Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-02 / 28. szám
4 1004 EGYHÁZMEGYÉI wwwjege^eg^mmeg^hu into@eger.cg\ha:meg\-e.hu IV. évfolyam, 2. szám 2013. február Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ■ 4 O's FEBRUÁR HÓNAP ÜZENETE: „Hit nélkül nem lehet senki sem kedves Isten előtt” (Zsid 11,6). Személyes kincs Istentől Az Országos Lelkipásztori Intézet január 28-31. között 38- ik alkalommal szervezte meg Egerben, a Szent János Továbbképző Központban az Országos Lelkipásztori- Teológiai Napokat, 250-en résztvevővel. A nyitó szentmise főcelebrán- sa, Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében a hitnek az új evangelizációban betöltött szerepéről szólt. A négynapos rendezvény során többek között előadást tartott Seregély István nyugalmazott érsek, továbbá négy püspök: Katona István, Palánki Ferenc, Udvar- dy György és Orosz Atanáz. Az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatóját, Gáspár Istvánt a rendezvénysorozat hátteréről kérdeztük. Mi a jelentősége ezeknek a találkozóknak az Egyház életében? Az évente megrendezésre kerülő Lelkipásztori-Teo- lógiai Napok meghatározó színfolt a magyar Egyház életében - válaszolja. - Határon inneni és túli magyar lelkipásztorok és közvetlen munkatársaik találkozója ez. A konferencia lehetőség az ismerkedésre, megosztásra, tapasztalatcserére. A meghívott előadók értékes, gondolatébresztő tanításai irányt jelölnek az Egyház útkereséséhez, amihez szorosan kapcsolódik a világiak bévonása is az együttgondolkodásba a kiscsoportos beszélgetések során. Megtapasztalhatjuk a hasonló gondolkodásúakkal való együttlét örömét, de az sem utolsó szempont, hogy kimozdulunk a megszokott környezetünkből. Témája mindig igazodik a világ- és a magyar Egyház aktuális feladataihoz. A Hit Évében a hit köré épült programja, valamint a körülöttünk élők evangelizálására fektette a hangsúlyt. Felszínre került az Egyház sokfélesége, különböző arculatai; mind nehézségei, küzdelmei, kudarcai, mind pedig örömei és sikerei. A felismerés pedig magában hordozta a megújulás, a továbblépés lehetőségét. Idén is nagyon hamar le kellett zárni a jelentkezéseket helyhiány miatt. Miért ilyen népszerű ez a rendezvény?- Az Országos Lelkipásztori Intézet fontosnak tartja, hogy a konferencia híre minden plébániára eljusson, vagyis minden lelkipásztort megszólított, ami fontos alap és kiindulópont. A napok felépítése is szerepet játszik abban, hogy szívesen jönnek a lelki- pásztorok és munkatársaik: előadás, prédikáció, szentmise, kiscsoportos megosztás, a szabadidő közös eltöltése, fórumok, imádság. A lényeg azonban az a kincs lehet, amit Isten személyesen tartogat minden jelenlévő számára. Amit ott megtapasztalhat, átélhet, amitől gazdagodhat, amitől megszabadulhat, amivel továbbléphet. Gábor László fa Isteni Irgalmasságról Az Isteni Irgalmasság Országos Konferenciáját 2013. április 6-án rendezik meg az Egri Bazilikában. Már reggel nyolckor megkezdődik a program. Az Érseki Fiúkórus tagjai éneklik a reggeli imádságot, majd Katona István püspök köszönti a résztvevőket. A konferenciát megnyitó szentmise 9 órakor kezdődik, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mutat be. Ezután előadásokra kerül sor, közben pedig kórusok szerepelnek. Dolhai Lajos az Egri Hittudományi Főiskola rektora: „Hol találkozunk egyenként az Isten irgalmasságával?” címmel beszél a bűnbánat szentségéről, majd Palánki Ferenc egri segédpüspök az irgalmasság lelki cselekedeteiről elmélkedik. Ezt követően Csillag Éva az Isteni Irgalmasság világkongresszusairól, Csillag Péter pedig az országos konferenciákról beszél. Az ebédet követően tanúságtételek lesznek, melyet az irgalmasság órájában szent- ségimádás követ. Délutánra ugyancsak előadásra várják Böjté Csaba erdélyi ferences szerzetest, míg a szentekről, az irgalmasság példaképeiről Seregély István nyugalmazott egri érsek szól. A nap este 6 órakor az ünnepélyes záró szentmisével fejeződik be, melynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz. A bazilikái programok alatt lehetőség nyílik a szentgyónás elvégzésére. Katona István egri segédpüspök a programról elmondta, hogy háromnapos egri tartózkodásra nyílik lehetőség. Pénteken szabad programok keretében templomok látogatására, városnézésre várják az érkezőket. Vasárnap délelőtt szentmise, délután 3 órakor, az Irgalmasság órájában szent- ségimádás lesz. Regisztrálás szükséges, különösen akkor, ha valaki ebédet, szállást kér. Étkezési lehetőséget és szállást, többágyas szobákban az egri Érseki Szent József Kollégium biztosít. Cím: 3300 Eger, Foglár u. 1. TELEFON: (36) 516-960. REGISZTRÁLÁS: SZTjKG@BTELNET.HU • • Megáldották Eger missziós szemináriumát Ot országból érkeztek kispapok Ternyák Csaba egri érsek a missziós szeminárum kispapjai körében. Ternyák Csaba egri érsek január 30-án áldotta meg a Redemptoris Mater Egyház- megyei Missziós Szemináriumot, amelynek alapító- levelét 2012. áprilisában, a jeruzsálemi Utolsó vacsora termében írt alá. A most megáldott épületet az érsekségtől kapta a szeminárium, melyet közel fél éves munkával alakítottak át. Az ősegyházban a kateku- menátus volt a hitéletbe való bevezetés és felkészítés útja. A még meg nem keresztelt felnőttnek ma is ezt kell végig járnia, ha be akar lépni az egyházba. A Neokatekumenális Út a keresztség szentségének felfedezése azoknak, akiket nem kereszteltek meg, akik bár meg vannak keresztelve, de eltávolodtak az egyháztól, vagy akik el akarják mélyíteni a hitüket. A neokatekumenátus a II. Vatikáni Zsinattal párhuzamosan született meg, nevét a vatikáni Istentiszteleti Kongregációtól kapta. A Neokatekumenális Út történetének kiemelkedő jelentőségű napja volt 2002. június 28. amikor a Szentszék jóváhagyta az "út" szabályzatát. A világ 120 országában, közel ezer egyházmegyében vannak jelen. Több mint 5000 plébánián, azok kisközösségeiben nagyszámú hívő, valamint 95 „Redemptoris Mater” nevű szemináriumban több ezer kispap választotta ezt az utat. 2012. szeptemberétől az egri Szent Anna kápolna melletti Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumban is megkezdődött a felkészítés a papi hivatásra. A szeminárium rektora Michal Muszynski atya, aki Lengyel- országból érkezett.- Tizenkét kispap tanul a szemináriumban - mondja a rektor. A jelenlévők közül öten magyarok, ketten brazilok, ketten olaszok, de van itt egy ni- caraguai és egy lengyel és egy fülöp-szigeteki kispap is. A jelöltek sorsáról Olaszországban sorsolással döntöttek, s mindenki abba a szemináriumba ment, ahová küldték. A képzés nyelvtanulással kezdődik, de hárman már átjárnak a közeli Hittudományi Éőiskolára, ahol a többi kispap tanul. Tanulmányaik végén, szentelésük után legalább hat évig az Egri Főegyházmegyében szolgálnak, majd néhány évre misszióba mennek. Én például Oroszországban, Szibériában majd Moszkvában jártam - folytatja a rektor. - Sok segítséget kaptunk az érsekségtől és az Érseki Papnevelő Intézettől. Mindenki részéről jó szándékot tapasztaltunk, bízunk abban, hogy a mi szemináriumunkban is sok papi hivatás formálódhat. Homa János Február másodika Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, amikor arra emlékezünk, hogy a gyermek Jézust születése után a negyvenedik napon bemutatták a jeruzsálemi templomban. Az ünnep sajátos magyar elnevezése arra utal, hogy régebben Mária ünnepnek tartottuk, napjainkban pedig az Úr ünnepei közé soroljuk. A szentmise kezdetén a gyertyaszentelés a Megváltó Jézusra emlékeztet bennünket, hiszen az égő gyertyaszál, amelyet kezünkbe veszünk, már az evangéliumban szereplő agg Simeon szerint is Jézus Krisztust jelképezi, hiszen Ő „világosságul jött a pogányok megvilágítására és dicsőségére népének Izraelnek” (Lk 2,32). Ezért gyújtjuk meg Nagyszombat éjszakáján ünnepélyesen a húsvéti gyertyát, és ez a magyarázata annak, hogy templomaink oltárán ott égnek a gyertyák. Ezt nem értette Voltaire, a francia felvilágosodás egyházellenes szabadgondolkodója, aki azon gúnyolódott, hogy a keresztények fényes nappal is gyertyát gyújtanak. Jézus a világ világossága, aki egy alkalommal azt mondta: „aki engem követ nem jár sötétségben, és övé lesz az élet világossága”. Ezért szentel a Katolikus Egyház gyertyát. És mindazok, akik az oltárról átveszik a lángot, megváltják: velem is megtörténik az, ami Simeonnal és Anna prófétaasszonnyal történt. Amint ők karjukra vehették Jézust, a várva várt Világosságot, úgy fogadjuk és vesszük mi is a hit fényét a gyertya lángjával. Mert Krisztus titokzatos testének tagjai ennek a világosságnak a részesei. Már maga a Megváltó Jézus is figyelmeztetett bennünket erre: „Úgy világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják a mennyei Atyátokat” (Mt 5,16). Amikor megkereszteltek bennünket, a keresztelő pap egy égő gyertyát adott szüléink, illetve keresztszüleink kezébe, és ezt mondta: „Rátok van bízva a világosság, a hit és a kegyelem fénye, amelyet ez a gyertyaláng jelképez. Óvjátok gondosan, hogy gyermeketek, akire ma ráragyogott Krisztus fényessége, szüntelenül a világosság fiaiként járja az élet útját”. ■ Ez az ünnep arra szólít: ne csak kezünkben hordozzuk ezt a világosságot, hanem szüntelenül a szívünkben is. Krisztus világossága, a hit világossága mindnyájunk életében jelen lehet. Remélhetőleg jelen is van mindazokéban, akik a hit és keresztség által Jézus Krisztushoz kapcsolták az életüket. De erre a fényre vigyázni kell! Mert az Egyház nem fáklyát adott a kezünkbe, hanem gyertyát. Ha nem vigyázunk rá, könnyen elalszik. A hitünket is óvni, ápolni és védelmezni kell, mert az apostol szerint „törékeny kincs" a mi hitünk és Jézusba vetett reményünk (2Kor 4,7). A Hit Éve is erre figyelmeztet bennünket. Jézus, a világ világossága értünk áldozta életét, s a gyertya lángja Krisztus áldozatos, önfeláldozó életét is hirdeti. A gyertya természete szerint feltartóztathatatlanul felemészti magát hivatása teljesítésében, miközben fénnyé és hővé alakul át. Az evangéliumi, Krisztust követő keresztény élet is azt várja tőlünk, hogy mi is felemésszük magunkat igazságban és szere- tetben Istenért és szeretteinkért, miként a gyertya. Higgyünk abban, hogy földi életünknek csak akkor van értelme, csak akkor lehetünk nagyok és elismertek Isten és az emberek előtt, ha alázatos, szolgáló szeretetben éljük le az életünket. Dolhai Lajos A világ világossága ■EB33I9Í A kultúráról ternyák csaba egri érsek két alkalommal is beszédet mondott a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Sátor- aljaújhely-Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában január 21-én a városi díszünnepség szónoka volt., Másnap, január 22-én pedig a jeles nap tiszteletére tartott előadást Egerben, az Eszterházy Károly Főiskola épületében. Az egységért A krisztus-hívők egységéért tartott ökumenikus imahét idén az ember egyéni és közösségi hivatását helyezte előtérbe. Az imahét során több főpapi igehirdetés is elhangzott. Az egri evangélikus templomban Ternyák Csaba érsek, a Miskolc-Mindszenti templomban Orosz Atanáz görögkatolikus püspök, a Mis- kolc-Belvárosi református templomban Palánki Ferenc püspök volt az igehirdető. Megáldás január ll-ÉN került sor a Főegyházmegyei Kateke- tikai Konzultációs Iroda megáldására, amelyet Deli Lajos atya, az intézmény igazgatója végzett. Az eseményhez kapcsolódott VII. Egyházmegyei Kateketikai Konferencia szervezőbizottságának ülése is. Maristák Karcagon Az új Marista Rendházat Karcagon január 2-án Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. Azért választották ezt a napot, mert a rend alapítása 196 évvel ezelőtt, éppen január 2-án történt. Az itt élő öt testvér a helyi Szent Pál Marista Általános Iskolában 210 gyermek nevelésére szenteli életét. Az ünnepi eseményre Családias légkörben került sor. A főpásztor kifejezte örömét és háláját a rend vezetésének és a szerzeteseknek, hogy nem kis áldozatok árán letelepedtek egyházmegyénkben. A megáldás alkalmával azért is imádkoztak, hogy az Úr minél több fiatalt hívjon meg szolgálatába, s ezáltal a rend növekedjen és erősödjön. Szent Marcellin Champagnat atya követőinek nevelési szolgálata hat fontos értékre épül: egyszerűség, családi szellem, szolidaritás, jelenlét és meghallgatás, gyakorlatiasság és kreativitás, valamint Szűz Mária követése az Evangélium megélésében és hirdetésében. Az iskolatestvérek fő feladata, hogy a fiatalok megismerjék és megszeressék az Úr Jézust. Az alapító Marcellin atya a Mária Kistestvérei nevet adta a közösségnek, hogy emlékeztesse őket: életük legyen olyan alázatos, mint amilyen Szűz Máriáé volt. (g.l.) i
