Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám

2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Megakadályozta, hogy bejussanak otthonukba eljárás indult egy tiszagyen- dai lakos ellen magánlak­sértés miatt. A férfi szerda délután édesapjával és annak élettársával közös lakásukból kizárta őket, amíg rokonai a boltban voltak. A 46 éves fér­fi kulcsra zárta a kaput és a bejárati ajtót is, és megakadá­lyozta, hogy bejussanak ottho­nukba. A férfit szabálysértési őrizetbe vette a Törökszent­miklósi Rendőrkapitányság, tudtuk meg Veres Évától, a megyei rendőr-kapitányság sajtóreferensétől. ■ M. G. A. Bővült a bentlakók létszáma A húsz esztendeje működő tiszasasi Alkony Gondozási Központ megkapta végleges működési engedélyét, így újabb hét fővel bővülhetett a bentlakói létszám. Az idősek otthonában most 33 lakót gondoznak. ■ J.ZS. Mezőtúron tartottak egyeztetést területfejlesztési konferen­ciát tartottak a napokban Me­zőtúron, amelyen a mezőtúri, kunszentmártoni és török­szentmiklósi térségi önkor­mányzatok közül 16 település képviseltette magát. Az egyez­tetés témája a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési kon­cepció volt. A résztvevők egyet­értettek abban, hogy a megyei fejlesztési dokumentumban hangsúlyosabb szerepet kell kapiiia a megye déli terüle­teinek. ■ SZ. ZS. Rendőrök hívtak mentőt a férfihoz a törökszentmiklósi rend­őrök megmentették egy helyi lakos életét. A férfi szerdán a déli órákban az úttesten tolta kerékpárját, ám a rajta lévő aprított fa súlya elrántotta és az útra esett, ahonnan azután ittas állapota miatt nem tudott felállni. Az arra járőröző rend­őrök vették észre az aszfalton magatehetetlenül fekvő férfit, akinek ruhája teljesen átázott és áthűlt a teste. A járőrök a 39 éves rossz állapotban lévő férfihoz azonnal mentőt hív­tak, akik a szolnoki kórházba szállították, adta hírül a rendőrség. ■ M. G. A. Veszélyek sorát élte túl kalandok A hideggel és a csúszós hegyi utakkal is meg kellett küzdenie Molnár Zoltán az indonéz tradicionális népviseletet mutatja Koszt és kvártély gyógyszerért cserébe Hétköznapi, nyugodt tanul­mányútnak indult Molnár Zoltán indonéziai kalandja. A szolnoki fiatal egy ösz­töndíj segítségével fotózni indult az ázsiai országba, ahol aztán elütötte egy autó, motorjával összeütközött egy kocsival, és csak egy bokor mentette meg attól, hogy le­zuhanjon egy szikláról. Joó Zsuzsa- Édesanyámnak mindig azt mondtam, egy utazás akkor jó, ha izgalmas - mondja Molnár Zoltán. - Az Indonéziában el­töltött fél év alatt egy napot sem unatkoztam. Az Egerben tanuló diák egy indonéz állami művészeti-ösz­töndíj segítségével jutott ki fél évre az ázsiai országba, hogy (mint fotózást tanuló hallgató) remek képeket készítsen az ázsiai ország mindennapjairól, tájairól és hegyeiről.- Egy 3800 méteres csúcsot szemeltem ki magamnak, elha­tároztam, felmászok rá. A helyiek szerint egy nap alatt meg lehet járni a csúcsot oda-vissza, igaz, nem monszun időszakában, mint akkor volt. Én csak legyintettem és egy pulóverrel, egy sátorral és két liter vízzel felszerelkezve elindultam. 2800 méteren a vi­zem elfogyott. A 30 fokban óráról órára éreztem, kezdek kiszárad­ni. Rám esteledett, így a sátrat 5 felhúztam. Éjfél környékén már i annyira szomjas voltam, hogy a sátor ponyvájáról nyalogattam a párát, közben majd' megfagytam, hiszen gyorsan lecsökkent a hő­mérséklet. Reggel körbenéztem a környéken, találtam pár flakon eldobott, poshadt vizet. Össze- öntögettem őket és egy instant levessel ízesítettem, azt ittam. Utamat tovább folytattam felfe­lé. Közvetlenül a csúcs előtt rám szakadt az ég, zuhogott, az ös­vény életveszélyesen csúszóssá vált. Pár lépést tettem csak, hir­telen kiszaladt a lábam alól az út és zuhanni kezdtem: kezem ügyébe került egy bokor, abba kapaszkodtam. Felhúztam ma­gam az ösvényre, majd boldogan baktattam tovább, hogy ezt is túl­éltem. Ekkor elcsúsztam, a lábam kitekeredett, a fejemet bevertem egy kőbe. Mint Quasimodo, ván­- kilépve a repülőgép ajtaján, azonnal arcul csapott a hőség. Csodálkozásomat csak fokozta az égen ragyogó félhold, mely alul volt tömött - meséli első indo­néziai benyomását Molnár Zol­tán. - Első éjszaka egy camping- ben aludtunk, majd egy ötcsilla­gos szállodában kaptunk helyet. De innen már másnap kitettek bennünket az utcára. Ekkor bé­reltünk ki egy lakást. Hatan lak­tunk benne, valamint állandó bérlőtársaink: a csótányok, pat­kányok és egerek - nevet a fiatal­ember, aki ezek után döntött úgy, háta mögött hagyja túlzsúfolt ide­iglenes otthonát és országjárásra indul. Zoli útja során hol a sza­bad ég alatt, hol ismeretlen csalá­dok otthonában aludt A fotós a szállásért cserébe gyógyszereket és angolórákat adott, ezeknél na­gyobb érték Indonéziában nem létezik.- felnőttem e fél év alatt, meg­ismertem önmagamat, még az értékrendem is átrendeződött. Ez volt utazásom legfőbb eredménye- foglalja össze Molnár Zoli, akinek meggyőződése, egyszer biztosan visszatér Indonéziába. szorogtam tovább, amikor röfó- gésre lettem figyelmes: egy vad­disznó konda állt velem szemben, vérben forgó szemmel vizslattak. Elővettem a bicskámat, gondol­tam, az mindentől megvéd. Bár, jobban meggondolva, egy konda és egy bicska... hihetetlen, de va­lami elterelte az állatok figyelmét és elballagtak. A hegy lábánál két fatolvaj fogadott, akik megálla­pították, a fehér ember nem nor­mális... A legelső faluban egy is­meretlen családhoz kopogtam be félholt állapotban, akik alig vár­ták, hogy elmeséljem, mi történt velem. Én azonban elaludtam és egy nap múlva ébredtem csak fel. Zoli sokat tanult az esetből: a hegymászást inkább feladta, áttért a motorozásra.- Tömegközlekedés gyakorla­tilag nincsen az országban. Né­hány, a világháborúból megma­radt, busznak átalakított kocsik közlekednek az utakon, melye­ket baksist lobogtatva kell leinte­ni, hogy felvegye a stopposokat. A helyiek inkább motorral jár­nak, hattól száz éves korig, egy járművön öten-hatan ülve. ■ Zoli sokat tanult az esetből: a hegymászást inkább feladta, áttért a motorozásra.- Rájöttem, nekem is be kell szereznem egy motort, ha meg akarom ismerni Indonéziát. Vá­sároltam is egy 1975-ös Vespát. Gyönyörű volt...! Kár, hogy legin­kább csak tolni lehetett, ugyanis mindig meghibásodott- fűzi hoz­zá Zoli, akit még az sem térített el a motorozástól, hogy egy alka­lommal kaszkadőröket megszé­gyenítően vetődtek át egy kocsin társával.- Egy főúton haladtunk a Ves- tával, mögöttem a haverom ült. Hirtelen egy autó vágódott elénk, esély sem volt a fékezésre. Neki­csapódtunk és keresztül zuhan­tunk a motorháztetőn. Amikor észhez tértünk, seregnyi ember bámult bennünket. Ránéztünk egymásra és megállapítottuk, egy darabig nem veszünk tükröt a ke­zünkbe. Amikor pár hét múlva el­ütött egy autó, csak legyintettem, én vagyok a Vasember! - fűzi hoz­zá Zoli, aki édesanyjának azóta sem tudja elmagyarázni, miért ne aggódjon, ha elutazik valahová. Érthetetlen is valóban: hiszen vele alig történik valami! JEGYZET FÜLÖP ZOLTÁN Szalmaszálak és fuldoklók bár egyelőre még nehéz lenne olyan ismerőst ta­lálnunk, akinek ne lenne legalább egy családtagja, barátja jelen pillanatban is külföldön azért, mert úgy érezte, hogy itt, ebben az országban teljesen remény­telen a helyzet, a tény ettől még tény: legfrissebb ada­tok szerint a tavalyi utolsó negyedévben tovább emel­kedett az állással rendelke­zők száma. mielőtt azonban hirtelen felindulásból mindkét ök­lünket határozottan rázni kezdenénk örömünkben, gyorsan szögezzünk le két dolgot. Egyrészt - elejét vé­ve a sanda gyanúnak - ez nem azért van, mert már annyira sokan pattantak meg, s keresik a boldogsá­got néhány országhatárral nyugatabbra, hogy az már látszik a számokon; más­részt a javuló tendencia oka egyértelműen a közfoglal- koztatás felturbózása. A KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL amúgy nincsen semmi baj - már ha helyén kezeljük. Az­az mondjuk nem kezdjük el azt hinni, hogy ezzel min­den probléma meg is van oldva, van munka, kapunk érte pénzt, s ezért immáron olyan boldogan nézhetünk a jövőbe, mint egy úttörő, aki, miután a tizenkét pont egyikét sem szegte meg, semmi más vágya nincs, minthogy hasznos tagja le­gyen a társadalomnak. A közmunkaprogram ugyanis valójában csak szalmaszál a fuldoklónak: lehet bele ka­paszkodni, kis szerencsével segít is a partra evickélés- ben, és akkor majd lesz nor­mális állás is, s megint lesz különbség a kedd és a szom­bat között, a reggel nyolc és az este nyolc között - de ahhoz nagyon, nagyon kell kapaszkodnunk. És közben nagyon bízni abban, hogy a szalmaszál másik végén álló tényleg a partra akar húzni minket. 1 Megyénkben is hódít a telekocsi üzemanyagok Az árváltozások befolyásolják az utazási szokásainkat Az utóbbi időkben gyakran emelkedett az üzemanyagok ára. Bár a jelenlegi árszint is magas, ám legdrágábban tavaly április­ban tankolhattunk: akkor 451 forint volt egy liter 95-ös benzin. (A gázolaj egy éve ilyenkor volt a csúcson 449 forintos literárral.) Vannak, akik nem tehetik meg, hogy a garázsban hagyják az au­tót - ők a növekvő árak ellenére is kénytelenek tankolni. Sokan viszont már váltottak. Legalább­is az üzemanyag-eladási muta­tók ezt tükrözik. A Magyar Ásványolaj Szövet­ség statisztikája szerint 2012-ben összesen 4,2 százalékkal csök­kent az üzemanyag-értékesítés az országban. A szakemberek szerint a visszaesés oka tovább­ra is a gazdasági válság: a benzin értékesítése például 2007-hez ké­pest 28 százalékkal esett vissza. Nagy a különbség viszont a ben­zin és a gázolaj forgalma között: benzinből majdnem hat százalék­január végétől (az eddigi heti egyszeri alkalom helyett) két­szer is dönthet a Mól az üzem­anyagok nagykereskedelmi árá­nak változásáról. A döntést az­zal indokolták, hogy így a Mól rugalmasabban, könnyebben tud alkalmazkodni a változó­világpiaci helyzethez. kai, míg gázolajból csak három százalékkal kevesebb fogyott tavaly. A különbség oka feltehe­tően az, hogy a céges autók közül egyre több a dízeles, illetve, hogy a kereskedelmi gázolajat az erre felhatalmazottak (az unióban al­vagyis az eddig megszokott menetrend, amely szerint a tár­saság hétfőn határozta meg a szerdán életbe lépő árakat, mó­dosul. Ha tehát nem lesz sze­rencsénk, hét nap leforgása alatt kétszer is drágulhat, jobb esetben csökkenhet az üzem­anyag ára. kalmazott) minimális adóval ve­hetik meg 2011-től. A szövetség szerint gázolajban jobb eladások is lehetnének, ha - hasonlóan Ausztriához - gyorsabban vissza lehetne kapni az áfát. Az mindenesetre biztos, hogy sokan vannak már, akik busz- szal, gyalog vagy biciklivel köz­lekednek, de az sem ritka, hogy egy-egy útra többen dobják össze a szükséges összeget, és egy autóval teszik meg a távot.- Mi is ezt tesszük - mond­ta lapunknak egy szolnoki fiatalember. - A barátaimmal összeadjuk a munkába járás költségét, s az én kocsimmal megyünk minden nap dolgozni. Sokat spórolunk így. ■ K. E. I. Hetente kétszer dönthetnek róla Ady-versek a színházban. Lovatlan Szent György címmel Ady Endre műveit állította színpadra és adta elő Molnár László (középen) a szolnoki Szigligeti Színház Szín-Mű-Helyében a napokban. Az önálló esten Kinczel József (balról) és Kabdebon Szabolcs táncosok közreműködtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom