Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-15 / 39. szám

2013. FEBRUÁR 15., PÉNTEK 15 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Találkoztak. A fotón az 1962-ben, a szolnoki Délibáb Úti Általános Iskolában végzett egykori diákok láthatók. Az iskolát sajnos azóta már lebontották. Az ötvenéves találkozót a Tisza Szállóban tartották a közelmúltban, melyen sajnos már többen nem vehettek részt. A tanáraik közül is csak kevesen vannak életben. Ennek ellenére a jelenlévőkkel olyannyira jól sikerült a rendezvény, hogy elhatározták, két év múlva ismét találkoznak. Terényi Jenőné, Szolnok Súlyos a demográfiai helyzet cél Az anyának nem szabad rosszabb gazdasági helyzetbe kerülnie Köszönet a kgponakcióért az Új Néplapnak! tisztelt Új Néplap Szerkesz­tőség! Nagyon kedvezőnek, hasznosnak tartom az Új Nép­lap kupon akcióját. Gyümölcs, játék, süteményvásárlás, értékes könyvek, Új Néplap süteményes könyv, Ki Kicsoda a megyében, lakossági szolgáltatások. Mind nagyon hasznos lehetőségek az újság előfizetőinek, illetve családjuknak, ajándékozásra, kedvezményes vásárlásra, taka­rékosságra. Feltehetően sokan élnek a kedvezményekkel. Jó­magam is felhasználtam néhány kupont. Mindezért köszönetét szeretnék mondani az Új Nép­lapnak és a kuponokat elfogadó partner szervezeteknek! ■ Deák Jánosné, Szolnok Jól sikerült ünnepség a jeles nap emlékére A magyar Kultúra Napját hagyo­mányosan január 22-én ünne­peljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Az évforduló jegyében zajlot­tak Mezőtúron idén is a magyar kultúra napi programok a helyi közösségi ház nagytermében. Előbb a Népi Díszítőművészeti Szakkör Százszorszép című kiállítását nyitotta meg Pat­kós Éva városi képviselő, majd Csider Irén, a szakkör vezetője adta át az elismeréseket a kiállí- tóknaÚ.-Eíf "Mezőtú­ri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai vala­mint a „Leg a Láb” Művészet- oktatási Intézmény táncosai léptek fel. Öröm volt látni őket. A megjelenteket Szűcs Dániel, az önkormányzat művelődési, oktatási és sportbizottságának elnöke köszöntötte. Az üdvözlő szavakat rendkívül jól szerkesz­tett és megkomponált műsor követte, melynek szereplőit Csi- derné Csízi Magdolna, Fodorné Vajai Krisztina és Kiszely Erika készítette fel. Köszönet nekik érte! A kultúra napi program- sorozat ezután színvonalas komolyzenei koncerttel folyta­tódott. A Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola ünnepi hang­versenyét láthatták, hallhatták a jelenlévők az iskola tanárai­nak és diákjainak tolmácsolásá­ban. ■ M. ZS., Mezőtúr Az Országos Stefánia Szövetség (OSSZ) az anyák és csecsemők védelmére 1915. június 13-án tartotta alakuló közgyűlését. Dr. Nemes András, Szolnok Védnöke Stefánia királyi hercegasszony (mint nemes érzésű Habsburg az ügyhöz nemcsak nevét hanem je­lentős anyagi támogatást is adott), elnöke Apponyi Albert gróf lett. Ő több mint negyven évig Jászberény országgyűlé­si képviselője is volt. Az anya-és csecsemővéde­lem összetartozását először Magyarország ismerte fel és így hugarikumnak is tekint­hetjük, hiszen Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia is csak később fi­gyelt fel ennek jelentőségére. A felismerés az Országos Ste­fánia Szövetség eredmények­ben gazdag tevékenységének köszönhető, amelynek egyik kiemelkedő egyénisége id. Szénásy József (1886-1951) szülész-nőgyógyász egyete­mi magántanár, az anya -és csecsérnővédelem nagy hi- vatottságú szakértője volt. A Tiszasülyön született, neves orvosdinasztia-leszármazott nagyszámú tanulmányának egyetlen intelmét emelném csak ki: „ ha egy nemzet szü­letési arányszáma 1000 la­kosra számított 20 élve szü­letés alá süllyed az elnéptele­nedésnek útját vágni nem le- het...Az elnéptelenedés a sors legsúlyosabb ítélete”. Napjainkhoz hasonlóan az első világháború utáni út­keresés időszakának egyik kulcskérdése is az volt, hogy a magyar egészségügyet álla­mosítani vagy inkább társa- dalmasítani kell? Az utóbbi koncepciót az Országos Ste­fánia Szövetség, az előbbit az Országos Közegészség- ügyi Intézet (OKI) képviselte. Mindez tulajdonképpen az állam szerepét csökkentő, a társadalomra építő klasszi­kus liberalizmus és hz állam szerepét erősítő eszmék riva­lizálása volt és ennek nyerte­sei az anyák és a gyermekek voltak. Elgondolkodtató ma is az OSSZ irányelve: „Nem lehet rideg államigazgatással kellő hatásfokú anya- és csecsemő­védelmet teremteni. Ahhoz a társadalom szíve is kell!”. Az OSSZ anyagi szükségletei, az orvosok, védőnők fizetése há­rom forrásból adódott. Volt központi állami támogatás, továbbá részt vett a fenntar­tásban a helyi önkormányzat és jelentős volt helyi társada­lom karitatív hozzájárulása. így az anya- és csecsemő­védelem az államnak nem került sokba, a regionális fiókszövetségek egymás kö­zötti versengése pedig be­kapcsolta a helyi társadalmat az anya-és csecsemővédelem nemes munkájába. Megszív­lelendő az OSSZ kezdettől hirdetett álláspontja is: „ Az anyának nem szabad rosz- szabb gazdasági helyzetbe kerülnie azért, mert új em­bernek ad életet és gyerme­ket nevelj-ami által a nemzet gazdasági erejét fokozza,s az asszony, aki gyermekkel ajándékozza meg a hazát, na­gyobb értéket termel, mintha ez alatt kenyérkereső mun­kával foglalkoznék.” Amit az OSSZ célul tűzött és megva­lósított, ma aktuálisabb, mint valaha. Hiszen napjaikban az ag­gasztó demográfiai helyzet, a munkanélküliség, valamint az ország eladósodása a há­rom legfontosabb megoldásra váró feladatai közé tartozik a magyar társadalomnak. Az a súlyos demográfiai helyzet, amitől id. Szénásy József pro­fesszor óvott: elérkezett. Joggal merül fel a kérdés, vajon miért ne valósulhat­na meg az Országos Stefánia Szövetséghez hasonló - nap­jainkra is adaptálható - ma­gyar egészségügyi modell? Azt támogassuk legalább, ami jól működik egyes szakemberek meggyőző­dése, hogy a magyar társadalmi szerkezet demográfiai állapota és földrajzi szerkezete olyan, hogy Magyarország nem tud egy életképes gazdaságot létre­hozni a mezőgazdaság nélkül. Ez nem azt jelenti, hogy a mező- gazdaságnak kell a domináns gazdasági ágnak lennie, sőt azt sem hogy a mezőgazdaság lesz a legjövedelmezőbb ágazat. Azt jelenti, hogy egy 3200 te­lepüléssel rendelkező országban van 2000 magyar falu, ame­lyekkel nem lehet mit csinálni, ha lakói nem tudnak a mező- gazdasággal foglalkozni. Ezek átalakítása valamilyen más fajta tevékenység irányába teljesen reménytelen feladat. Vannak ilyen fantasztikus ötletek, mint a falusi turizmus. De szerény az ereje. Ha a kis falvakban a mező- gazdasági tevékenység nem élet­képes, ez akkor teher a megyére, az egész társadalomra és gazda­ságra, ami kibírhatatlan. Hiszen ezeket a falvakat, embereket élet­ben kell tartani, de miből? így a vidék a létező forrásokat elszívja, majd azok elapadnak. Vidéken eladósodott, csődbe menő önkor­mányzatok, munka nélkül ma­radt emberek jelentek meg. Úgy vélem, az életképes, jól működő falusi mezőgazdaság fenntartá­sát, fejlesztését azért sem támo­gatták, mert a mezőgazdaság soha nem jelenthet többet, mint három-négy százalékot a nemzeti jövedelemben. Ez igaz, nálunk fejlettebb országokban is három százalékát adja, de ez a magyar­nak a többszöröse. Ráadásul a fejlett országokban a három százalékra ráépül egy magas mi­nőséget termelő élelmiszeripar, kisgépipar, növényi és állatgene­tikai kutatásaival. Kialakul egy értékes vertikum. Ám a magyar privatizáció a vertikumok, cukor­gyár, húsipar, konzervipar stb. széthullásárólszólt. A következmény: a mezőgaz­daság ma ezermilliárddal keve­sebbet termel, mint a nyolcvanas, kilencvenes években. Tanulság az, hogy a már létező vertikumo­kat foggal-körömmel védeni és támogatni kell. A liberalizáció nagy érték, de csak akkor műkö­dőképes, ha fejlettségi, kulturális technológiai szintje elér egy bi­zonyos pontot. Beleértve azt is, hogy tőke, munka, föld, víz kell, de ma már a tudás mindent visz. ■ BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondani­valójának tiszteletben tartá­sával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem fel­tétlenül azonosak a szerkesztő­ség álláspontjával. A szerkesz­tőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése tör­vénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiá­nyos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a kriszti- na.matyus@axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Nép­lap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: Szoljon.hu. A zöldségek jótékony hatásúak egészség A fokhagyma igazi kincs a konyhában Minden élénkítőszer, ha rend­szeresen szedik, káros a szer­vezetre. Tilos a dohányzás, mert igaz ugyan, serkenti a dopamin, az örömhormon ter­melést eleinte, de súlyosabbak a következmények. A láncdohá­nyosoknak kihullanak a fogai, kellemetlen szagot árasztanak, lerakódik a szervezetében, ér­szűkületet okoz, a tüdőhörgők lerakódással telítődnek. Kró­nikus sűrű köhögés alakul ki a szervezet tiltakozása miatt és a váladék fulladást is okoz­hat. Rákos, daganatos gyulla­dást kelt, mivel legyengíti az immunrendszert. De még más számos korai halált is okozó következménye is lehet. Mér­tékkel kevesebb cukros ételt fogyasszunk, mivel az emész­tőrendszerben erjed és gázt fejleszt, epe és májgyulladást idézhet elő, besűríti a bélsarat ami több helyen is lerakodhat. Az emésztőrendszerben a nyál- kahártyás bevonatot foltosán megszakítja, ami daganatot idézhet elő. A cukor elterjedt változa­ta a bor és más szeszes italok mértéktelen fogyasztása a dro­gokkal együtt iszákossá, lánc­fogyasztókká tesz, hatása sú­lyosabb, mint a cukros ételeké és az előbb írt betegségeket is okozhatják. Fogyasszunk tehát sok tejet, tejterméket, salátákat, gyümölcsöt és fehér baromfi­húst. A mohamedánok kerülik a sertéshús fogasztását, mivel tiltja a hitük, mi kevesebb ser­téshúst együnk, amit jól fűsze­rezzünk fokhagymával, ami fer­tőtleníti az emésztőrendszert. Együnk több baromfihúst és nem utolsósorban tojást. Fogya- szunk zöldséget, salátát, fedez­zük fel a sárgarépa, sütőtök, jó­tékony hatását. Sok vitamin van a csíráztatott gabonafélék levé­ben, abból készült ételekben. Egészségesek a saláta, olíva, máriatövis-olajok, a hal. Akinek sok a gyomorsava, lúgos Salvus és Ferenc József keserűvizek, a kénes ásványvizek ajánlottak. ■ Bálint István, Szolnok Kontinenseken fotózott. A Szandaszőlősi Művelődési Házban tegnap megnyílt Demény István fotográfus Utazás a világ körül című kiállítása. Az alkotó a tárlat anyagát az utóbbi öt évben készült képeiből válogatta. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom