Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-18 / 41. szám

6 GAZDASAG 2013. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ Nem kell félteni a Postát? liberalizáció Február végén engedélyt kaphat az első rivális Tevékenységi bevételek (millió forint) 2009 -«M»- -WJ Levélpostai szolgáltatások 83 977 Hírlapszolgáltatások 6173 Logisztikai szolgáltatások 7497 Pénzforgalmi szolgáltatások 46133 ___________________ Banki és befektetési szolgáltatás 7 487 Biztosításközvetítés 1198 Kereskedelmi és postahelyi tevékenység 7 540 Nemzetközi szolgáltatások 12 038 Bevételek összesen 17 2043 17 5180 FORRÁS: MAGYAR POSTA Bachar Najarié a Zsolnay többsége BACHAR NAJARI, SVájd-ma- gyar üzletemberé lett a Zsolnay Porcelánmanufak­túra Zrt. 74,5 százalékos tulajdonrésze azután, hogy pénteken aláírták a gyár részvényeinek átadását rög­zítő szerződést Pécsen. A Magyarországon luxusórák kereskedelmével foglalkozó szír származású befektető a pakettért 180 millió forintot fizet a városnak és félmilli- árd forint tőkejuttatást nyújt a gyárnak. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztéri­um parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az értékesítés illeszkedik a kormány keleti nyitás politikájába, és ékes bizonyítéka annak, hogy a hungarikumnak számító magyar cégek és termékek megmenthetők, ha azokkal egy település és közössége jól sáfárkodik. ■ MTI Nagyobb emelést ajánlott a Dunaferr az ISD Dunaferr Zrt. pénte­ken átadta az újabb 2013. évi béremelési javaslatát a szak- szervezeteknek, ebben a korábbi 2,1 százalékos mér­ték helyett 3,5 százalékot ajánlott. Közleménye szerint fő célja a működés fenntar­tása, ennek részeként egy korszerű vállalat kialakítása és a működési környezetben meghatározó szereplőkkel való kapcsolat megújítása. Ennek fényében a menedzs­ment egy középtávú együtt­működés lehetőségét vázolta fel pénteken a szakszerveze­teknek. ■ VG Javított eredményein a Danubius a Danubius Hotels Nyrt. 2012 negyedik negyedévé­ben 1,515 milliárd forint adó­zás előtti veszteséget köny­velt el az egy évvel korábbi 2,318 milliárdos mínusz után. A konszolidált, nem auditált, nemzetközi szab­vány szerinti beszámolója szerint 2012 egészében 1,971 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért, míg az előző évben 2,339 milliárd forint vesztesége volt. Szállodáinak foglaltsága 62,7 százalékra javult a 2011-es 60,7 száza­lékról. ■ VG Milliárdokat költ fejleszté­sekre, és egyre szerteága­zóbb tevékenységgel reagált a piacnyitásra a Magyar Pos­ta. Az osztrák versenytárs már startra kész. Vég Márton Elvileg már semmi akadálya, hogy riválisokat kapjon a Ma­gyar Posta, hiszen január else­jétől megnyílt az 50 grammnál könnyebb küldemények piaca tíz uniós tagországban, köztük Magyarországon is. A Világ- gazdaság úgy értesült, hogy elsőként az osztrák postához tartozó Feibra Kft. adta be a piacra lépési kérelmét a Nem­zeti Média és Hírközlési Ható­ságnak (NMHH). „A Feibra kft. 2013. január 2-án benyújtott kérelmének elbírálása még nem zárult le. A jogszabály 45 napot biztosít a döntésre, ami 30 nappal meghosszabbítható” - közölte lapunkkal a hatóság, így még több nyitási időpont is elképzelhető. Információink szerint a Feibra arra számít, hogy február végén megkapja az engedélyt. A piacnyitás rö­vid távon aligha eredményez radikális átrendeződést. Na­gyobb verseny elsősorban a tö­meges levelek piacán várható, különösen a nagyfeladók és a nagyvárosok jelentik a konku­rensek számára a célpiacot Az állami vállalatot nem kell félteni, hiszen közel 34 ezer dolgozóval, ezen belül 12 ezer kézbesítővel, 2700 postahel­lyel, 3600 gépjárművel, és az egész országot lefedő hálózat­tal, több mint 175 milliárd fo­rintos üzleti bevétellel rendel­kezik. Bár a világszerte tapasz­talható levélmennyiség-csök- kenést a Magyar Posta is meg­érezte, a 2011-es adatai szerint bár a Magyar Postánál nem­rég lecserélték a menedzs­mentet, az a cél aligha válto­zott, hogy a vállalat vissza kívánja szerezni a hírlapter­jesztési piac területén elért korábbi pozícióját, minden számításba jövő lapkiadóval felvették már a kapcsolatot. az elmúlt években a lapter­jesztési piacon jellemző volt az előfizetések számának csökkenése, a médiapiac zsugorodása, így nem vélet­len, hogy a postai hírlaptevé­kenység 2011-es bevétele el­maradva a 2010-es ered­bevételeinek még mindig 49 százaléka, mintegy 86 milli­árd forint származik ebből. Ez a jövőben biztosan csökkenni fog, de például a hivatalos ira­tokra megmaradt monopólium­nak köszönhetően garantáltan a legnagyobb üzletága marad. Nemrég kezdődött meg a vál­lalat kézbesítési rendszerének fejlesztése. Ennek fő célja olyan postai szolgáltatás kialakítása 2014. január l-jétől, amely biz­tosítja az elektronikus ügyinté­zés lehetőségét is a papíralapú mellett például a hatóság és az ménytől alig haladta meg az 5 milliárd forintot. Még 2008-ban ez a szám 7 milli­árd forint körül alakult. ÚJ LEHETŐSÉGKÉNT mutatko­zik, hogy a májusban nyíló nemzeti dohányboltokban újságot is lehet majd árusíta­ni. Az idén pedig már új sze­repkörben is lehet találkozni a postásokkal, ők olvassák le ugyanis a gáz- és villanyó­ra állásokat több szolgáltató­nál, az egyelőre nem publi- kus, hogy ebből mekkora be­vételre tesz szert a Magyar Posta. ügyfél között. „Csökken a ha­gyományos levélmennyiség, szűkül a postahivatalok és a postai alkalmazottak száma. Nő viszont a csomagszolgálta­tások volumene. A reménysu­garat tehát az e-kereskedelem jelenti. Az internethasználók 58 százaléka vásárol a világ­hálón, s az árucikkeket házhoz kell szállítani” - mondta a kö­zelmúltban egy konferencián Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára. Idén a Magyar Posta és a Mól például új, közös szol­gáltatást vezetett be, 55 töltő- állomáson Mól PostaPontokat alakítottak ki, ahol csomagkül­deményeket lehet átvenni. A vállalat tevékenységének mintegy egynegyedét a pénz- forgalmi szolgáltatás adja, évente 300 milliárd forint álla­mi értékpapírt értékesítenek, s minden héten van 2-3 olyan nap, amikor 1 milliónál is több csekket dolgoznak fel. Ebből az üzletágból 2011-ben mint­egy 47 milliárd forint bevétele volt a cégnek, ez tovább nőhet. Ugyanis az elektronikusan ki­bocsátott állampapírok forgal­mazásába is bekapcsolódhat a posta, illetve a belföldi pénz­küldésnél akár 1 órán belül is lehet majd kérni a kézbesítést 5 ezer és 200 ezer forint között. Állami utaztatás: vitarendezés a közbeszerzés lezárása után kérelem Nem fogadja el a Ma­lév Air Tours a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által lezárt, a „Nemzetközi uta­zásszervezések” termékkörben indított közbeszerzési eljárás eredményét, amely az IBUSZ-t, az OTP Travelt és a Weco uta­zási irodákat hozta ki nyertes­nek. Takács Péter ügyvezető igazgatótól megtudtuk: bead­ták a vitarendezési kérelmü­ket, mert a riválisok egyikének szolgáltatási árra vonatkozó ajánlata szerinte nem felel meg a reális piaci viszonyoknak. A 2006 óta működő utaztatá­si közbeszerzési rendszer egy internetes felületet biztosított az állami szervek számára, amelyen ajánlatot kérhettek az utazási irodáktól. „Várhatóan ■ Az ajánlatkérés két évre szól, a teljes utazási keretet 8,4 milliárd forintban állapítják meg február 25-én kerül sor az új keretmegállapodás megkötésé­re” - közölte a KEF. Eddig négy utazási iroda tehetett ajánlatot az állami szerveknek: az OTP | Travel, a Weco Travel, a Malév Air Tours és a Bonfini Binair. A mostani ajánlatkérés két év­re szól, a teljes utazási keretet pedig 8,4 milliárd forintban állapítják meg. Korábban 2,5 milliárd forintot különítettek el állami utazásra, majd ezt az | összeget a 2011. december 6-tól 2013. február 15-ig tartó idő­szakra 3,5 milliárdra emelték. Azaz a mostani kiírás évente 30 százalékkal, napi 8 millió­ról 11,5 millió forintra emeli a keretösszeget. A korábbi években az elbírá­lás során a foglalási díj vállalt mértéke 40, míg a kedvezmé­nyek mértéke 60 százalékos súllyal esett a latba. A tavaly december 5-i kiírás­ban azonban a pontozás során 50 százalékos súllyal vették fi­gyelembe a foglalási díj mérté­két, 50 százalékban pedig arra lehet pontokat kapni, hogy az utazásszervezőnek hány irodá­ja működik. A Weco a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint mindössze 3 telephellyel bír, míg a Malév Air Tours 11 telep­helye közül több fogászatként működik. ■ V. M. Újra fontos lesz a lapterjesztés Mérnökkarokat támogat a Grundlos GÉPÉSZET Energiapazarló épületeink nem teljesítik az uniós normákat Kevesebbet érnek a Dell részvényei Felavatták a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületgépészeti tan­székének felújított hidraulika laboratóriumát. A beruházási összeg háromnegyedét, 30 mil­lió forintot a hazánkban négy gyártóüzemmel rendelkező dán szivattyúgyártó, a Grandios biz­tosította. A vállalat a Debreceni Egyetem műszaki karát, s Pécsi Tűdományegyetem Pollack Mi­hály műszaki karát is támogatja és vannak közös k+f projektjeik is az egyetemi tanszékekkel. így például a Magyarországon gyár­tott elektromotorok zajcsökken­tése, a nyomásfokozás energeti­kai optimalizálása volt egy-egy ilyen projekt, de együttműköd­tek a szennyvízkezelés és -továb­bítás területén is. Minden évben van egy-két Grundfos-ösztöndí- jas a végzős hallgatók között, hi­szen a cégnek megfelelően kép­zett mérnökökre van szüksége, ezért részt vesz a szakemberek képzésében is, ami során bemu­tatják a tatabányai gyárat, ahol a Grandios nemzetközi tréning- központja is van. A cég a magyar mérnökka­mara által akkreditált szakmai továbbképzéseket tart ország­szerte, melynek egyik helyszíne a tréningközpont. Nemcsak a hazai, hanem minden európai ország épületgépész tervezői számára biztosítja a tréningeket a cég. A gyártóüzemhez csatla­kozó központban évente 70-90, továbbképzést tartanak. „A laborban a jövőt mutatjuk be a hallgatóknak” - mondta Ján- vári József, a törökbálinti szék­helyű kft. valamint a Grandios South-East Europe vezetője, kiemelve, hogy az energiameg­takarításnak egyre nagyobb szerepe lesz, hiszen a magyar épületállomány nagyon energia­pazarló. Fontos, hogy Magyaror­szág az épületgépészeti berende­zések területén minél hamarabb elérje az uniós normákat. Január elseje óta ugyanis csak olyan keringető szivattyúk for­galmazhatók az Európai Unió­ban, amelyek energiahatékony­sági indexe (EEI) nem nagyobb 0,27-nél. Az életbe lépett EuP (Energy-using Products) irány­elv az épületgépészet esetében különösen nagymértékű - 50- 60 százalékos - energiamegta­karítást eredményez az EU-ban, ahol évente 14 millió keringető szivattyú talál gazdára. ■ D. K. Grundlos Magyarország Gyártó Kft. (millió forint) 2010 2011 Árbevétel 90521 111362 Üzemi eredmény 6510 6093 Adózott eredmény 6 534 3 408 Mérleg szer. ered. 6*534 3 408 Saját tőke 44 697 47 567 Hosszú lej. Köt. 3000 0 Mérlegfőösszeg 66895 72 659 FORRÁS: KIM, OPTEN akvizíció A többi részvényesnek ajánlott vételárnál alacsonyabb értéken veszik figyelembe a Dell kivásárlása során az alapító tu­lajdonos Michael Dell papírjait - írja a Reuters vállalati anya­gokra hivatkozva. Mint ismert a világ harmadik legnagyobb PC-gyártójának vezetése febru­ár elején erősítette meg a tőzsdei kivezetésről szóló pletykákat. Az akkori beszámoló szerint a cég vezérigazgatója, illetve a Sil­ver Lake részvényenként 13,65 (összesen 24,4 milliárd) dollárt ajánlott a vállalatért. Most azonban kiderült, hogy a részvények nem egyenlő súly- lyal számítanak, Michael Dell ugyanis - állítólag a vételár fel­tornázása érdekében - az egyez­tetések során abban állapodott meg partnerével, hogy 16 szá­zalékos pakettjét csak papíron­ként 13,36 dolláros áron veszik figyelembe. A dokumentumok szerint ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a felek végül 13,65 dolláros kivásárlási árat tudtak ajánlani. Más kérdés, hogy jelenleg úgy fest, az alapító hiába srófolta fel­jebb az árat, elképzelhető, hogy a tranzakció így is meghiúsul, a legnagyobb tulajdonosok ugyan­is a 13,65 dollárt is keveslik. Ennek fényében nem meglepő, hogy a piac az ajánlat emelését árazza: a Dell részvényei 13,8 dollár környékén forogtak. ■ J. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom