó törvény, akkor miért nem in­dult még be a folyamat, és hogy lehet az, hogy két hónap­pal a törvény hatálybalépése után még az indulás időpontja is bizonytalan” - mondta Var­ga János Tamás. gároknak. A befektetői letelepe­dés lehetőségének megteremté­sével valójában ebbe a versenybe szállt be Magyarország. Varga Já­nos Tamás szerint Magyarország a többi EU-tagállamhoz viszonyít­va összességében versenyképes feltételek mellett nyújt lehetősé­get befektetési célú letelepedésre. Összehasonlításképpen Cipruson például 300 ezef eurót, Portugá­liában pedig 500 ezer eurót kell fizetni a befektetési célú letelepe­dési programok keretében. „Ab­ban mindenképpen egyedülálló a magyar program, hogy míg az említett országokban jellemzően ingaüant kell vásárolni, addig Magyarországon egy, az állam számára kedvező kamatterhelésű és hosszabb futamidejű kölcsönt nyújt a befektető a letelepedési engedélyért cserébe” - mondta. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy a befektetési letelepedési programban való részvétellel nem lehet könnyített feltételekkel magyar állampolgárságot sze­rezni. Amiben könnyítést hoz a korábbi üzleti célú letelepedés fel­tételeihez képest az az, hogy eb­ben az esetben nem három évig kell tartózkodási engedéllyel ren­delkeznie a befektetőnek ahhoz, hogy letelepedési engedélyért fo­lyamodhasson, hanem csak hat hónapig. kínálni az EU-n kívüli állampol­Még várni kell az első engedélyre Huszonnyolcszoros különbség a nyugdíjak között statisztika Tavaly több mint hatezer nyugdíjas kapta csupán az alapellátást, vagy még annál is kevesebb pénzt Majdnem ötezer idős ember él Magyarországon, aki több mint negyven éve nyugdíjas - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóság adataiból. Ők nem feltétlenül matuzsále­mek, sokan közülük korked­vezménnyel, korengedménnyel mentek nyugdíjba. Az ONYF-től azt is megtud­tuk, hogy a 28 500 forint kö­telező nyugdíjminimumnál csaknem huszonnyolcszor volt magasabb a havi apanázsa a legmagasabb összegű nyugdíj jogosultjának, aki 57 év mun­kaviszony után vonult vissza. Neki 789 870 forintot utalnak havonta. A tíz legmagasabb öregségi nyugdíj átlagos össze­ge 679 494 forint. Mint a nyug­díjbiztosítónál elmagyarázták: az ellátások kiemelkedően magas összegét legtöbbször az magyarázza, hogy az érintettek jóval tovább dolgoztak a korha­tárnál, s ezért olyan bonuszt kaptak, ami akár meg is dup­lázhatta a nekik járó összeget. Ennek éppen a fordítottja történt azzal, aki az irányadó korhatárnál korábban döntött a nyugdíjba vonulás mellett. Ők még az öregségi nyugdíjmini­mumnál is kevesebbel kényte­lenek beérni. Tavaly valamivel több, mint hatezer nyugdíjas kapott havi 28 500 forintot, vagy még annál is alacsonyabb összeget havonta. Az számíthat magasabb ellátásra, aki tovább dolgozott Az összes nyugdíjas közül a negyvenéves szolgálati idővel nyugdíjba vonult nők számít­hattak átlagosan a legmaga­sabb, több mint 108 ezer forin­tos havi ellátásra. Az öregségi nyugdíjak 95 716 forintos havi átlaga ennél csaknem 13 ezer forinttal volt kevesebb. A fő el­látásként özvegyi nyugdíjban részesülők átlagellátása havon­ta átlagosan mintegy 60 ezer forint volt, míg a kiegészítő özvegyi ellátásban részesülők kicsivel kevesebb, mint 31, az árvaellátás jogosultjai pedig majdnem 39 ezer forintot kap­tak havonta. Az ONYF előzetes adatai szerint tavaly 2642,8 milliárd forintot költött a költségvetés nyugdíjakra, illetve nyugdíj- szerű ellátásokra. A legtöbbet az öregségi nyugdíjak fedezete igényelte: az 1,88 millió nyug­díjasnak összesen 2167,7 milli­árd forintot fizettek ki. ■ H. É. Kiemelkedő nyugdíjak 2012-ben Havi ellátás Létszám 200 000-299 999 52719 300 000-399999 3454 400000-499 999 229 500000-599999 43 600 000-699 999 3 700 000­3 Összesen 56451 FORRÁS: ONYF

Next

/
Oldalképek
Tartalom